„Vásárlási láz áruhiány miatt nincsen”

Kereskedelmi hangulatjelentések és közellátási helyzetkép 1951-ből, a Rábaközből

„A községben a legújabb rémhír az, hogy 15-e után minden a duplájára emelkedik és elveszik a pénznek az értéke. Ennek az alaptalan légből kapott rémhírnek a megakadályozására népnevelő értekezletet tartottunk, ahol a népnevelők kellő kioktatásban részesültek arra vonatkozóan, hogy hogyan kell ezt a nép felé megmagyarázni."

Községi tanácsok januári jelentései

a.
Fertőendréd Községi Tanács VB 1951. január 13-ai jelentése

Községi Tanács Fertőendréd.
biz. 3/1951. szám.
Tárgy: Jelentőszolgálat.
Hiv. szám: 5/1951. biz.

Járási Tanács Vb. Elnökének,
Kapuvár.

Fertőendréd községi tanács részéről jelentem.

  1. A községben a vásárlás nem emelkedik, sőt ellenkezőleg bizonyos mértékben csökken, figyelve a kereskedők forgalmát teljesen kielégítő a szokott mederben folynak a napi bevásárlások.
  2. Szappan, mosószóda, flanel áru. Erős hiány mutatkozik fában és szénben. Zsírellátatlanoknak, habár igényeltünk zsír kiutalást, nem kaptunk.
  3. A közönségben a hangulat nyugodt, semmiféle rémhír nem tartja magát. Vásárlási lázról nem tudok.
  4. Zsírigénylés újból a megyei Tanács felé, fakiutalás kérve az anyaggazdálkodási hivataltól. Favágók beállítása az erdei fa-vágásba. Megfelelő ellenőrzés az üzletek felé.

Fertőendréd, 1951. január 13.

Fazekas István
tan[ács] elnöke.

b.
Csapod Községi Tanács VB 1951. január 13-ai jelentése

Csapodi községi Tanács V.B.-tól.
5/1951.-biz. szám.
Tárgy: Kereskedelmi és közellátási
jelentés megküldése.

Bizalmas.

Kapuvári Járási Tanács V.B.
Kapuvár.

Községünkben a vásárlási láz folyó hó, 3-ától 10-éig érte el tetőfokát. Ebben az időben volt olyan nap, amikor a föld.szöv.-ben a napi forgalom elérte a 6 ezer Ft-t. Ennek következtében a szövetkezeti bolt árukészlete nagymértékben megfogyott, és átmenetileg egyes cikkekből hiányok mutatkoztak. A hiányzó árucikkek a következők. Cukor, cipőpaszta, szappan, szappanfőzőszer, rizs, mosópor, bőr és gumitalp, egyes női ruhaanyag és só. A föld.szöv. vezetősége a hiányzó árucikkek beszerzéséről kellő időben gondoskodott és komolyabb fennakadás ezen a téren nem lesz. A vásárlási láz megakadályozására a Tanács vb.-a felhívta a szöv. ügyvezetőjét, hogy az említett cikkekből egy személy részére nagyobb mennyiséget kiszolgáltatni nem lehet.

A községben a legújabb rémhír az, hogy 15-e után minden a duplájára emelkedik, és elveszik a pénznek az értéke. Ennek az alaptalan légből kapott rémhírnek a megakadályozására népnevelő értekezletet tartottunk, ahol a népnevelők kellő kioktatásban részesültek arra vonatkozóan, hogy hogyan kell ezt a nép felé megmagyarázni.

Csapod, 1951. jan. 13-án

Kovács József
vb. elnök.

c.
Pusztacsalád Községi Tanács VB 1951. január 13-ai jelentése

5/1951.B.Tárgy: Jelentőszolgálat
Hiv. szám: 5/1951. Biz.

Járási Tanács V.B. elnökének

Kapuvár.

Fenti szám alatt kiadott rendeletre jelentem a következőket:
1. A községben 1 Földm. Szöv. üzlet van. A vásárlás itt bonyolódik le. Megállapítottam helyszíni kiszállásaim, valamint az egyéb rendelkezésemre álló adatok alapján, hogy a forgalom csekély mértékben emelkedik.

2. Hiánycikkek az alábbiak: só /10 naponként 1 q-át kap a község/, ruhanemű, flanelféle, mosószer, és szappan. Ezen cikkekből a község kevés mennyiséget kap, pl. ruhaneműből pár métert.

3. A község nyugtalanságát legtöbb esetben városról hozzák, beszélve azt, hogy városon azért oly nagy a vásárlás, mert elveszik a pénz. Az ily beszédek elmondóit nem lehet megállapítani, mert mikor utána jártam egy ízben, sok embert meghallgattam, akiktől ered, s végeredményben mind mástól hallotta. Mondanak olyant is, hogy nem lesz só. Ez úgy adódik, hogy a szállító autó esetleg 1-2 napot késik. Amikor látják, hogy újra van áru, mindjárt nem visznek belőle nagyobb készleteket. Ez nagyon megmutatkozott a cukornál és a lisztnél. Mikor megkapták a cukor és lisztjegyeket, egyszerre elült a láz, mert látták, hogy mindenki megkapja a neki szükséges mennyiséget.

  1. A községi Tanács, a hibák elkerülésére az alanti intézkedéseket tette: A Földm. Szövetkezet előre jelenti, hogy mily cikknél lehet vásárlási láz, erre a Tanács felméri a készleteket, és az adagok csökkentésére hívja fel az üzletvezető figyelmét azzal, hogy mindenkinek adjon. Ne forduljon elő, hogy valaki nem kap, mert akkor tápot ad a rémhírnek, hogy már nem is adnak árut. Hogy miért ad kevesebbet, azt az üzletvezető indokolja meg meggyőző formában. Továbbá a Tanácstagok és népnevelőket kioktatja, hogy értessék meg a néppel azt, hogy amiből pillanatnyilag kevesebbet adnak az azért van, hogy egyesek ne tudjanak nagy készleteket felvásárolni a mások rovására.

Pusztacsalád, 1951. január 13.

Kovács József
vb. elnök.

d.
Kapuvári Községi Tanács VB 1951. január 23-ai összesített jelentése

Kapuvári Járási Tanács VB.BIZALMAS!
Előadó: Ziegelhoffer Gyula
5/1951. biz. szám.
Tárgy: Jelentőszolgálat
H. sz: 7/1951.

Megyei Tanács V.B. Keresk. Osztályának
GYŐR.

A mai napra beérkezett községi jelentések kiértékelése alapján a következőket jelentem:

  1. A vásárlási láz tartja magát, de a forgalom azonban nem emelkedett.
  2. Hiányzó cikkek: flanel, szappan, talp, lábbeli /bakancs/, gumicsizma, mosószóda, sifon, női ruhanemű, szén, tűzifa, cérna, gyufa, szappanfőző szer.
  3. A hangulat általánosságban javuló, a rémhírek elmaradnak, de azért még akad község, ahol tartja magát az a rémhír, hogy általános drágulás fog bekövetkezni, és pénzünk vásárlóereje csökkeni fog /Csapod/.
    A vásárlási láz a 2., pontban jelzett cikkek irányában mutatkozik meg.
  4. A községi vb.-k továbbra is figyelik az eseményeket és népnevelők munkájával, közérdekű hírszolgálattal igyekeznek a lakosság vásárlási szándékát a normális mederbe terelni és a már úgy is csökkenő rémhíreket végleg felszámolni.

Kapuvár, 1951. jan. 23.

Olaszi Miklós vb.elnök h.

Jelzet: Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára (SL), Kapuvári Járási Tanács VB Titkárság i., elnöki iratok 2/1951.III.)

Ezen a napon történt november 25.

1909

Kossuth Lajos földi maradványait a budapesti Kerepesi úti temetõben felépített mauzóleumban az evangélikus egyház szertartása szerint...Tovább

1915

August von Mackensen német tábornagy seregei győzelmet aratnak Rigómezőnél. A szerb hadsereg maradéka Albániába vonul vissza.Tovább

1918

A Vajdaságot a Szerb királyság részének nyilvánítják és kimondják a Róth Ottó-féle Bánáti Köztársaság felszámolását.Tovább

1927

A magyar felsőház elfogadja azt a törvénycikket, amely szerint március 15. nemzeti ünnep lesz Magyarországon.Tovább

1936

Antikomintern paktum létesül Németország és Japán között, Olaszország 1937-ben, Spanyolország 1939-ben csatlakozik hozzá.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő