Buzgó Mócsing, az igazi Trebitsch

Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány című regényében szereplő Buzgó Mócsing figurája nem csupán az írói fantázia szüleménye, hanem alakját valóságos, létező személy ihlette. Bár az igazi Trebitsch, azaz Trebitsch-Lincoln Timotheus Ignác kalandos, meglepő (pál)fordulatokban bővelkedő élete regényes túlzásnak is tűnhetne, de nem az. Ki volt, milyen életet élt meg az az ember, aki önmagát – tetszetősen – a XX. század legnagyobb kalandorának nevezte? Egy ilyen „világpolgár” miért akart élete alkonyán hazatérni Magyarországra?

Chao Kung apát írógéppel írott levele Kövér Györgynek, a Pesti Hír szerkesztőjének
Tiencsin, 1937. október 8.

THE BUDDHIST HOUSE
CHAO KUNG
            ABBOT

                                                           TIENTSIN, CHINA, 1937. október 8.
                                                                       110. POPPE ROAD
                                                                       THIRD SPECIAL AREA

Sehr geehrter und lieber Herr Kövér,

            Ihr eingeschriebener Brief vom 24 Juli kam vor zwei Tagen erst an! Also über zwei Monate irgendwo unterwegs gewesen. Der Brief war ganz offen; bitte in Zukunft Briefumschlag aus stärkerem Papier zu verwenden. Von den Beilagen war alles drin, nur nicht Ihr Rekl. Carte Integrale. Sie haben wohl inzwischen alle meine Briefe und Postkarten, Bücher empfangen.
            Vor allem bitte ich Sie meine Adressenveränderung zu merken. Zerreissen Sie die noch übrigen alten Adressen und gebrauchen Sie von nun an die neuen, hiermit beigelegt. Es kann auch sein, dass ich in der nächsten Zeit nach Japan reise; das macht aber nichts. Briefe werden mir immer nachgeschickt. Falls ich aber längere Zeit in Japan bleiben sollte, was nicht ausgeschlossen ist, dann bekommen Sie von mir ein Telegram meine dortige Adresse angebend, die Sie dann genau kopieren und gebrauchen müssen.
                Für Ihren Brief empfangen Sie meinen Dank. Ich nehme nun Punkt für Punkt:
            Meine Heimreise nach Ungarn steht gut; ich kann Ihnen nichts näheres darüber schreiben, nur sagen, dass in der allerletzten Zeit sich etwas ereignet hat, was meine Heimreise sehr fördert. Für Ihre Tätigkeit in dieser Angelegenheit spreche ich Ihnen meinen herzlichen Dank aus.
            Ich sandte Ihnen gestern per Postanweisung ungefähr Pengő 5.40. Ich sage ungefähr, denn von hier kann man kein Geld nach Budapest senden; es muss in englischer Währung über London gehen. Ich sandte Ihnen vier englische Schillings und Sie bekommen dies direkt von der Post in Budapest zugeschickt. Diese kleine Summe ist für die Auslagen für mein Geburtszeugniss. Bitte dies auf alle Fälle sofort zu besorgen und mir per eingeschriebenem Brief für mich zu besorgen. Die italienische Regierung müsste den italienischen Konsul in Tiensin gemäss instruieren.
            Betreff Copyright meines Buches:
Von Shanghai Times noch nicht über Ihren Brief erhalten. Seien Sie versichert, dass Sie Copyright für die Ungarische Übersetzung zu Ausnahmspreisen bezw. Bedingungen bekommen werden. Doch darf nichts gedruckt werden, bis ich die Übersetzung nicht gutgeheissen habe.
            A Mai Nap erhalten: Das ist Blödsinn, aber berührt mich weiter nicht.
Nur warten meine Herren

es kommt noch anders ....
Bitte zeigen Sie diesen Brief an meine Schwester und Schwager und falls Sie von mir ein Telegram aus Japan erhalten eine neue Adresse angebend, bitte diese Adresse sofort auch an Dr. Áldor weiter zu geben.
            Ich bedauere ich kann nicht mehr als 4 Schillings für Ihre Auslagen senden, aber Kriegszustände hier haben uns auch schwer getroffen finanziell. Ich habe übrigens zwei meiner Zöglinge weg[g]eschickt und falls ich nach Ungarn komme, komme ich nur mit zwei, ein französischer Mönch und eine latvische Nonne.
                        Dies wäre alles für heute
Herzliche Grüsse und alle guten Wünsche.

                                                                      

Beiliegend ein von mir herausgegebenes Cirkular; weitere Exemplare per Drucksache: bitte für weiteste Verbreitung in Ungarn zu sorgen. Die britische Grossmacht, nimmersatt, gierig, voller Hass, verbreitet jetzt faustdicke Lügen über Japan, wie sie im Weltkrieg über Deutschland, Österreich-Ungarn verbreitet hat. Und die dummen Menschen glauben immer was falsch ist und nicht was war ist. Aber unsere Pflicht ist es, die Wahrheit immer und überall zu verbreiten!

                                                                      

Einige Exemplare
Gingen vor einigen Tagen

                    

THE BUDDHIST HOUSE
CHAO KUNG
            ABBOT

                                                           TIENCSIN, KÍNA, 1937. október 8.
                                                                       110. POPPE ROAD
                                                                       THIRD SPECIAL AREA

Igen tisztelt és kedves Kövér Úr,

            Július 24-i ajánlott levele csak két nappal ezelőtt érkezett meg! Tehát több mint két hónapig úton volt valahol. A levél teljesen nyitva érkezett; kérem a jövőben erősebb papírból készült borítékot használjon. A mellékletek hiánytalanul megérkeztek, kivéve a Rekl. Carte Integrálé-t. Időközben bizonyára megkapta a leveleimet, a képeslapokat és a könyveket.
            Mindenekelőtt felhívom a figyelmét a címváltozásra. Tépje össze a régi címeket, és mostantól használja az újat, melyet mellékelek. Előfordulhat, hogy a közeljövőben Japánba utazom, ez azonban nem fog problémát okozni. A leveleket mindig utánam küldik. Ha esetleg hosszabb ideig kell Japánban tartózkodnom, amit nem lehet kizárni, küldök Önnek egy táviratot az ottani címemmel, amelyet lemásolhat, és amelyet aztán használnia kell.
                Fogadja hálás köszönetemet leveléért. Pontról pontra haladok:
            Magyarországi hazautazásom ügye jól áll; semmi közelebbit nem tudok erről írni, csak azt mondhatom, hogy a közel múltban történt valami, ami megköveteli hazautazásomat. Ebben való közreműködéséért kérem, fogadja hálás köszönetemet.
            Tegnap postautalvánnyal küldtem Önnek körülbelül 5. 40 pengőt. Azért mondom, hogy körülbelül, mert innen nem lehet Budapestre pénzt küldeni; angol valutában Londonon keresztül kell mennie. Négy angol schillinget küldtem, amelyet Budapesten a posta kézbesít Önnek. Ezt a szerény összeget a születési okmányaimmal kapcsolatos költségekre küldöm. Kérem, mindenképpen azonnal intézkedjen, és továbbítsa nekem az okmányokat ajánlott levélben. Az olasz kormánynak utasítania kellene az olasz konzult Tiencsinben.
            Ami a könyvem közlési jogát illeti:
A Shanghai Times-tól még nem érkezett levél. Biztosíthatom arról, hogy a magyar nyelvű fordítás kiadási jogát kedvező áron, illetve kedvező feltételekkel fogja megkapni. Semmit sem szabad kinyomtatni addig, amíg a fordítást jóvá nem hagytam.
            Amit a Mai Nap ír: badarság, a továbbiakban nem foglalkozom vele. Várjanak csak az újságírók, lesz ez még másképp....
Kérem, mutassa meg ezt a levelet a nővéremnek és a sógoromnak, és ha táviratilag közölném Japánból az új címemet, azonnal értesítse erről Dr. Áldort is.
            Sajnálom, hogy 4 schillingnél nem tudok többet küldeni a kiadásokra, de a háborús helyzet anyagilag nagyon megvisel itt minket. Egyébként elbocsátottam két növendékemet, ha Magyarországra utazom, csak két szerzetessel megyek, egy francia baráttal és egy litván apácával.
            Ez minden mára
Szívélyes üdvözlettel, minden jót kívánok.

                                                                       Chao Kung

Mellékelek egy általam kiadott röpiratot; a további példányok nyoma

kérem, gondoskodjon a lehető legszélesebb körben történő terjesztéséről Magyarországon. Az angol nagyhatalom, telhetetlen, kapzsi, tele van gyűlölettel, szemen szedett hazugságokat terjeszt Japánról, mint ahogyan azt Németországról és Ausztria-Magyarországról is tette a világháborúban. És a buta emberek mindig a hazugságokat hiszik el, és nem a valóságot. De a mi kötelességünk, hogy mindig, mindenhol hirdessük az igazságot!

                                                                       Chao K

Néhány példányt pár nappal ezelőtt
elküldtem mindannyiuknak!

MOL Mikrofilmtár X 4962 13466/4 mikrofilm 1937. év (Magyar Országos Levéltár - Mikrofilmtár - Magyarországi Buddhista Egyház - Trebitsch-Lincoln Ignác (Chao-Kung) levelei - 1937. év - 13466/4 mikrofilm)

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő