(1952–1982)

30 év a katolikus gimnáziumok életében

Két jelentés tükrében

„A politikai-erkölcsi nevelés fontos területét, az osztályfőnöki órák[at] erősen felhasználják saját céljaik érdekében, pl. Esztergomban, ahol az osztályfőnöki óra egyenesen romboló hatású ifjainkra. A tanár arról beszélt, hogy a tanuláshoz intuíció, diszponáltság kell, vannak időszakok, amikor képtelen tanulni az ember. Negyedév után az azt megelőző idegizgalom feloldódik, s a diákok energiája egy természetes és érthető gátlástalanságban tör ki.”

 

5. Irányítás

a) Az igazgatók jó szakemberek, jó vezetők. Néhány iskola kivételével (Szentendre, Debrecen) közvetflen kapcsolat alakult ki a helyi társadalmi szervekkel, ami azt jelenti, hogy tevőlegesen bekapcsolódtak az adott terület társadalmi, sport életébe. (Győr, Budapest Piarista.)

Az igazgatók zöme (5 fő) 2-3 éve vezeti iskoláját. A többi 5-7 éves igazgatói múltra tekint vissza. Idős igazgató nincs az egyházi gimnáziumokban.

b) A Katolikus Középiskolai Főhatóság (KKF) 1950-ben alakult a különböző szerzetesrendekhez tartozó gimnáziumok (bencés, ferences, piarista, szegedi iskolanővérek) ügyeinek koordinálására. A KKF elnöke a püspöki kar egy tagja (jelenleg Lékai János [!] bíboros, érsek-prímás). A KKF részéről az általános felügyeletet a mindenkori tanügyi előadó látja el. (1975 szeptemberétől Kapuy Vitál a főigazgató). A főhatóság biztosítja az iskolák szakfelügyeletének ellátását.

Kapuy Vitál főigazgató higgadt, kiegyensúlyozott, jó pedagógiai érzékkel rendelkező vezető. Jó partner az ügyek intézésében.

A közvetlen kapcsolattartást bizonyítja az is, hogy a Középfokú Nevelési Főosztály megalakulása után Pápai Béla főosztályvezető elvtárssal áttekintették a katolikus gimnáziumok helyzetét, problémáit, a további együttműködés kérdéseit.

c) A megyei művelődésügyi osztályok általános és szakfelügyeletet látnak el a területükön lévő egyházi gimnáziumokban. 5 évenként általános felügyeleti vizsgálatot tartanak a minisztérium és az Állami Egyházügyi Hivatal egyeztetett szempontjai alapján. (1983-ban esedékes).

Az iskolák és a megyei művelődésügyi szakigazgatás kapcsolata jó. Kivétel Hajdú-Bihar és Pest megye, ahol javítani kell az együttműködést (Pest megye évekig nem engedélyezte a szentendrei gimnázium

Hajdú megyében a Svetits Gimnázium nem akarja elfogadni a művelődésügyi osztály irányítását).

d) A minisztérium Gimnáziumi Osztálya sokoldalú kapcsolatot tart fenn az a) és b) pontban felsoroltakkal, ami segíti a kölcsönös tájékoztatást, tájékozódást.

A kapcsolattartás évek során kialakult általános formái:

-    igazgatói értekezleten való részvétel;

-    érettségi vizsgákon a miniszteri megbízotti teendők ellátása;

-    minisztériumi felügyelői vizsgálat előkészítése, a záróértekezleteken részvétel;

-    esetenkénti iskolalátogatás;

-    konzultációk a felmerülő kérdésekben (eltérő gyakorlati fakt. [fakultációk] engedélyezése, létszám feletti felvétel engedélyezése, stb. [satöbbi]).

Segítjük az egyházi gimnáziumokat minden elfogadható, az egyházpolitikai célokat szolgáló kérés teljesítésében:

-    külföldi állampolgárok gyermekeinek egyházi gimnáziumba történő felvétele;

-    kiegészítő rendtartás kiadása;

-    katolikus hittankönyvek használatba vétele;

-    ingyenes kiadványok megküldése.

E sokoldalú kapcsolattartást a KKF és az iskolák elismeréssel nyugtázzák.

 

6. Az iskolákat, a Főhatóságot foglalkoztató kérdések

a) Az állam és az egyház között kötött egyezmény korszerűsítését javasolják. 32 év annyi pozitív változást eredményezett az állam és az egyház kapcsolatában, hogy az túlnőtt az egyezmény keretein.

b) Emelni kellene a törzstag tanárok számát. A fakultatív tantárgyak bevezetése miatt 2,3-ra kellene emelni az egy tanulócsoportra eső tanárok számát. (Az állami iskolákban így van.) Ez a létszámemelés mellett államsegély emeléssel is járna.

c) Esetenként kérik annak engedélyezését, hogy a 40 fős osztálylétszámot 4-5 fővel emelhessék.

d) A tanárok működésének engedélyezését minden évben kérni kell az Állami Egyházügyi Hivataltól. Ez felesleges munkát jelent. Javasolják, hogy csak változás esetén kelljen engedélyt kérni a foglalkoztatásra.

e) Kérik, hogy a MÁV utazási kedvezményt terjesszék ki az egyházi gimnáziumok

f) Az egyházi iskolákban történő építkezéseket ne nehezítsék a hivatalok. Kérik, hogy olyan elbírálás alá essenek, mint más szervek. (A szentendrei építkezés engedélyezése több évig elhúzódott.)

g) A korlátozott növendék létszám (14 fő) kötöttségének törlését kérik.

h) Az 5 napos munkahét bevezetése alól felmentést kért a győri, a pannonhalmi, az esztergomi, a kecskeméti, a budapesti Patrona és a debreceni Svetits Gimnázium. (6 gimnázium.) Kérésüket azzal indokolták, hogy diákjaik 50-90%-a kollégiumi növendék. mivel országos beiskolázásúak, a növendékek a nagy távolságok miatt nem tudnak hazautazni. Az indokok között szerepelnek pedagógiai és gazdasági szempontok is. (Vasárnapi diákmise.) Tekintettel az országos bevezetésre, nem látszik indokoltnak az újabb tanévre történő meghosszabbítás engedélyezése. (Szakközépiskolák között is több az országos beiskolázású!)

i) A Patrona Hungariae Gimnázium tulajdonában lévő épülettömb Ráday utcai szárnyát szakiskola vette igénybe. A Patrona lemond az épület használatba vételéről, ennek ellenében engedélyt kér a Knézits utcai épület tetőtér beépítésére.

j) A debreceni Svetits Gimnázium kollégiumi építési ügye megoldódott. Városrendezés miatt (utcanyitás) egy részt kisajátítottak az iskola telkéből. Cserébe az intézet másik telket és 2 millió Ft kártérítést kapott. E telken épül fel az új kollégium. Az építkezés várható ideje

Erre az időre a város ideiglenes kollégiumot biztosított a Svetits Gimnázium tanulóinak.

 

Budapest, 1982. október 22.

 

Pápai

(Pápai Béla)

főosztályvezető

 

 

2. sz[ámú] melléklet

KIMUTATÁS

a katolikus gimnáziumok legfontosabb adatairól 1981/82. tanév

 

Jelzet: MOL XIX-I-9-b-2521-1982. Eredeti, gépelt és kézzel javított tisztázatok.

Ezen a napon történt január 30.

1933

Hindenburg köztársasági elnök Adolf Hitlert nevezi ki Németország kancellárjává.Tovább

1945

A Margit híd budai szakaszát is fölrobbantják a németek. (A pesti szakasz hiba folytán, idő előtt, 1944. november 4-én robbant fel, teljes...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/5-6.

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.

Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.

Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.

Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.

Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.

 

Budapest, 2024. december 18.

Miklós Dániel
főszerkesztő