„Vásárlási láz áruhiány miatt nincsen”

Kereskedelmi hangulatjelentések és közellátási helyzetkép 1951-ből, a Rábaközből

„A községben a legújabb rémhír az, hogy 15-e után minden a duplájára emelkedik és elveszik a pénznek az értéke. Ennek az alaptalan légből kapott rémhírnek a megakadályozására népnevelő értekezletet tartottunk, ahol a népnevelők kellő kioktatásban részesültek arra vonatkozóan, hogy hogyan kell ezt a nép felé megmagyarázni."

Községi tanácsok januári jelentései

a.
Fertőendréd Községi Tanács VB 1951. január 13-ai jelentése

Községi Tanács Fertőendréd.
biz. 3/1951. szám.
Tárgy: Jelentőszolgálat.
Hiv. szám: 5/1951. biz.

Járási Tanács Vb. Elnökének,
Kapuvár.

Fertőendréd községi tanács részéről jelentem.

  1. A községben a vásárlás nem emelkedik, sőt ellenkezőleg bizonyos mértékben csökken, figyelve a kereskedők forgalmát teljesen kielégítő a szokott mederben folynak a napi bevásárlások.
  2. Szappan, mosószóda, flanel áru. Erős hiány mutatkozik fában és szénben. Zsírellátatlanoknak, habár igényeltünk zsír kiutalást, nem kaptunk.
  3. A közönségben a hangulat nyugodt, semmiféle rémhír nem tartja magát. Vásárlási lázról nem tudok.
  4. Zsírigénylés újból a megyei Tanács felé, fakiutalás kérve az anyaggazdálkodási hivataltól. Favágók beállítása az erdei fa-vágásba. Megfelelő ellenőrzés az üzletek felé.

Fertőendréd, 1951. január 13.

Fazekas István
tan[ács] elnöke.

b.
Csapod Községi Tanács VB 1951. január 13-ai jelentése

Csapodi községi Tanács V.B.-tól.
5/1951.-biz. szám.
Tárgy: Kereskedelmi és közellátási
jelentés megküldése.

Bizalmas.

Kapuvári Járási Tanács V.B.
Kapuvár.

Községünkben a vásárlási láz folyó hó, 3-ától 10-éig érte el tetőfokát. Ebben az időben volt olyan nap, amikor a föld.szöv.-ben a napi forgalom elérte a 6 ezer Ft-t. Ennek következtében a szövetkezeti bolt árukészlete nagymértékben megfogyott, és átmenetileg egyes cikkekből hiányok mutatkoztak. A hiányzó árucikkek a következők. Cukor, cipőpaszta, szappan, szappanfőzőszer, rizs, mosópor, bőr és gumitalp, egyes női ruhaanyag és só. A föld.szöv. vezetősége a hiányzó árucikkek beszerzéséről kellő időben gondoskodott és komolyabb fennakadás ezen a téren nem lesz. A vásárlási láz megakadályozására a Tanács vb.-a felhívta a szöv. ügyvezetőjét, hogy az említett cikkekből egy személy részére nagyobb mennyiséget kiszolgáltatni nem lehet.

A községben a legújabb rémhír az, hogy 15-e után minden a duplájára emelkedik, és elveszik a pénznek az értéke. Ennek az alaptalan légből kapott rémhírnek a megakadályozására népnevelő értekezletet tartottunk, ahol a népnevelők kellő kioktatásban részesültek arra vonatkozóan, hogy hogyan kell ezt a nép felé megmagyarázni.

Csapod, 1951. jan. 13-án

Kovács József
vb. elnök.

c.
Pusztacsalád Községi Tanács VB 1951. január 13-ai jelentése

5/1951.B.Tárgy: Jelentőszolgálat
Hiv. szám: 5/1951. Biz.

Járási Tanács V.B. elnökének

Kapuvár.

Fenti szám alatt kiadott rendeletre jelentem a következőket:
1. A községben 1 Földm. Szöv. üzlet van. A vásárlás itt bonyolódik le. Megállapítottam helyszíni kiszállásaim, valamint az egyéb rendelkezésemre álló adatok alapján, hogy a forgalom csekély mértékben emelkedik.

2. Hiánycikkek az alábbiak: só /10 naponként 1 q-át kap a község/, ruhanemű, flanelféle, mosószer, és szappan. Ezen cikkekből a község kevés mennyiséget kap, pl. ruhaneműből pár métert.

3. A község nyugtalanságát legtöbb esetben városról hozzák, beszélve azt, hogy városon azért oly nagy a vásárlás, mert elveszik a pénz. Az ily beszédek elmondóit nem lehet megállapítani, mert mikor utána jártam egy ízben, sok embert meghallgattam, akiktől ered, s végeredményben mind mástól hallotta. Mondanak olyant is, hogy nem lesz só. Ez úgy adódik, hogy a szállító autó esetleg 1-2 napot késik. Amikor látják, hogy újra van áru, mindjárt nem visznek belőle nagyobb készleteket. Ez nagyon megmutatkozott a cukornál és a lisztnél. Mikor megkapták a cukor és lisztjegyeket, egyszerre elült a láz, mert látták, hogy mindenki megkapja a neki szükséges mennyiséget.

  1. A községi Tanács, a hibák elkerülésére az alanti intézkedéseket tette: A Földm. Szövetkezet előre jelenti, hogy mily cikknél lehet vásárlási láz, erre a Tanács felméri a készleteket, és az adagok csökkentésére hívja fel az üzletvezető figyelmét azzal, hogy mindenkinek adjon. Ne forduljon elő, hogy valaki nem kap, mert akkor tápot ad a rémhírnek, hogy már nem is adnak árut. Hogy miért ad kevesebbet, azt az üzletvezető indokolja meg meggyőző formában. Továbbá a Tanácstagok és népnevelőket kioktatja, hogy értessék meg a néppel azt, hogy amiből pillanatnyilag kevesebbet adnak az azért van, hogy egyesek ne tudjanak nagy készleteket felvásárolni a mások rovására.

Pusztacsalád, 1951. január 13.

Kovács József
vb. elnök.

d.
Kapuvári Községi Tanács VB 1951. január 23-ai összesített jelentése

Kapuvári Járási Tanács VB.BIZALMAS!
Előadó: Ziegelhoffer Gyula
5/1951. biz. szám.
Tárgy: Jelentőszolgálat
H. sz: 7/1951.

Megyei Tanács V.B. Keresk. Osztályának
GYŐR.

A mai napra beérkezett községi jelentések kiértékelése alapján a következőket jelentem:

  1. A vásárlási láz tartja magát, de a forgalom azonban nem emelkedett.
  2. Hiányzó cikkek: flanel, szappan, talp, lábbeli /bakancs/, gumicsizma, mosószóda, sifon, női ruhanemű, szén, tűzifa, cérna, gyufa, szappanfőző szer.
  3. A hangulat általánosságban javuló, a rémhírek elmaradnak, de azért még akad község, ahol tartja magát az a rémhír, hogy általános drágulás fog bekövetkezni, és pénzünk vásárlóereje csökkeni fog /Csapod/.
    A vásárlási láz a 2., pontban jelzett cikkek irányában mutatkozik meg.
  4. A községi vb.-k továbbra is figyelik az eseményeket és népnevelők munkájával, közérdekű hírszolgálattal igyekeznek a lakosság vásárlási szándékát a normális mederbe terelni és a már úgy is csökkenő rémhíreket végleg felszámolni.

Kapuvár, 1951. jan. 23.

Olaszi Miklós vb.elnök h.

Jelzet: Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára (SL), Kapuvári Járási Tanács VB Titkárság i., elnöki iratok 2/1951.III.)

Ezen a napon történt november 21.

1905

Megjelenik az "Annalen der Physik"-ben Albert Einstein negyedik dolgozata „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?” címmel, és benne...Tovább

1910

Megzületik Both Béla magyar rendező, színművész (Bacsó Péter "A tanú" című filmjében Bástya elvtárs alakítója) († 2002).Tovább

1916

I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, osztrák császár, magyar és cseh király halála után IV. Károly lesz az utolsó...Tovább

1956

Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.Tovább

1956

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.

Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.

Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.

A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.

Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).

Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. szeptember 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő