Buzgó Mócsing, az igazi Trebitsch

Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány című regényében szereplő Buzgó Mócsing figurája nem csupán az írói fantázia szüleménye, hanem alakját valóságos, létező személy ihlette. Bár az igazi Trebitsch, azaz Trebitsch-Lincoln Timotheus Ignác kalandos, meglepő (pál)fordulatokban bővelkedő élete regényes túlzásnak is tűnhetne, de nem az. Ki volt, milyen életet élt meg az az ember, aki önmagát – tetszetősen – a XX. század legnagyobb kalandorának nevezte? Egy ilyen „világpolgár” miért akart élete alkonyán hazatérni Magyarországra?

Chao Kung levele Horthy Miklós kormányzónak    

The Buddhist House
            Chao Kung,
                           Abbot
                                                                                       TienCSin, KÍna. 1937. december 12.
                                                                                                110. Poppe Road
                                                                                             Third Special Area

Őfőméltósága
Vitéz Nagybányai Horthy Miklós
Magyarország Kormányzójának
Budapest.
Őfőméltóságod!

         Az élet, mint egy folyó, haladéktalanul tovább siet, míg a halál kapuján át beleömlik a Nagy Óceánba, abba a rejtelmes, legtöbb embernek ismeretlen tájba, amelynek túlsó partja láthatatlan.
Akár mi legyen vallásos vagy filozófiai álláspontunk, mindannyian elismerjük, hogy miután személyünk eltávozott, tetteink élnek, maradnak. Boldog az az ember, aki át tudta futni az életet olyan módon, hogy jó és nemes tettei távozása után még sok századokig hirdetik voltának, létének jóságos befolyását.
A Főméltóságos Kormányzó Úr egy szenvedő, majdnem eltiport népnek és országnak lett hősös és nemes Vezére, átkormányozva ezt a Nemzetet, éppen Magyarországot, sötét és viharos éveken. Egy hálás nemzet szíve és egy igazságos történet a Kormányzó Úr mentő művét meg fogja örökíteni. De Főméltóságos Kormányzó Úr nem csak e nagy, történelmi munkát végezte, hanem, mint évek óta az újságokból tudom, kisebb, egyéni, személyes esetekben nemes gondolkozását és jó szívét bőven kimutatta.
Ezért bizalommal fordulok Főméltóságodhoz azzal a kéréssel, hogy kegyeskedjék jó indulattal utasítást adni, hogy a hollandiai kir[ályi] Nagykövetség Pekingben nekem végleges hazatérésem céljára útlevelet szíveskedjék adni.
Főméltóságos Kormányzó Úr tudja és ismeri azokat az eseményeket, amelyek ezt a tőlem forrón remélt és akart tervet eddig megakadályozták.
A Magyar Népnek, sok minden más jó és nemes jelleme mellett van egy külön jellemvonása, amely a Magyar Népet kitünteti: ez a Magyar Nép igazság szeretete. A mi történetünkben nem a „Nagy" királyok játszották a nagy szerepet - habár van egy Nagy Lajosunk -, hanem a mi történetünkben Mátyás Király az Igazságos az ünnepelt Hős, a magyar Nemzet jellemző ké[p]viselője.
Főméltóságos Kormányzó Úr! Méltóztassék kegyelemmel és igazsággal kérésemet megvalósítani!
Nem csak én, de sok ember Ázsiában, Európában, Amerikában, hálás szívvel és köszönettel fogják Főméltóságos Kormányzó Úr nevét megőrizni.

                                       Hazatérésem csak hasznára lesz hazámnak.
                                      

                                                                        Öszinte hódolattal
                                                                        Chao Kung
                                                                       

                                                                         

Mellékelve beküldöm a pekingi hollandiai Nagykövetséghez intézett levelemnek másolatát és itteni cimemet.

MOL Mikrofilmtár X 4233 8938. mikrofilm 1937. év (Magyar Országos Levéltár - Mikrofilmtár - Kormányzó iratai (K 589) - Félhivatalos levelek és feljegyzések - Chao Kung hazatérését kérő levele - 1937. év - 8938. mikrofilm)

A levelet feltehetőleg angol klaviatúrát használva gépelték, a gépelési hibák ennek tulajdoníthatók.  Az ékezeteket utólag kézzel írta hozzá a levélíró, többször hibásan. Az átgépelt levelet a mai helyesírási szabályoknak megfelelően közöljük! 
 

Ezen a napon történt október 19.

1904

Megjelent Az Ifjúmunkás című lap, amelynek szervezése Bana Sándor nevéhez fűződik. Az újság, megjelenésétől fogva szocialista orgá-numnak...Tovább

1941

A német hadsereg közeledése miatt Moszkvában kihirdetik az ostromállapotot.Tovább

1956

Moszkvában elrendelik a harckészültséget a Magyarországon állomásozó szovjet különleges hadtestnél és a Baltikumi Katonai Körzetbe tartozó...Tovább

1960

Az Amerikai Egyesült Államok Kubával szemben teljes kereskedelmi embargót léptet életbe.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő

 

Diaszpórák, személyes sorsok

 

A görög eredetű „diaszpóra” fogalom hosszú ideig a zsidó, görög és örmény szétszóratás leírására szolgált, manapság viszont a kényszerű kiűzetés vagy az önkéntes migráció következtében létrejött külföldi etnikai kisebbségi közösségek szinonimájává vált. A diaszpórák idegen befogadó országban tevékenykednek ugyan, de tagjait – a szociológiai vizsgálatok szerint – erős érzelmi kötelékek fűzik származási országukhoz. Magyar diaszpórán általában a 19. század végétől az országot, illetve a Kárpát-medencét több hullámban önként elhagyó, ma Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő szórványmagyarságot értjük. Friss adatok szerint a diaszpórában élő magyarok száma – a leszármazottakkal együtt – körülbelül 2,5 millió fő, akiknek a fele azonban már nem tud magyarul.

Az elmúlt évtizedben a tengerentúli magyarság képviselői jelezték, hogy a diaszpóra tagjainak az évtizedek alatt összegyűjtött értékes dokumentumai egyre nagyobb veszélyben, sok esetben a megsemmisülés határán vannak. A Magyar Diaszpóra Tanács ezért 2013-ban elfogadta a Mikes Kelemen Programot, amelynek célja az, hogy a diaszpóramagyarság könyvtári, levéltári örökségét rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról. A Nemzetpolitikai Államtitkárság és az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében elindított Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén kezdte el munkáját. A program eredményeként az elmúlt hat év során mintegy négyezer doboznyi iratanyag és tárgy érkezett haza a világ minden részéből.

A Magyar Nemzeti Levéltár szakmai partnerként 2015-ben csatlakozott e kezdeményezéshez, felvállalva a levéltárszakmai koordinációt. A Mikes Kelemen Program és a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott Ithaka-program segítségével folyamatosan közreműködik az európai és tengerentúli emigráció iratanyagának szervezett hazahozatalában, az iratanyagok levéltári struktúrájának kialakításában, majd kutathatóvá tételében. Ennek eredményeként a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrizetébe számos értékes irathagyaték került, amelyekből ízelítőül már az ArchívNet 2017. évi 2–3. összevont száma is közölt két írást.

Idei 4. számunk – „Diaszpórák, személyes sorsok” – fő témája szintén a diaszpóra-lét. Schmidt Anikó Hoffmann Ferenc református lelkésznek az 1920-as, 1930-as években keletkezett, a nyugat-kanadai magyarok életét dokumentáló páratlanul gazdag fényképalbumát mutatja be. Seres Attila varsói levéltári kutatásai alapján ismerteti az erdélyi lengyel diaszpóra életét az 1930-as évek végén, mindemellett közread egy eddig ismeretlen Márton Áron-levelet és egy fényképet, amelyen a püspök is szerepel. Miklós Dániel az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó Eckhardt Tibor 1943-ban kelt levélrészletét közli. Ebben a kisgazdapárti politikus az amerikai politikai helyzetről tájékoztatja magyarországi ismerőseit, egyúttal saját sorsáról is beszámol. Főcze János Paál Árpád nekrológját publikálja, – az erdélyi magyar politikus és publicista ezt Ovtavian Goga román költő, Ady Endre egykori barátja 1938 májusában bekövetkezett halála alkalmából írta. Összeállításunkat Závoczki Adrienn írásával zárjuk, aki levéltári iratok alapján a két világháború között Magyarországon élt olasz állampolgárok sorsába nyújt betekintést

 

Budapest, 2020. szeptember 14.

 

A szerkesztők