Kiegészítő jelentés a cigánykérdésről és a letelepített cigány lakosság szociális problémáiról

1984. június 18-i tanácsülésen Szabó Nándor kiegészítője:

Tisztelt Tanács!

Pécsett és a városkörnyéken a cigány lakosság helyzete az elmúlt években iskolázottsági, foglalkoztatási szintű és lakáskörülményeik alapján differenciálódott. A telepekről kikerülők lakáshelyzete kedvezőbbé vált. A már nem telepeken élők lakáskörülményei a lakosság többi részével azonos feltételek alapján változott. Arányuknál többen szociális körülményeik miatt részesültek lakásjuttatásban.

Általános műveltségük szintje, foglalkoztatottságuk struktúrája kis mértékben javult.
Emelkedett a cigány lakosság körében a felsőfokú és középfokú képzettségűek, valamint a szakmunkások száma, akik szinte teljes körűen integrálódtak. A cigány lakosság nagyobb része élet- és lakáskörülményeik javulása folytán elindult a társadalmi beilleszkedés útján. E pozitív tendencia mellett ugyanakkor a cigány lakosság nem kis részének életkörülményei és életvitele továbbra is kedvezőtlen. Ezek aránya Pécsett nem csökken, sőt az utóbbi időben, mintha emelkedne. Utánpótlásukat elsősorban a Pécsre áramló, valamint a telepeken élők képezik. E réteg életmódját, magatartását előterjesztésünkben rögzítettük. A lakosság nagy részét irritálja a cigányság e rétegének viselkedése, és határozott intézkedéseket sürgetnek, a jelenlegi állapotok megváltoztatása érdekében. Részben ezen körülmények miatt került a téma testületünk napirendjére.

A téma időszerűségét megerősítették a társadalmi viták, amelyekre öt tanácskozási központban és más fórumokon került sor. A felszólalók közül többen javasolták:

-       csak a telepeken élők részesüljenek soron kívül lakásjuttatásban.
-       lakáshelyzetük javításában érvényesüljön a fokozatosság
-       az első lakáshoz jutás után a lakosság többi rétegével azonos elvek alapján részesüljenek lakásjuttatásban
-       hangsúlyt a fiatalok nevelésére, általános műveltségük emelésére, a munkaképes korúak szakmásítására kell helyezni
-       következetes szigort kell alkalmazni a törvényeket megsértőkkel, környezetüket zavarókkal szemben, bőrszínre való tekintet nélkül.

Többen szóltak arról, hogy megítélésük szerint az elmúlt években felerősödött a cigányság Pécsre áramlása, létszámuk több mint az előterjesztésben rögzített 4000 fő.

-       Pécsett túl „humánus" a hatóság velük
-       Helytelen volt a putriból összkomfortos lakásba költöztetésük
-       helytelenítik, hogy a telepek helyett „kolóniák" alakultak ki a város különböző pontjain, ahol a lakosság többsége cigány származású. Pl. Pipacs u. a Kossuth L. u. néhány épülete.
-       Miért tűrik a hatóságok a cigányság egy részének deviáns magatartását, követelőzését, pl. szociális segélyezésnél, miért nem lépnek fel határozottabban az együttélési szabályokat megsértőkkel szemben.

Ezek a vélemények többségükben megalapozottak, részben azonban információhiányra vezethetők vissza. Így pl. a cigánylakó népesség Pécsett 4000 főre becsülhető. Ennél azonban jóval többen tartózkodnak Pécsett. Így pl. a Pécsett dolgozó, ingázó cigányokkal (kb.1500 fő), a vásárokra, piacokra és egyéb ügyekben Pécsre utazókkal, az ország más részéből ideáramlókkal együtt létszámuk 6-8. 000 főre tehető.

Hasonló a helyzet a bűnelkövetők arányának a megítélésében, ugyanis nemcsak a Pécsett lakók követnek itt el bűncselekményeket.

A lakásgazdálkodást illetően részben jogos a kritika.
Egy részük összkomfortos, ill. komfortos lakásának cseréjével jutott a belvárosban lévő jelenlegi alacsony komfortfokozatú lakásához. Másik részük közvetlenül ide történt lakáskiutalás folytán, amely esetenként átgondoltabb is lehetett volna.
Jogosak az észrevételek abba a kérdésben is, hogy erőteljesebben kell fellépni a Pécsre történő illegális bevándorlásuk megakadályozása érdekében. Egyre többen vannak ugyanis olyanok, akik önkényesen költöznek be az évek óta üres, átmeneti lakásokba és lebontásra ítélt romos épületekbe. Kilakoltatásuk és lakóhelyükre való visszaköltöztetésük egyre nagyobb gondot jelent. Ennél kevesebb erővel lehet és kell az illegális beköltözésüket megakadályozni, a rendőrség, a közterület-felügyelőség és az érdekelt vállalatok együttes tevékenységével.

Teljes egészében azonosulunk azokkal az észrevételekkel, amelyek a cigány lakosság hatékonyabb integrálódásának útját a fiatalok nevelésében, a munkaképes korúak szakmásításában látják. Vannak ennek jó példái az iskolák többségében pl. a Pécsbányatelepi Ált. Isk.-ban a tehetséges gyerekek felkarolásában, a hátrányos helyzetűek segítésében. A pedagógusok jó hozzáállása mellett azonban érezzük, hogy ennél több kellene, anyagiakban és tenni akarásban egyaránt.
Nemcsak a pedagógusoknak kell vállalniuk és végezniük a ráhatást, hogy a cigány szülők egy része fizesse be a gyermek étkezési díját, törődjön gyermeke nevelésével, de társadalmibbá kell tenni a felnőtt cigány lakosság szakmásítását is. Szükség van előbbre lépésre, hogy a cigány fiatalok közül többen végezzék el a 8. általánost, évente a jelenlegi 4-6 fő helyett többen tanuljanak tovább középiskolákban, többen szerezzenek szakmai képesítést, amely alapja annak, hogy a társadalmi munkamegosztásban helyük, szerepük kedvezőbben alakuljon.

A lefolytatott társadalmi viták során nem érződött cigányellenesség. Nem a cigány származásúakat marasztalták el, hanem egy részük életmódját, életvitelét. A cigányság érdekében sürgették a cigánytelepek, kolóniák mielőbbi felszámolását, életkörülményeik megváltoztatását. Általánosításokban persze volt példa, velük szembeni előítéletre utaló megjegyzések is elhangzottak, melyek mögött konkrét eseteket soroltak fel helytelen életvitelükre, mások nyugalmát zavaró magatartásukra utalva.

A társadalmi vitákon résztvevő cigány lakosok is azonosultak az előterjesztésben foglaltakkal. Ők is elítélően szóltak azokról, akik magatartásukkal, életvitelükkel zavarják környezetüket és szigorúbb fellépést kértek velük szemben.
A viták során a jelenlévők egy része szóvá tette azt is, hogy az előterjesztés nem foglalkozik eléggé az eredményekkel, amelyeket a cigány lakosság társadalmi beilleszkedése és életkörülményeik javításában elértünk.
A vitákban résztvevők többsége viszont az előterjesztést őszinte hangvételűnek, a problémákat reálisan feltárónak, a továbblépést meghatározónak minősítette.
Többen kifejezték azt, hogy széleskörű összefogás szükséges a célkitűzések megvalósításához.

Tisztelt Tanács!

A javasolt feladatok végrehajtásának feltételei részben adottak, részben folyamatosan megteremthetők.
Az első pontban foglalt telepfelszámolás a város különböző pontján lévő, hosszabb ideje üresen álló, komfort nélküli lakásokkal a vidékről beköltözöttek visszaköltöztetésével és a lakáscserék útján felszabaduló lakásokkal a rögzített határidőn belül végrehajthatók.
Olyan üres és megüresedő lakásokkal lehet a telepek felszámolását megoldani, amelyeket a névjegyzéken szereplő lakáskérelmezők évek óta nem fogadnak el, s amelyek egy részében vidékről önkényesen beköltözöttek élnek.

Ezek a lakások a putriknál emberibb otthont nyújtanak a telepekről kikerülteknek, akik így elindulhatnak a társadalmi beilleszkedés útján.
A második pontban rögzített „kolóniák" megszüntetése hosszabb időt és jelentős anyagi ráfordításokat igényel. (pl. a Pipacs, Fűzfa utcai terület szanálása).
A végleges megoldásig azonban a kolóniákon lakók és a város összlakossága érdekében több intézkedést kell tenni e lakóterületeken a környezet rendbetételére, a közrend biztosítására. Ezért az intézkedési tervben rögzíteni kell e lakóterületek rendbetételének feladatait, valamint a szanálás stratégiai célkitűzéseit. A hangsúlyt a tervben és a napi munkában a környezet rendbetételére, az engedély nélküli iparűzés felszámolására, az állattartás fokozatos megszüntetésére kell helyezni.

A többi feladat az előbbihez hasonlóan hosszan tartó, folyamatos, türelmes és következetes munkát igényel a szakigazgatási szervektől az állami, társadalmi szervektől egyaránt. Úgy érezzük, hogy a lakosság helyes véleményére alapozva a cigány fiatalok nevelését, a munkaképes korúak szakmásítását előtérbe kell helyezni. Céltudatosabban kell eljárni a lakásgazdálkodásban, meg kell akadályozni új kolóniák kialakulását és a cigány családokra hátrányt jelentő lakáscseréket. A különböző juttatások elbírálásánál a jelenleginél szélesebb társadalmi kontrollt érvényesítve jobban kell alapozni a munkahely véleményére is.

A tennivalók végrehajtását a feladati részben megjelölt módon, évente két alkalommal javasoljuk áttekinteni és a tapasztalatokról a vb.-t tájékoztatni.
Úgy érezzük, hogy a megjelölt feladatok következetes végrehajtásával előbbre léphetünk a cigány lakosság érdemi beilleszkedésének folyamatában.

A cigány lakosság helyzetével kapcsolatos munkánk során jó munkakapcsolatban dolgozunk a társadalmi és állami szervekkel. Ezúton is köszönjük a Baranya megyei Tanács Cigányügyi Koordinációs Bizottságának a HNF Pécs Városi Bizottságának és a Városi Rendőrkapitányságnak a téma vizsgálata és az előterjesztés készítése során nyújtott segítséget. Kérjük az állami és társadalmi szervek hathatós segítségét a jelentés feladati részében megjelölt tennivalók végrehajtásában.
Kérem a Tisztelt Tanácsot, hogy az előterjesztést szíveskedjen megtárgyalni és elfogadni.

Jelzet: BML. PMJVT üléseinek jegyzőkönyve 1984