Jelentés a katolikus gimnáziumok helyzetéről
1982. október 22.

Középfokú Nevelési Főosztály

Háttéranyag

dr. Köpeczi Béla művelődési miniszter elvtárs részére a dr. Lékai János [!] bíboros, prímás-érsek úrral esedékes megbeszéléshez

1. Iskolai hitoktatás

Az iskolai hittanbeíratások évek óta nyugodt légkörben, a törvényes rendelkezések kölcsönös megtartásával történnek. Az 1982. június végi adatok szerint az általános iskolába beírt 1 250 167 tanulóból 47 900, azaz az általános iskolásoknak 3,84%-a iratkozott be iskolai hittanra (nem csak katolikus!). Ez az előző évi beiratkozásokhoz képest 0,26%-kal levesebb. Tavaly az általános iskolások 4,1%-a iratkozott be hittanra. Összességében a csökkenés 1651 fő. A középfokú tanintézetekben katolikus hitoktatásra az elmúlt évek adatai szerint nem volt jelentkező. Ez az adat azonban mutatja az egyháznak a tanulókra gyakorolt hatását. A vallásos szülők egy része gyermekét továbbra is a templomokban tartott iskolán kívüli hitoktatásra íratja be. A hitéletnek ezen formáit az iskola természetszerűen nem ellenőrzi, így nincs arról adatunk sem, hogy a tanulóknak milyen arányára terjed ki.

Megfigyelhető az is - mint ezt a világnézeti neveléssel kapcsolatos tapasztalatok, beszámolók igazolják -, hogy erősödött a vallás iránti vonzalom. Az elidegenedési folyamatot, a fiatalok közösség iránti vonzalmát az egyház sokszínű foglalkozásokkal igyekszik kihasználni: válogatott gyerekekkel, kitűnő foglalkozásvezetőkkel korszerű filozófiai ismeretet nyújtanak, jó hittankönyveket árusítanak, a templomokban a fiatalokat vonzó szertartásokat rendeznek.

Az ötnapos munkahét bevezetésével várhatóan felerősödik az egyház aktivitása a pihenő és a munkaszüneti napokon, erről konkrét jelzés azonban nem érkezett hozzánk. Csupán elszórt információink vannak arról, hogy például úttörőházi rendezvényről, szórakoztató programokról is elmennek vasárnap a gyermekek egyházi szertartásra, ifjúsági körre, hittanra.

2. A katolikus gimnáziumok működése

A katolikus gimnáziumok a VKM [Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium] és a katolikus egyház képviselői által 1950. szeptember 7-én aláírt jegyzőkönyv (1. sz[ámú]

1. Piarista Gimnázium                                        Kecskemét
2. Czuczor Gergely Gimnázium                         Győr
3. Bencés Gimnázium                                        Pannonhalma
4. Svetits Gimnázium                                          Debrecen
5. Temesvári Pelbárt Gimnázium                     Esztergom
6. Ferences Gimnázium                                     Szentendre
7. Patrona Hungariae Gimnázium                    Budapest
8. Piarista Gimnázium                                        Budapest

Valamennyi egyházi gimnáziumra érvényesek a mindenkori rendtartás előírásai, valamint a Nevelés és Oktatás Terve.

A katolikus gimnáziumokkal, az azokat egyházi szinten irányító Katolikus Középiskolai Főhatósággal az együtt gondolkodás, az egymás elveinek, álláspontjának tiszteletben tartása jól szolgálja az állami egyházpolitika elveinek megvalósítását.

3. A katolikus gimnáziumok személyi és tárgyi feltételei

a) Személyi feltételek

A gimnáziumok személyi feltételei kielégítőek. Megfelelő a szakos ellátás, jó a tanárok felkészültsége. Komoly gondot jelent a gimnáziumok rendi-tanári utánpótlásának biztosítása. Ezt bizonyítja, hogy a nevelőtestületek 34%-a világi tanár (Vö [vesd össze]: 2. sz[ámú] melléklet). A tanári utánpótlás megszervezése különösen nehéz a Miasszonyunk rendjében (Patrona, Svetits). Jelentős az óraadók száma is (36%). Magas a férfi tanárok átlag életkora (50-55 év), ami befolyásolja a lendületes, korszerűbb munkát.

A nevelőtestületek szakmai felkészültségét szolgálja az állami tanárok részére szervezett továbbképzésben való részvétel, valamint a szakmai munkaközösségekben való tevékenység lehetősége. E szempontból kiemelkedő a kapcsolat a Bács-Kiskun, Győr-Sopron és a Hajdú-Bihar megyei továbbképző intézetekkel.

b) Tárgyi feltételek

Az utolsó öt évben lényeges javulás tapasztalható a katolikus gimnáziumok állagvédelmében. A közel 30 milliós püspökkari gyűjtésből, valamint külföldi segélyekből több gimnázium, diákotthon felújítását - tetőtér beépítéssel -, bővítését végezték el (Esztergom, Győr, Kecskemét). Ezzel diákotthoni férőhelyet nyertek, s biztosítani tudták a csoportbontást. A budapesti piaristák külföldi segélyből tornatermet építettek.

Az iskolák felszerelése, szemléltető eszközökkel való ellátottsága megfelelő, nem egy esetben kiemelkedő. Így minden feltétel adott az eredményes munka végzéséhez. A külföldi támogatás révén érkező segédletekre az állam vámmentességet biztosít.

Az állam a katolikus gimnáziumok személyi és dologi kiadásainak kiegészítésére kb. évi 4 millió forint támogatást nyújt. (A tanári

4. Az iskolák nevelő-oktató munkája

A katolikus gimnáziumok szigorúan és következetesen betartják a Rendtartásban, a Nevelés és Oktatás Tervében és a különböző jogszabályokban előírtakat. Teljes lojalitás tapasztalható az állami előírásokkal szemben.

Nevelési szempontból az 1950-es megállapodás szellemében valláserkölcsi indíttatással, eredménnyel érvényesítik munkájukban a hazafias, honvédelmi, erkölcsi nevelést. A humánum dominál nevelésükben. Az érettségi vizsgák miniszteri megbízottjai jelentéseikben arról számolnak be, hogy a tanulók tisztességtudók, jól neveltek. Meghatározott kereten belül eleget tesznek a tanárok a politikai nevelés követelményének is. Nyitottabbak lettek az egyházi gimnáziumok. Az egyházi jelleg mellett nagy figyelmet szentelnek a politikai eseményeknek, a történelmi évfordulóknak, a tanítási órán kívüli nevelésnek (színház, hangverseny).

A katolikus gimnáziumok közepes szinten tesznek eleget a tantervi követelményeknek. (V. ö. [vesd össze]: 2. sz[ámú] melléklet.) Az eredményt befolyásolja a tanulók felkészültsége. Az elmúlt öt év során általában sok igen gyenge tanulmányi eredményt elérő tanuló jelentkezett egyházi gimnáziumba. Így az intézményeknek nem volt lehetőségük a szelektálásra. Motiválta a gyenge tanulók jelentkezését az is, hogy az előző években aránylag kevés érettségizett tanuló jutott be a főiskolákra, egyetemekre. Az okok között szerepeltethető a gyengülő tanári kar is.

Újabban ismét nőtt az érdeklődés az egyházi gimnázium iránt. Ennek oka, hogy az állami gimnáziumokba a növekvő létszám miatt nehezebb bejutni; de oka a jobb propaganda is.

A tanulók 65-70%-át a fizikai dolgozók, munkások és parasztok gyermekei adják. A fennmaradó 30-35% között ott találjuk az értelmiségi réteg valamennyi képviselőjének gyermekét (orvos, ügyvéd, tanácsi dolgozó, művész, tanár, stb.).

Néhány gimnázium, mint a budapesti Piarista, a pannonhalmi, [az] esztergomi kiemelkedő eredménye országosan is ismert. E gimnáziumok tanulóit ott találjuk az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek helyezettjei között (matematikából, francia és latin nyelvből 2-2 helyezést értek el), valamint a főiskolákra, egyetemekre sikerrel felvételizők sorában.

A katolikus gimnáziumokban az elmúlt tanévben 489 tanuló érettségizett. 281 kérte felvételét főiskolákra, egyetemre. Felvételt nyert a jelentkezők 50%-a, ami jó eredmény, tisztességes arány.

A diákotthon fontos szerepet játszik az iskolák életében. Mivel az egyházi gimnáziumok beiskolázása országos szintű, sok az olyan fizikai dolgozó gyermeke, aki diákotthoni elhelyezést kér. E tanulók felvételének megkönnyítésére létesítették a szociális segélyt. A kollégiumi elhelyezés segíti az intenzív kapcsolat kialakítását, a tanulmányi munka eredményességét - még a gyenge felkészültségű tanulóknál is.

A diákotthon fontos szerepet játszik az iskolák életében. Mivel az egyházi gimnáziumok beiskolázása országos szintű, sok az olyan fizikai dolgozó gyermeke, aki diákotthoni elhelyezést kér. E tanulók felvételének megkönnyítésére létesítették a szociális segélyt. A kollégiumi elhelyezés segíti az intenzív kapcsolat kialakítását, a tanulmányi munka eredményességét - még a gyenge felkészültségű tanulóknál is.