Buzgó Mócsing, az igazi Trebitsch

Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány című regényében szereplő Buzgó Mócsing figurája nem csupán az írói fantázia szüleménye, hanem alakját valóságos, létező személy ihlette. Bár az igazi Trebitsch, azaz Trebitsch-Lincoln Timotheus Ignác kalandos, meglepő (pál)fordulatokban bővelkedő élete regényes túlzásnak is tűnhetne, de nem az. Ki volt, milyen életet élt meg az az ember, aki önmagát – tetszetősen – a XX. század legnagyobb kalandorának nevezte? Egy ilyen „világpolgár” miért akart élete alkonyán hazatérni Magyarországra?

Chao Kung apát írógéppel írott levele Kövér Györgynek, a Pesti Hír szerkesztőjének
Tiencsin, 1937. december 12.

THE BUDDHIST HOUSE
CHAO KUNG
            ABBOT

                                                           TIENTSIN, CHINA, Dec. 12./37.
                                                                       110. POPPE ROAD
                                                                       THIRD SPECIAL AREA

Herrn Ibrahim György Kövér
A „Pesti Hír" szerkesztője
Budapest, VII. Rákóczi út 64-III.-40

Sehr verehrter Herr Kövér,

            Die Drucksache „Százhúros Hegedű" nebst beigelegten Schriften am 27. Nov.; Ihren eingeschriebenen Brief, mein Geburtszeugniss erhaltend am 7. Dec. erhalten. Ich danke Ihnen herzlichst, ganz besonders für die Beschaffung und Übersendung des Geburtsscheins. Der in Ihrem Brief erwähnter Brief von meinem Schwager hingegen ist nicht angekommen.
            Es wird sehr angebracht sein von nun an nur recommandierte

an mich zu richten. Um Porto zu sparen, könnten Sie ja stets Ihre Briefe zusammen mit den Briefen meines Schwagers senden.
                Haben Sie die 4 Schillings eng. Währung erhalten?
Ich war gestern in Peking und bat die hollandische mir, zweck Heimreise einen ung. Pass zu geben. Aber auf Grund nur meines Geburtszeugnisse ist dies unmöglich von hier aus. Man sagte mir, es liege nichts gegen meine Heimreise vor und dass ich zweifellos einen ung. Pass bekommen kann, aber die Gesandschaft kann nur auf Instruktionen hin von Budapest aus dies tun.
            Alles andere ersehen Sie aus Abschriften der beigelegten Briefe. Bitte zeigen all dieses auch meinen Schwager und nun heisst es dort in Budapest eifrig und tatkräftig zu handeln. Bitte informieren Sie auch Herrn Dr. von Kreitner, damit er auch helfend eingreifen kann.
            Beiliegend einige Photographien die auf Veranlassung von Freunden gemacht worden sind,: das Gruppenbild mit einem japanischen Laienbuddhisten hier, das einzelne Bild auf dem Dampfer zwischen Shanghai und Tientsin im Frühjahr - Diese Bilder sind für meine Schwester und Sie nach Belieben.
            Ihren weiteren guten Nachrichten entgegensehend und mit den herzlichsten Grüssen an Sie, meine Schwester und Schwager.

 

                                                                      

Den Brief an

Admiral Horthy habe ich ungarisch geschrieben, wenn auch sicherlich Fehler
 

THE BUDDHIST HOUSE
CHAO KUNG
            ABBOT

                                                           TIENTSIN, CHINA, Dec. 12./37.
                                                                         110. POPPE ROAD
                                                                       THIRD SPECIAL AREA

 

Kövér György Úrnak
A „Pesti Hír" szerkesztője
Budapest, VII. Rákóczi út 64-III. -40

Igen tisztelt Kövér Úr,

            A „Százhúros Hegedű" röpiratot november 27-i levelemhez mellékeltem; ajánlott levelét születési okmányaimmal december 7-én megkaptam. Szívből köszönöm Önnek, különösen a papírok megszerzését és elküldését. A levelében említett levél a sógoromtól nem érkezett meg.
            Célszerű lenne mostantól csak ajánlott leveleket küldeni nekem. Hogy megspóroljuk a portó költségeket, tudná együtt küldeni a leveleit a sógorom leveleivel?
                Megkapta a négy angol schillinget?
Tegnap Pekingben voltam, és kértem a holland követséget, hogy adjon nekem hazautazás céljából magyar útlevelet. De pusztán születési okmányaim ellenében ez innen lehetetlen. Azt mondták nekem, hogy nem szól semmi a hazautazásom ellen, és hogy kétségtelenül megkapom a magyar útlevelet, de azt a követség csak budapesti utasításra állíthatja ki.
            Minden más kiderül a mellékelt levelek másolataiból. Kérem, mutassa meg mindezeket a sógoromnak, úgy mondják Budapesten, hogy gyors és hatékony intézkedést várok. Kérem, tájékoztassa von Kreitner doktort is, hogy ő is segíthessen.
            Mellékelve néhány fénykép, mely baráti társaságban készült; a csoportkép egy világi buddhistával, az egyedülálló kép egy gőzösön Shanghai és Tiencsin között tavasszal - ezeket a képeket a nővéremnek és Önnek küldöm, válasszanak kedvük szerint.
            További jó híreket remélve üdvözlöm Önt, a nővéremet és a sógoromat.

                                                                       Chao Kung

Az Őfőméltósága Horthy ellentengernagynak szóló levelet magyarul írtam, így hibák lehetnek benne.

MOL Mikrofilmtár X 4962 13466/4 mikrofilm 1937. év (Magyar Országos Levéltár - Mikrofilmtár - Magyarországi Buddhista Egyház - Trebitsch-Lincoln Ignác (Chao-Kung) levelei - 1937. év - 13466/4 mikrofilm)

Ezen a napon történt augusztus 13.

1961

A keletnémet állampolgárok egyre fokozódó mérvű elvándorlása miatt, Berlinben az NDK hatóságai nagy létszámú csapatokkal lezárják a város...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő
Megszállás, impériumváltás, Trianon – II.

Trianon – második Mohács. Így látta a korabeli közvélemény az 1920. június 4-én aláírt magyar békeszerződést, és több mint egy évtizeddel később Szekfű Gyula is Mohácshoz hasonlította a Három nemzedék című művében. A tizennégy részből, egy jegyzőkönyvből és egy nyilatkozatból, összesen 364 cikkelyből álló békeszerződés Magyarország számára nemzeti tragédiát jelentett: megcsonkított országot nehezen védhető határokkal, aránytalan településszerkezettel, az állameszme és a nemzeti öntudat megrendülését, több mint hárommillió magyar kisebbségi kiszolgáltatottságát. Trianon széleskörű társadalmi elutasítottságának legfőbb oka a békeszerződés előírásainak durvasága és elvszerűtlensége volt. Ehhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a határok megállapításánál elsősorban stratégiai szempontok, az új államok gazdasági érdekei s a vae victis („jaj a legyőzötteknek”) elve érvényesült.

Az 1947-es párizsi békeszerződésben megismételt Trianon, az általa okozott újabb sokk, majd az államszocialista diktatúra hatalomra kerülése azt eredményezték, hogy a téma hosszú ideig feldolgozatlan és kibeszéletlen maradt. Közel negyven évnyi kényszerű hallgatás után Trianon az 1980-as évek elejétől szűnt meg tabutémának lenni Magyarországon, és azóta számos feldolgozás – irodalmi mű, dokumentumfilm, tanulmány, monográfia – született e kérdésről.

Ennek ellenére a trianoni sokk hatása máig jelen van a magyar társadalomban. A századik évforduló kapcsán végzett friss, reprezentatív magyarországi közvéleménykutatás adatai szerint a megkérdezettek 94%-a gondolja úgy, hogy a trianoni békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben. Ennél valamivel kevesebben, de a lakosság még így is több mint háromnegyede, 77%-a azzal is egyetért, hogy e traumát máig nem heverte ki az ország. A békeszerződés pontos évszámát ugyanakkor a válaszadók csupán 43%-a idézte fel helyesen, mintegy harmada (34%) pedig – tévesen – azt gondolja, hogy az csupán száz évig érvényes, és 2020. június negyedike után hatályát veszti.

Ezért is rendkívül fontos, hogy Trianonról minél több kiegyensúlyozott szemléletű, a reális nemzeti önismeret irányába mutató tudományos mű szülessen. Reményeink szerint ezt a célt szolgálják az ArchívNet idei 2–3. számában megjelenő dokumentumközlések is. Szerzőinkhez hasonlóan „Trianont” nem egyetlen dátumhoz – 1920. június 4-éhez – köthető eseményként, hanem hosszabb, évekig tartó folyamatként értelmezzük. E folyamat szerves részét képezte az elveszített háború, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása, a történeti Magyarország egyes részeinek idegen katonai megszállása, csakúgy, mint az utóbbi nyomán bekövetkezett fokozatos főhatalomváltás: a magyar közigazgatás felszámolása és az új hatalmi struktúrák kiépítése.

Összeállításunk témája tehát: „Megszállás, iserifmpériumváltás, Trianon”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 2-es június 4-én, míg a 3-as ugyanezen hónap 16-án. A most megjelenő 3. szám első írásának szerzője, Völgyesi Zoltán azt bizonyítja meggyőzően, hogy 1918 novemberében és december első felében a szlovák lakosság egy része ‒ főleg a Felvidék keleti felében ‒ ellenezte a csehszlovák orientációt, és nyíltan kifejezte a Magyarországhoz való lojalitását. Bojtos Gábor az első világháború ideje alatt, majd 1918 után a szülőföldjüket tömegesen elhagyó menekültekről ír. Öt sikeres egyéni integrációs életutat vázol fel, mind az öt személy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei menekült tisztviselő volt. Demjén Ágnes a gróf Batthyány Tivadar belügyminisztersége idején, 1918 végén eszközölt főispáni kinevezéseket elemzi, és arra keresi a választ, hogy mivel magyarázható a főispáni karban történt személyi változások magas száma. Péterffy Gergely vasúttörténeti írása nem kapcsolódik ugyan a témához, viszont szemléletes módon tárja az olvasó elé a magyar állam által 1947-ben viszontagságos körülmények között vásárolt 510 amerikai gőzmozdony ügyét. Dokumentumközlését mindeddig ismeretlen, látványos korabeli fotókkal illusztrálja.

 

Budapest, 2020. június 16.

A szerkesztők