„Vásárlási láz áruhiány miatt nincsen”

Kereskedelmi hangulatjelentések és közellátási helyzetkép 1951-ből, a Rábaközből

„A községben a legújabb rémhír az, hogy 15-e után minden a duplájára emelkedik és elveszik a pénznek az értéke. Ennek az alaptalan légből kapott rémhírnek a megakadályozására népnevelő értekezletet tartottunk, ahol a népnevelők kellő kioktatásban részesültek arra vonatkozóan, hogy hogyan kell ezt a nép felé megmagyarázni."

Források

Kimutatások a Kapuvári járás árukeretéről

1951. első félév

a.
A kapuvári járás II. negyedévre vonatkozó tejkeretéről

Kimutatás a 2. IV.évben eladható tejmennyiségről

Kimutatás a kapuvári járás községeiről

áprilismájusjúniuslélekszám
1.Agyagosszergény6060601402
2.Babót7070701575
3.Beled2006006006002723
4.Cirák606060935
5.Csapod6060601354
6.Csáfordjánosfa---470
7.Csér---200
8.Dénesfa454545707
9.Edve101010369
10.Vásárosfalu101010250
11.Fertőd4504504503044
12.Fertőendréd3030301165
13.Fertőszéplak1504504504501413
14.Fertőszentmiklós7507507503453
15.Gyóró252525674
16.Himod1401401401854
17.Hövej252525620
18.Iván4004004001968
19.Kapuvár15001500150010322
20.Kisfalud8080801426
21.Mihályi2502502501570
22.Osli5050501472
23.Petőháza---933
24.Pusztacsalád505050629
25.Rábakecöl3030301506
26.Répceszemere252525905
27.Sarród7575751661
28.Szárföld701401501501251
29.Veszkény3030301222
30.Vica151515471
31.Vitnyéd1002302302301826
566056705670

Jelzet: Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára (SL), Kapuvári Járási Tanács VB Kereskedelmi Osztály i., bizalmas iratok 9/1951. - tervezet.

b.
Kimutatás a kapuvári járás június havi vegyesáru keretéről

szabad cukor
(kgr.)
őrölt só
(kgr.)
Asztali só
(kgr.)
Paprika
(kgr.)
Vegyes-íz
(kgr.)
Kávé
(kgr.)
Agyagosszergény60560100730
Babót75640100840
Beled15012002001780
(cukrászoké)80
Cirák3536070520
Csapod65640100730
Csáfordjánosfa- Csér2522050320
Dénesfa3528050420
Edve- Vásárosfalu2524050320
Fertőd14013002001880
Fertőendréd5544070630
Fertőszéplak70560100730
Fertőszentmiklós16015003002080
(cukrászoké)60
Gyóró3528050320
Himod907201001050
Hövej3024050320
Iván1008001001050
Kapuvár81530001400504002
Kisfalud65560100730
Mihályi906801001050
Osli60620100730
Petőháza45400100630
Pusztacsalád2524050320
Rábakecöl75640100740
Répceszemere3530050420
Sarród856601001040
Szárföld5550080630
Veszkény5550080630
Vica2020050310
Vitnyéd907201001050
Kapuvári cukrászoké195
Összesen:300019000410026014002

Kapuvár, 1951. június 7.

Ziegelhoffer Gyula
előadó

Jelzet: Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára (SL), Kapuvári Járási Tanács VB Kereskedelmi Osztály i., bizalmas iratok 17/1951. - tervezet.

c.
Kimutatás a kapuvári járás július havi szabad zsírkeretének községenkénti felosztásáról

Ipari üzem
dolgozója
Tszcs.Gépállo-
más
Ellátatlanok
zsírból
Június
hó 26-án
kiutalt
Július
(fő)(kg)Zsír
(kg)
Olaj
(kg)
Agyagosszergény---602630-
Babót1410-40465010
Beled234338532920225020
Cirák---45264010
Csapod---2102670-
Csáfordjánosfa- Csér---19920-
Dénesfa---74176020
Edve- Vásárosfalu-23-281030-
Fertőd-1560415115200-
Fertőendréd---1571530-
Fertőszentmiklós12629-770340350-
Fertőszéplak-29-442040-
Gyóró-13-602130-
Himod-19-580210200-
Hövej-11-261120-
Iván15-502008810010
Kapuvár2301041054112700900-
Kisfalud-43-1838280-
Mihályi-158-1175220020
Osli---12096020
Petőháza112--177410010
Pusztacsalád11--705850-
Rábakecöl-23-934260-
Répceszemere-41-904570-
Sarród30--1004760-
Szárföld---712730-
Veszkény-14-271140-
Vica-32-401650-
Vitnyéd1219-1625880
7846163007214*2400**3300120

*: A sor összege helyesen: 8259.
**: A sor összege helyesen: 2403.

Jelzet: Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára (SL), Kapuvári Járási Tanács VB Kereskedelmi Osztály i., bizalmas iratok 31/1951. - tervezet.

Ezen a napon történt július 02.

1953

Nagy Imre váltja fel Rákosi Mátyást a Minisztertanács élén.Tovább

1957

Képernyőre került az első magyar TV híradó, amely az ország fiatalságának folyamatos tájékoztatását, egyben pártpolitikai befolyásolását...Tovább

1989

A Műegyetemi Mozgalom a Modern Magyarországért (4 M) politikai ifjúsági szervezet felhívással fordult az ország valamennyi felsőoktatási...Tovább

1998

Merénylet a budapesti Aranykéz utcában; 4 halott, köztük az alvilágban közismert Boros TamásTovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő
Megszállás, impériumváltás, Trianon – II.

Trianon – második Mohács. Így látta a korabeli közvélemény az 1920. június 4-én aláírt magyar békeszerződést, és több mint egy évtizeddel később Szekfű Gyula is Mohácshoz hasonlította a Három nemzedék című művében. A tizennégy részből, egy jegyzőkönyvből és egy nyilatkozatból, összesen 364 cikkelyből álló békeszerződés Magyarország számára nemzeti tragédiát jelentett: megcsonkított országot nehezen védhető határokkal, aránytalan településszerkezettel, az állameszme és a nemzeti öntudat megrendülését, több mint hárommillió magyar kisebbségi kiszolgáltatottságát. Trianon széleskörű társadalmi elutasítottságának legfőbb oka a békeszerződés előírásainak durvasága és elvszerűtlensége volt. Ehhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a határok megállapításánál elsősorban stratégiai szempontok, az új államok gazdasági érdekei s a vae victis („jaj a legyőzötteknek”) elve érvényesült.

Az 1947-es párizsi békeszerződésben megismételt Trianon, az általa okozott újabb sokk, majd az államszocialista diktatúra hatalomra kerülése azt eredményezték, hogy a téma hosszú ideig feldolgozatlan és kibeszéletlen maradt. Közel negyven évnyi kényszerű hallgatás után Trianon az 1980-as évek elejétől szűnt meg tabutémának lenni Magyarországon, és azóta számos feldolgozás – irodalmi mű, dokumentumfilm, tanulmány, monográfia – született e kérdésről.

Ennek ellenére a trianoni sokk hatása máig jelen van a magyar társadalomban. A századik évforduló kapcsán végzett friss, reprezentatív magyarországi közvéleménykutatás adatai szerint a megkérdezettek 94%-a gondolja úgy, hogy a trianoni békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben. Ennél valamivel kevesebben, de a lakosság még így is több mint háromnegyede, 77%-a azzal is egyetért, hogy e traumát máig nem heverte ki az ország. A békeszerződés pontos évszámát ugyanakkor a válaszadók csupán 43%-a idézte fel helyesen, mintegy harmada (34%) pedig – tévesen – azt gondolja, hogy az csupán száz évig érvényes, és 2020. június negyedike után hatályát veszti.

Ezért is rendkívül fontos, hogy Trianonról minél több kiegyensúlyozott szemléletű, a reális nemzeti önismeret irányába mutató tudományos mű szülessen. Reményeink szerint ezt a célt szolgálják az ArchívNet idei 2–3. számában megjelenő dokumentumközlések is. Szerzőinkhez hasonlóan „Trianont” nem egyetlen dátumhoz – 1920. június 4-éhez – köthető eseményként, hanem hosszabb, évekig tartó folyamatként értelmezzük. E folyamat szerves részét képezte az elveszített háború, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása, a történeti Magyarország egyes részeinek idegen katonai megszállása, csakúgy, mint az utóbbi nyomán bekövetkezett fokozatos főhatalomváltás: a magyar közigazgatás felszámolása és az új hatalmi struktúrák kiépítése.

Összeállításunk témája tehát: „Megszállás, iserifmpériumváltás, Trianon”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 2-es június 4-én, míg a 3-as ugyanezen hónap 16-án. A most megjelenő 3. szám első írásának szerzője, Völgyesi Zoltán azt bizonyítja meggyőzően, hogy 1918 novemberében és december első felében a szlovák lakosság egy része ‒ főleg a Felvidék keleti felében ‒ ellenezte a csehszlovák orientációt, és nyíltan kifejezte a Magyarországhoz való lojalitását. Bojtos Gábor az első világháború ideje alatt, majd 1918 után a szülőföldjüket tömegesen elhagyó menekültekről ír. Öt sikeres egyéni integrációs életutat vázol fel, mind az öt személy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei menekült tisztviselő volt. Demjén Ágnes a gróf Batthyány Tivadar belügyminisztersége idején, 1918 végén eszközölt főispáni kinevezéseket elemzi, és arra keresi a választ, hogy mivel magyarázható a főispáni karban történt személyi változások magas száma. Péterffy Gergely vasúttörténeti írása nem kapcsolódik ugyan a témához, viszont szemléletes módon tárja az olvasó elé a magyar állam által 1947-ben viszontagságos körülmények között vásárolt 510 amerikai gőzmozdony ügyét. Dokumentumközlését mindeddig ismeretlen, látványos korabeli fotókkal illusztrálja.

 

Budapest, 2020. június 16.

A szerkesztők