Kossuth Lajos földi maradványait a budapesti Kerepesi úti temetõben felépített mauzóleumban az evangélikus egyház szertartása szerint...Tovább
„Vásárlási láz áruhiány miatt nincsen”
„A községben a legújabb rémhír az, hogy 15-e után minden a duplájára emelkedik és elveszik a pénznek az értéke. Ennek az alaptalan légből kapott rémhírnek a megakadályozására népnevelő értekezletet tartottunk, ahol a népnevelők kellő kioktatásban részesültek arra vonatkozóan, hogy hogyan kell ezt a nép felé megmagyarázni."
Községi tanácsok januári jelentései
a.
Fertőendréd Községi Tanács VB 1951. január 13-ai jelentése
Községi Tanács Fertőendréd. biz. 3/1951. szám. | Tárgy: Jelentőszolgálat. Hiv. szám: 5/1951. biz. |
Járási Tanács Vb. Elnökének,
Kapuvár.
Fertőendréd községi tanács részéről jelentem.
- A községben a vásárlás nem emelkedik, sőt ellenkezőleg bizonyos mértékben csökken, figyelve a kereskedők forgalmát teljesen kielégítő a szokott mederben folynak a napi bevásárlások.
- Szappan, mosószóda, flanel áru. Erős hiány mutatkozik fában és szénben. Zsírellátatlanoknak, habár igényeltünk zsír kiutalást, nem kaptunk.
- A közönségben a hangulat nyugodt, semmiféle rémhír nem tartja magát. Vásárlási lázról nem tudok.
- Zsírigénylés újból a megyei Tanács felé, fakiutalás kérve az anyaggazdálkodási hivataltól. Favágók beállítása az erdei fa-vágásba. Megfelelő ellenőrzés az üzletek felé.
Fertőendréd, 1951. január 13.
Fazekas István tan[ács] elnöke. |
b.
Csapod Községi Tanács VB 1951. január 13-ai jelentése
Csapodi községi Tanács V.B.-tól. 5/1951.-biz. szám. | Tárgy: Kereskedelmi és közellátási jelentés megküldése. |
Bizalmas.
Kapuvári Járási Tanács V.B.
Kapuvár.
Községünkben a vásárlási láz folyó hó, 3-ától 10-éig érte el tetőfokát. Ebben az időben volt olyan nap, amikor a föld.szöv.-ben a napi forgalom elérte a 6 ezer Ft-t. Ennek következtében a szövetkezeti bolt árukészlete nagymértékben megfogyott, és átmenetileg egyes cikkekből hiányok mutatkoztak. A hiányzó árucikkek a következők. Cukor, cipőpaszta, szappan, szappanfőzőszer, rizs, mosópor, bőr és gumitalp, egyes női ruhaanyag és só. A föld.szöv. vezetősége a hiányzó árucikkek beszerzéséről kellő időben gondoskodott és komolyabb fennakadás ezen a téren nem lesz. A vásárlási láz megakadályozására a Tanács vb.-a felhívta a szöv. ügyvezetőjét, hogy az említett cikkekből egy személy részére nagyobb mennyiséget kiszolgáltatni nem lehet.
A községben a legújabb rémhír az, hogy 15-e után minden a duplájára emelkedik, és elveszik a pénznek az értéke. Ennek az alaptalan légből kapott rémhírnek a megakadályozására népnevelő értekezletet tartottunk, ahol a népnevelők kellő kioktatásban részesültek arra vonatkozóan, hogy hogyan kell ezt a nép felé megmagyarázni.
Csapod, 1951. jan. 13-án
Kovács József
vb. elnök.
c.
Pusztacsalád Községi Tanács VB 1951. január 13-ai jelentése
5/1951.B. | Tárgy: Jelentőszolgálat Hiv. szám: 5/1951. Biz. |
Járási Tanács V.B. elnökének
Kapuvár.
Fenti szám alatt kiadott rendeletre jelentem a következőket:
1. A községben 1 Földm. Szöv. üzlet van. A vásárlás itt bonyolódik le. Megállapítottam helyszíni kiszállásaim, valamint az egyéb rendelkezésemre álló adatok alapján, hogy a forgalom csekély mértékben emelkedik.
2. Hiánycikkek az alábbiak: só /10 naponként 1 q-át kap a község/, ruhanemű, flanelféle, mosószer, és szappan. Ezen cikkekből a község kevés mennyiséget kap, pl. ruhaneműből pár métert.
3. A község nyugtalanságát legtöbb esetben városról hozzák, beszélve azt, hogy városon azért oly nagy a vásárlás, mert elveszik a pénz. Az ily beszédek elmondóit nem lehet megállapítani, mert mikor utána jártam egy ízben, sok embert meghallgattam, akiktől ered, s végeredményben mind mástól hallotta. Mondanak olyant is, hogy nem lesz só. Ez úgy adódik, hogy a szállító autó esetleg 1-2 napot késik. Amikor látják, hogy újra van áru, mindjárt nem visznek belőle nagyobb készleteket. Ez nagyon megmutatkozott a cukornál és a lisztnél. Mikor megkapták a cukor és lisztjegyeket, egyszerre elült a láz, mert látták, hogy mindenki megkapja a neki szükséges mennyiséget.
- A községi Tanács, a hibák elkerülésére az alanti intézkedéseket tette: A Földm. Szövetkezet előre jelenti, hogy mily cikknél lehet vásárlási láz, erre a Tanács felméri a készleteket, és az adagok csökkentésére hívja fel az üzletvezető figyelmét azzal, hogy mindenkinek adjon. Ne forduljon elő, hogy valaki nem kap, mert akkor tápot ad a rémhírnek, hogy már nem is adnak árut. Hogy miért ad kevesebbet, azt az üzletvezető indokolja meg meggyőző formában. Továbbá a Tanácstagok és népnevelőket kioktatja, hogy értessék meg a néppel azt, hogy amiből pillanatnyilag kevesebbet adnak az azért van, hogy egyesek ne tudjanak nagy készleteket felvásárolni a mások rovására.
Pusztacsalád, 1951. január 13.
Kovács József
vb. elnök.
d.
Kapuvári Községi Tanács VB 1951. január 23-ai összesített jelentése
Kapuvári Járási Tanács VB. | BIZALMAS! |
Előadó: Ziegelhoffer Gyula 5/1951. biz. szám. | Tárgy: Jelentőszolgálat H. sz: 7/1951. |
Megyei Tanács V.B. Keresk. Osztályának
GYŐR.
A mai napra beérkezett községi jelentések kiértékelése alapján a következőket jelentem:
- A vásárlási láz tartja magát, de a forgalom azonban nem emelkedett.
- Hiányzó cikkek: flanel, szappan, talp, lábbeli /bakancs/, gumicsizma, mosószóda, sifon, női ruhanemű, szén, tűzifa, cérna, gyufa, szappanfőző szer.
- A hangulat általánosságban javuló, a rémhírek elmaradnak, de azért még akad község, ahol tartja magát az a rémhír, hogy általános drágulás fog bekövetkezni, és pénzünk vásárlóereje csökkeni fog /Csapod/.
A vásárlási láz a 2., pontban jelzett cikkek irányában mutatkozik meg. - A községi vb.-k továbbra is figyelik az eseményeket és népnevelők munkájával, közérdekű hírszolgálattal igyekeznek a lakosság vásárlási szándékát a normális mederbe terelni és a már úgy is csökkenő rémhíreket végleg felszámolni.
Kapuvár, 1951. jan. 23.
Olaszi Miklós vb.elnök h.
Jelzet: Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára (SL), Kapuvári Járási Tanács VB Titkárság i., elnöki iratok 2/1951.III.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 25.
August von Mackensen német tábornagy seregei győzelmet aratnak Rigómezőnél. A szerb hadsereg maradéka Albániába vonul vissza.Tovább
A Vajdaságot a Szerb királyság részének nyilvánítják és kimondják a Róth Ottó-féle Bánáti Köztársaság felszámolását.Tovább
A magyar felsőház elfogadja azt a törvénycikket, amely szerint március 15. nemzeti ünnep lesz Magyarországon.Tovább
Antikomintern paktum létesül Németország és Japán között, Olaszország 1937-ben, Spanyolország 1939-ben csatlakozik hozzá.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő