Jelentése a pécsi cigánytelepek szociális helyzetéről
1965. szeptember 6.

Pécs mj. város Tanácsa VB. VII. Építési és Közlekedési osztálya
Szám: 19.576/1965. VII.
Tárgy: Pécs város területén a cigány kérdés felmérése, a 161/1965. sz. VB. határozat végrehajtása.

Jelentés a Végrehajtó Bizottság 1965. szeptember 10.-i ülésére.

(Közreműködtek: dr. Breila István oszt. vezető városi főorvos
                                               dr. Bernáth János rendőr alezredes
                                               dr. Szabó Lajos áll. közegészségügyi felügyelő
                                               Kabar Ferenc iskolai csoportvezető
                                               Kováts József II. ker. ép. csop. vezető
                                               Várady Géza III. ker. ép. csop. vezető
                                               Arató Ferenc I. ker. ép. csop. vezető
                                               dr. Rivészy János jogi főelőadó
                                               Szőke Gyuláné ép. előadó )

Pécs város területén különböző hatóságok és szervek több ízben felmérték a cigánytelepeket. A felmérések eredményei azonban igen ellentmondóak, mivel a cigány települések között, de kívülről történő beköltözés miatt is igen nagy a mozgás, illetve bevándorlás. Ezt a nagyarányú bevándorlást dokumentálja az az adat is, hogy míg az egészségügyi osztály mostani felmérése alapján pl. az I. kerületi Zsigmond telepen 300 fő él, addig az I. kerületi építési csoport 1964. júliusi felmérésekor ugyanitt 140 fő élt.

A mostani felmérések alapján az egészségügyi csoportoknál Pécsett 173 cigány családot tartanak nyilván. Ezek többségükben sokgyermekes családok és a következőképpen oszlanak meg a város területén:
I. kerület:
Itt él a város területén található cigány lakosság kb. 80 %-a és a többszörös felmérés alapján hozzávetőleges létszámuk 480-500 főre tehető. Az itt lakó 125 család 6 helyen települt le.

1.) Zsigmond telep (István és Béke akna között)
37 kunyhóban mintegy 300 fő él. A felnőtt férfiak 4 fő kivételével a bánya dolgozói. A többi 4 fő különböző vállalatoknál dolgozik. A telep egy régi meddőhányóra épült. Egy árnyékszék van a 300 főre és egy db. Saját ásású kútból köteles vödörrel mérik a vizet. A kút további kiépítésre szorulna és legalább 2-3 WC-t kellene feltétlenül építeni. A telep lakói különböző anyagokból épített kunyhó és barakk építményeiben laknak. A talajmozgás miatt a kunyhók süllyednek, repedeznek. A meglévő 1 db. árnyékszéket nem használják. A telep rendezetlen, piszkos és az elmúlt hónapokban 2 dysentéria fordult elő a telep lakói között.
A szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról szóló 2014/1964. Korm. sz. határozat értelmében a Zsigmond telep is felszámolásra van kijelölve.

2.) Majális tér (Pécs komlói út mentén) külterületi település.
A telepen 18 család él kb. 135 fővel, zömmel földkunyhóban és deszkabarakkban. WC szemétgyűjtő a telepen nincs. Vizet a György aknai gépházi csapról hordják. A terület egyébként nagyjából tisztán tartott, sőt egy-két épületbe a villany is be van kötve. A telepen lakó férfiak nagy része a bányában dolgozik. Ezen telep felszámolására az I. kerületi tanács építési csoportja előzetes intézkedéseket tett. Pécs-Szabolcs felső telepen az iskolától keletre fekvő területen 6 iker lakóház felépítésére alkalmas 12 db. egyenként 80 n-öl nagyságú házhelyet alakított ki a kialakulóban lévő családi házas övezetben. A telkeket az OTP-n keresztül értékesítették, 10 Ft-os n-öl áron, elidegenítési tilalommal és beépítési kötelezettséggel terhelten. Az akció során 12 család jutott telekhez, amelyek közül 4 házhelyen a lakóházat vevő építési engedély alapján felépítette és részükre a lakhatási engedélyt kiadták. 3 házhelyen a lakóházépítés a kiadott engedély ellenére meghiúsult, 2 házhelyen az építkezés folyamatban van, 1 házhelyre az építési engedélyt kiadták, de az építkezés még nem kezdődött meg és végül 2 házhelyre ez ideig nem kértek építési engedélyt. A 12 házhelyből álló lakótelep villamos árammal van ellátva, azonban a szilárd burkolatú út, valamint a vízvezeték kiépítésére ezideig nem volt lehetőség.

3.) Nagybányaréti völgy Erdőalja kerületi település.
A telepen 13 család kb. 53 fővel lakik, részben kunyhókban, részben épített kis házacskákban, amelyek egy részébe a villanyt is bevezették. A bányánál vannak alkalmazásban. A telepen vízvezeték van és 3 árnyékszék.
A telep a 2014/1964. Korm. sz. rendelet alapján felszámolásra ütemezve.
Az I. kerületben a fentieken kívül még kisebb cigány települések vannak a Kisgyőr iskolánál, Vasason és Szabolcson.
Az I. kerület területén lévő cigánytelepek felszámolására egyébként a Nehézipari Minisztérium kezdeményezett intézkedéseket, ezek az intézkedések azonban a NIM részéről még csak előkészítő stádiumban vannak. A telepek felszámolására a NIM részéről eddig megtett intézkedésekről tájékozódásunk nincs.

II. kerület:
A kerület területén két település van kb. 33-35 családdal.

1.) Pipacs-Fűzfa-György utcai település.
A legnagyobb részben építési engedély alapján megépített lakóházakban laknak. Egy részük azonban a lakóházak udvarában, vagy a lakóházakhoz épített kunyhóban lakik. A terület részben közművesített, vízvezeték, villany van, csatornázás azonban nincs. Több háznál árnyékszék sincs. A házhelyeket részben magánosoktól, részben az OTP-n keresztül vásárolták. Kb. 15 esetben juttatásként kapták.
A telepen kb. 20-25 család él, nagyrészt fuvarozással foglalkoznak. 3-4 lovat tartanak, de bejelentve csak egy ló van. Havi jövedelmük magasan az átlagkereseti szint fölött van. Meglehetősen nagy számban építkeznek engedély nélkül, főleg istállónak használt melléképületeket.
A terület sorvasztásra van ítélve, az építési tilalmat az építési és közlekedési osztály az 1965. augusztus 16-án kelt 19.498/1965. VII. sz. határozatával rendelte el.

2.) Megyeri, Kertvárosi telep.
A terület nem képez összefüggő egységet kb. 7-8 cigánycsalád él itt. Részben építési engedély alapján felépített lakóházakban, részben engedély nélkül létesített épületekben laknak. Nagyrészben fuvarozással foglalkoznak.
A II. kerületi tanács kb. 15 cigány családnak juttatott a földreform során a kertvárosban házhelyet, amelyek egy része beépült, másik részét azonban eladták anélkül, hogy a beépítési kötelezettségnek eleget tettek volna. Több esetben előfordult, hogy az OTP által más részére értékesített ingatlanra költöztek rá és kunyhókat építettek. Ezeket a II. kerületi építési csoport karhatalom segítségével telepítette ki.

III. kerület
A kerület területén kb. 15-20 cigány család él.

1.) Füzes dűlő
Részben kunyhókban, részben épített épületekben mintegy 18 család él itt, ebből kb. 6 család cigány. Általában magánfuvarozással foglalkoznak. A telepen vízvezeték és csatorna nincs. Az ivóvizet ásott kutakból nyerik, melynek minősége a szennyvíztelep közelsége miatt nem megfelelő. Árnyékszékek vannak. Szemétbegyűjtés és megfelelő bekötőút nincs.
A telep az úgynevezett D-i telep kiépítésével kapcsolatban szanálásra van ítélve.
A III. kerület belterületén elszórtan 5-6, Kismélyvölgyben 2, a Szentkúti erdőben 1, Patacson egy cigány család él.
A cigánytelepek felmérése után a bizottság vizsgálatot folytatott azzal kapcsolatban is, hogy jelenleg az egyes lakótelepek felszámolása és a meglévő telepek helyzetének javítása érdekében a különböző hatóságok részéről milyen intézkedések történtek, vagy vannak folyamatban.
A cigánykérdés részleges megoldására az építésügyi hatóságok a korábbi évek során lakóházak építésének elősegítésével kívántak eredményeket elérni. Ezen a téren az I. ker. Tanács Építési és Közlekedési Csoportja tud is némi eredményt felmutatni, a fentiekben már ismertetett 12 házhely kialakításával, és az ezekre történő építkezések elősegítésével. A II. ker. Tanács Építési és Közlekedési Csoportja építések kezdeményezésében és kb. 10 esetben építési anyagoknak bontott anyaggal történő biztosításával nyújtott támogatást. Az építési hatóságok kezdeményezésének tudható be főként az I-II. kerületben meglévő és építészetileg is elfogadható, az utóbbi évek során létesült kertes családi házak.
Az építési hatóságok által megtett intézkedések azonban inkább helyi kezdeményezések és nem egységes átfogó elv alapján történtek. Ezen intézkedésekre az a jellemző, hogy a cigánykérdéssel a legkülönbözőbb szervek és hatóságok foglalkoztak, adtak útmutatást, de ezen problémák megoldására tájékoztató rendelkezéseken kívül a legutóbbi időkig egyéb intézkedés nem történt. Tudomásunk szerint a cigánykérdés rendezésével kapcsolatban még ma sincs összefogó szerv.
A szociális körülményeknek meg nem felelő telepek, elsősorban cigánytelepek felszámolására vonatkozik a 2014/1964. Korm. sz. határozat, amelynek végrehajtására a 2/1965 ÉM-PM. sz. együttes rendelet intézkedik. Az ÉM. külön utasítása alapján még 1964 évi július hóban felmérték az építésügyi hatóságok a felszámolandó telepeket, és javaslatot tettek ezek felszámolási ütemére az Építésügyi Minisztériumnak. A javaslat szerint a III. ötéves tervben 45, a IV. ötéves tervben 44, összesen 89 lakás felépítésére volna szükség melyből 51 lakást javasoltunk a telepi lakók anyagi helyzetének figyelembe vételével állami bérlakások juttatásával megoldani, míg 38 lakást a cigányok által megépítendő családi ház építés formájában kívánjuk megvalósítani. A felterjesztett javaslatokra az ÉM érdemleges választ nem adott, csupán azt közölte, hogy 1966 évre Pécs város területére családi ház építést nem irányoztak elő. Közölte továbbá, hogy a III. ötéves terv teljes időszakára a családi ház építési akció keretén belül megvalósítható lakások számát később fogja meghatározni.
A Kormányhatározat alapján az Építésügyi Minisztérium által kiadott körrendeletek Debrecen-Miskolc-Szeged és Pécs városok kivételével leginkább az egy-egy cigánycsaládok által megépíthető családi házak létesítését és az építkezés lebonyolítását szorgalmazzák. Pécsett, amelyre a 10125/1963. VB. határozat a családi házak építésére csak korlátozott lehetőségeket enged, új, vagy megüresedő bérlakásokat, szövetkezeti lakásokat kell biztosítani - esetleg minőségi lakáscserék közbeiktatásával - az egyes telepek felszámolása érdekében, a miniszteri körrendelet értelmében. Ezért az építési hatóságok még 1964 évben megtett javaslatukban aránylag kisebb számban jelölték meg a felépítendő családi házakat. Így is a javaslatot tevő hatóságoknak komoly aggodalmaik vannak azzal kapcsolatban, hogy a javaslatba tett 38 lakóépület megépítéséhez a megfelelő és arra alkalmas családokat fel tudják kutatni.
A szociálpolitikai csoportok Pécs város területén lévő cigánytelepeket rendszeresen ellenőrzik. Megállapításuk szerint a cigány lakosság fentiek szerinti megoszlása és az a tény, hogy a cigányság 80 %-a az I. kerületben él, azzal magyarázható, hogy a legtöbb cigány dolgozót a Mecseki Szénbányászati Tröszt és az Állami Erdőgazdaság foglalkoztatja. Így az ott dolgozó cigányok munkahelyükhöz közel települtek. Az a tapasztalat, hogy sem a Mecseki Szénbányászati Tröszt, sem az Erdőgazdaság a jól és huzamosabb ideig dolgozó cigány munkavállalókkal szemben megkülönböztetést a bérezés, vagy egyéb elbánás tekintetében nem tett. Lakást azonban igen kevés család részére biztosítottak. A II. és III. kerületi cigány lakosság nagy részének állandó munkaviszonya nincs, általában magánfuvarozással foglalkoznak.
Igen kevés család él rendezett lakáskörülmények között. A saját maguk által összetákolt kunyhókban a legszükségesebb bútorzat sem található. A nők nagy többségének ruházata még ma is a hagyományos cigány népviselet, a gyermekek ruházata csaknem kivétel nélkül hiányos.
A kerületi szociálpolitikai szakigazgatási szervek igazgatási jogkörükben számos intézkedést tettek a települések lakói szociális helyzetének javítására. Ennek során indokolt esetben, orvosilag igazolt teljes munkaképtelenség alapján rendszeres segélyt folyósítanak idős, vagy súlyos beteg cigány személyek számára. 1964 évben és jelenleg is a város területén 24 fő részesül rendszeres segélyben, havi 200-300 Ft összegben, évi 70 000 Ft. ráfordítással. Az elmúlt évben rendkívüli segélyt 48 személy kapott 12 900 Ft összegben. Ingyenes csecsemőkelengye utalványt 11, a sokgyermekes anyáknak megjáró anyasági pénzjutalmat 7 cigány anya kapott 11 600 Ft összegben.

A fenti jelentés szíves tudomásul vételét kérjük

Pécs, 1965. szeptember 6.

 Márki László s.k.
oszt. vez. főmérnök

Egyetértek:
Gócz Béla s.k.
vb. elnökhelyettes.

Jelzet: BML PMJVT VB. ülések jegyzőkönyve 1965./3.