Vlagyimir Iljics Lenin ünnepélyesen bejelenti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjetuniónak megalakulását.Tovább
Buzgó Mócsing, az igazi Trebitsch
Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány című regényében szereplő Buzgó Mócsing figurája nem csupán az írói fantázia szüleménye, hanem alakját valóságos, létező személy ihlette. Bár az igazi Trebitsch, azaz Trebitsch-Lincoln Timotheus Ignác kalandos, meglepő (pál)fordulatokban bővelkedő élete regényes túlzásnak is tűnhetne, de nem az. Ki volt, milyen életet élt meg az az ember, aki önmagát – tetszetősen – a XX. század legnagyobb kalandorának nevezte? Egy ilyen „világpolgár” miért akart élete alkonyán hazatérni Magyarországra?
Chao Kung apát kézzel írott levele Kövér Györgynek, a Pesti Hír szerkesztőjének
Tiencsin, 1937. július 6.
THE BUDDHIST HOUSE
CHAO KUNG
ABBOT
TIENTSIN, CHINA, den 6. Juli 1937.
110. POPPE ROAD
THIRD SPECIAL AREA
Sehr verehrter Herr Kövér,
Bezugnehmend auf meinen Brief vom 6. Juli, möchte ich noch folgendes hinzufügen, falls Ihre Bestrebungen Erfolg haben werden, so wäre es vorteilhaft wenn Sie von dort aus Schritte unternehmen würden, damit der italienische Konsul hier ein Durchreisevisum durch Italien mir erteilt.
Ich möchte Ihnen auch anheimstellen, durch irgendwelche Persönlichkeit sich auch an Regenten Horthy zu wenden; er kennt mich persönlich. Ich überlasse aber die ganze Angelegenheit Ihnen und den anderen Fremden, und hoffe Sie werden Erfolg haben.
Herzliche Grüsse an Sie alle
THE BUDDHIST HOUSE
CHAO KUNG
ABBOT
TIENCSIN, KÍNA, 1937. július 6.
110. POPPE ROAD
THIRD SPECIAL AREA
Igen tisztelt Kövér Úr,
Július 6-i levelemhez a következőket szeretném még hozzáfűzni; amennyiben fáradozásai sikerrel járnak, előnyös lenne, ha lépéseket tenne Budapesten, hogy az olasz konzul nekem itt átutazó vízumot adjon. Arra is szeretném megkérni, hogy valamely személy közvetítésével forduljon Horthyhoz, aki személyesen is ismer engem. Az egész ügyet Önre és másokra bízom, remélem sikerrel járnak.
Szívélyes üdvözlet mindenkinek
MOL Mikrofilmtár X 4962 13466/4 mikrofilm 1937. év (Magyar Országos Levéltár - Mikrofilmtár - Magyarországi Buddhista Egyház - Trebitsch-Lincoln Ignác (Chao-Kung) levelei - 1937. év - 13466/4 mikrofilm)
A másolat rossz minősége miatt nem dönthető el, hogy az eredeti levélen szerepelt-e Chao Kung aláírása.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 30.
1922
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő