„Vásárlási láz áruhiány miatt nincsen”

Kereskedelmi hangulatjelentések és közellátási helyzetkép 1951-ből, a Rábaközből

„A községben a legújabb rémhír az, hogy 15-e után minden a duplájára emelkedik és elveszik a pénznek az értéke. Ennek az alaptalan légből kapott rémhírnek a megakadályozására népnevelő értekezletet tartottunk, ahol a népnevelők kellő kioktatásban részesültek arra vonatkozóan, hogy hogyan kell ezt a nép felé megmagyarázni."

1951. februári jelentések

a.
Fertődi Községi Tanács VB 1951. február 3-ai jelentése

Fertőd községi tanács Végrehajtóbizottsága
5/1951. eln.

Jelentőszolgálat
2/1951.III.

Járási Tanács III. oszt.

K a p u v á r.

A községben só, szappan, gumiárukban emelkedik jobban a forgalom, azonban alig van olyan árucikk, ami ne fogyjon, így legtöbb cikkben pillanatnyi áruhiány mutatkozik. Ez okozza azt, hogy elmúlt héthez viszonyítva általános csökkenés mutatkozik a forgalom terén. Csökkenés kb. 10%-os, 2-3000 Ft.

Az árueladás legtöbb területen kielégítő. Kimondottan hiánycikkek: talp, jelenleg gyufa, méteráru, cipő, gumicsizma. Ezen áruk ellátására vonatkozóan hasznos volna új kiosztási rendszer életbeléptetése. Gondolok itt rendszeres elosztásra, mert a jelenlegi elosztás (ötletszerű) nem igazságos, sokszor olyanok jutnak hozzá, akik nem jogosultak arra.

Általános panasz, hogy a nagykereskedelmi vállalatok vontatottan látják el áruval az árudákat. Győri textilkereskedelmi v[állalat] az előírt kontingenst sem adta le január hónapra a helyi szövetkezeteknek, későbbi időpontra halasztotta.

Új keletű vásárlási láz nem jelentkezett, sorban állás nincs.

Fertőd, 1951. február 3.

Fekete István
VB elnök

b.
Kapuvári Járási Tanács VB 1951. február 12-ei összesített jelentése

BIZALMAS

Kapuvári Járási Tanács VB Keresk. Oszt.
Előadó: Ziegelhoffer Gyula
2/1951.III. biz. sz.
Tárgy: Hangulatjelentés

Megyei Tanács VB Keresk. Osztályának,
Győr

A beérkezett községi jelentések alapján a következőket jelentem:
I. 1. A járás területéről áruforgalom emelkedést jelent: Dénesfa: pamutáruban, ruhaneműcikkekben, Csáfordjánosfa: textiláruban, Kisfalud: textiláruban, Sarród:ruhaneműben, olcsóbb férfiszövetben, Vica: cipőpasztában, petróleumban.
2. Kisfalud: 1950 Ft-os emelkedést jelent /áruféleség megjelölés nélkül/, Sarród: 15% (gazd. szerszámban/, Vica: 8%-os /cipőpaszta és petróleumban/ emelkedést jelentenek. A többi község nem jelent emelkedést, aminek nyilvánvalóan az előzőleg már felvásárolt áruhiány [!] az oka.

3. Flanel, vászon /sifon/, cérna, szappan, karton, cipőkrém, gyufa, cirokseprű, petróleum, bakancs, talp, zsír, női kabát, gumicsizma, tüzelőanyag, hús, tejtermékek, gyertya és főzőedény.

4. Hiánycikkek általában a fentiek, de legjobban még is: a szappan, talp, gumicsizma, flanel, vászon /sifon/ és a nem villamosított községekben a petróleum. 
A hiányok kiküszöbölésére szükséges lenne a fenti cikkekből nagyobb áruellátás, a téli hónapokban a petróleum kontingens emelése a nem villamosított községekben.

5. Áruszállítási probléma momentán mindössze az, hogy a 10 naponkénti petróleum mennyiség a lehetőség szerint egyben lenne a községeknek kiadandó, mert így a szállítási költség csökkenne. Vonatkozik ez a kisebb községekre.

6. Egyedül csak Mihályi község jelent panaszt a „Rövid és Kötöttáru N. V. ellen késedelmes szállítás miatt.

II. 1. A községek közül: Agyagosszergény: általában minden kapható árura, Cirák: ruházati cikkekre, szappanra és petróleumra, Fertőszentmiklós: általában minden kapható árura,Petőháza: sóra, szappanra, Sarród: petróleumra jelent vásárlási lázt, de egyik sem jelenti a felvásárlás mértékét.

2. Sorban állást Kapuvár község jelent a tüzelőszernél és húskimérésnél. A sorban állás e cikkeknél csak nagyobb mennyiségű áruellátás esetén volna megszüntethető.

Végül jelentem, hogy Répceszemere község jelentése szerint a vásárlási láz leküzdésére vásárlási könyvet vezettek be, mely könyvre szolgáltatja ki a Szövetkezet az árut és abból csak a szövetkezeti tagok részesülhetnek. Répceszemerei Tanácsot a rendelkezésének azonnali visszavonására utasítottam.

Kapuvár, 1951. febr. 12.

/Olaszi Miklós/
vb. elnök. h.

c.
Fertőendrédi Községi Tanács VB 1951. február 23-ai jelentése

Községi Tanács Fertőendréd.Tárgy: Jelentőszolgálat
Biz. 3/1951. számHiv. szám. 2/1951.III.biz.

Járási Tanács Végrehajtó bizottságnak,

Kapuvár.

  1. Szappan, cipőpaszta /fekete/
  2. A forgalom változatlan.
  3. Szappan, cipőpaszta, talp, méteráruban, petróleum.
  4. A több kiutalás meg [!] kell azonban jegyezni azt, hogy javulás már erősen érezhető, mert a hiányzó cikkekben is több kiutalás van.
  5. Ilyen probléma nincsen.
  6. A győri rövidárú nagykereskedelmi vállalat nem megfelelő árut küldött a Földműves-szövetkezeteknek, a kendők fakók és lyukasak voltak, és ezeket pedig nem mint selejt árut kapták. A szállítmányt a Földműves-szövetkezet visszaküldi.

Hangulat: Sorban állás nincsen, vásárlási láz nincsen, a zsírhiány azonban érezteti hatását.

Fertőendréd, 1951. febr. 23.

Jelzet: Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára (SL), Kapuvári Járási Tanács VB Titkárság i., elnöki iratok 2/1951.III.)

 

Ezen a napon történt július 13.

1982

Irán támadást indít Irak ellen és ezzel megfordítja az Irak–iráni háború menetét.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő
Megszállás, impériumváltás, Trianon – II.

Trianon – második Mohács. Így látta a korabeli közvélemény az 1920. június 4-én aláírt magyar békeszerződést, és több mint egy évtizeddel később Szekfű Gyula is Mohácshoz hasonlította a Három nemzedék című művében. A tizennégy részből, egy jegyzőkönyvből és egy nyilatkozatból, összesen 364 cikkelyből álló békeszerződés Magyarország számára nemzeti tragédiát jelentett: megcsonkított országot nehezen védhető határokkal, aránytalan településszerkezettel, az állameszme és a nemzeti öntudat megrendülését, több mint hárommillió magyar kisebbségi kiszolgáltatottságát. Trianon széleskörű társadalmi elutasítottságának legfőbb oka a békeszerződés előírásainak durvasága és elvszerűtlensége volt. Ehhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a határok megállapításánál elsősorban stratégiai szempontok, az új államok gazdasági érdekei s a vae victis („jaj a legyőzötteknek”) elve érvényesült.

Az 1947-es párizsi békeszerződésben megismételt Trianon, az általa okozott újabb sokk, majd az államszocialista diktatúra hatalomra kerülése azt eredményezték, hogy a téma hosszú ideig feldolgozatlan és kibeszéletlen maradt. Közel negyven évnyi kényszerű hallgatás után Trianon az 1980-as évek elejétől szűnt meg tabutémának lenni Magyarországon, és azóta számos feldolgozás – irodalmi mű, dokumentumfilm, tanulmány, monográfia – született e kérdésről.

Ennek ellenére a trianoni sokk hatása máig jelen van a magyar társadalomban. A századik évforduló kapcsán végzett friss, reprezentatív magyarországi közvéleménykutatás adatai szerint a megkérdezettek 94%-a gondolja úgy, hogy a trianoni békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben. Ennél valamivel kevesebben, de a lakosság még így is több mint háromnegyede, 77%-a azzal is egyetért, hogy e traumát máig nem heverte ki az ország. A békeszerződés pontos évszámát ugyanakkor a válaszadók csupán 43%-a idézte fel helyesen, mintegy harmada (34%) pedig – tévesen – azt gondolja, hogy az csupán száz évig érvényes, és 2020. június negyedike után hatályát veszti.

Ezért is rendkívül fontos, hogy Trianonról minél több kiegyensúlyozott szemléletű, a reális nemzeti önismeret irányába mutató tudományos mű szülessen. Reményeink szerint ezt a célt szolgálják az ArchívNet idei 2–3. számában megjelenő dokumentumközlések is. Szerzőinkhez hasonlóan „Trianont” nem egyetlen dátumhoz – 1920. június 4-éhez – köthető eseményként, hanem hosszabb, évekig tartó folyamatként értelmezzük. E folyamat szerves részét képezte az elveszített háború, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása, a történeti Magyarország egyes részeinek idegen katonai megszállása, csakúgy, mint az utóbbi nyomán bekövetkezett fokozatos főhatalomváltás: a magyar közigazgatás felszámolása és az új hatalmi struktúrák kiépítése.

Összeállításunk témája tehát: „Megszállás, iserifmpériumváltás, Trianon”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 2-es június 4-én, míg a 3-as ugyanezen hónap 16-án. A most megjelenő 3. szám első írásának szerzője, Völgyesi Zoltán azt bizonyítja meggyőzően, hogy 1918 novemberében és december első felében a szlovák lakosság egy része ‒ főleg a Felvidék keleti felében ‒ ellenezte a csehszlovák orientációt, és nyíltan kifejezte a Magyarországhoz való lojalitását. Bojtos Gábor az első világháború ideje alatt, majd 1918 után a szülőföldjüket tömegesen elhagyó menekültekről ír. Öt sikeres egyéni integrációs életutat vázol fel, mind az öt személy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei menekült tisztviselő volt. Demjén Ágnes a gróf Batthyány Tivadar belügyminisztersége idején, 1918 végén eszközölt főispáni kinevezéseket elemzi, és arra keresi a választ, hogy mivel magyarázható a főispáni karban történt személyi változások magas száma. Péterffy Gergely vasúttörténeti írása nem kapcsolódik ugyan a témához, viszont szemléletes módon tárja az olvasó elé a magyar állam által 1947-ben viszontagságos körülmények között vásárolt 510 amerikai gőzmozdony ügyét. Dokumentumközlését mindeddig ismeretlen, látványos korabeli fotókkal illusztrálja.

 

Budapest, 2020. június 16.

A szerkesztők