Megkezdõdik a dualista Magyarország utolsó választása, mely a Függetlenségi Párt bukásával és a Tisza-féle Munkapárt gyõzelmével végzõdik...Tovább
Steinschneider Lilly, az első magyar pilótanő
„Gyönyörű repülés, 31 percig időzik Steinschneider a levegőben, és a plató túlsó szélén engedi le a gépet. A közönség oda szalad, vállára emeli Steinschneidert, és diadalmenetben hozza el a hangárokhoz, hol Illner nyakába ugrik, és a mestert össze vissza csókolja. A nézők átugorják a kordont és autogram kérések özönével árasztják el Steinschneider Lilit, ugyanannyira, hogy Teleky grófnak fáradságos törtetés után sikerült csak az ünnepelthez jutni, hogy gratulálhasson.”
Steinschneider Lilly nevezési űrlapja az 1913. évi Szent István napi repülőversenyre és állásajánlat a verseny után
NEVEZÉSI ŰRLAP
A Magyar Aero Szövetség
által
[1]913. aug. 20-án rendezendő
Szent-István-napi repülőversenyre
Budapesten.
Név: Steinschneider Lilly
Lakcím: Wien IV. Margaretenstrasse 32. Tür 5
Benevezett gép leírása: monoplán
gépek
Typus: Etrich Möve
Motor: Daimler b5 HP
Jellemzés: (a főbb méretek megadandók)
Alulírott kijelentem, hogy a Magyar Aero Szövetség által 913. augusztus hó 20-án rendezendő Szent-István-napi repülőverseny alkalmából eldöntésre kerülő
- I. II. II. IV. V. VI. számú versenyekben részt veszek.
(azon számok a melyekre nevezni az aláíró nem kíván, törlendők)
Kijelentem, hogy a versenyek programját, feltételeit és az azok eldöntésénél érvényes versenyszabályokat ismerem, s azok összes következményeinek fenntartás és bárminemű bírósági jogorvoslatának igénybe vétele nélkül alá vetem magamat.
Kötelezem magamat a verseny szabályok értelmében adandó minden utasításnak és a
szabályainak követésére, s e tekintetben személyzetemért is felelősséget vállalok.Elismerem azt, hogy mindazon balesetekért, a melyek a versenyekből folyólag engem, gépemet, útitársaimat, vagy harmadik személyeket érhetnek, egyedül én tartozom felelősséggel, valamint, hogy mindazon károkért, amelyek repülőgépem által közvetve, vagy közvetlenül okoztatnak, sem a versenyek rendezőségét, sem annak bármely tagját felelőssé nem tehetem.
Nevezésem megerősítéséül és ezzel vállalt versenyszabályszerű kötelezettségem biztosítékául mellékelten küldök 20 Koronát. A nevezési díj minden körülmények között a Magyar Aero Szövetség segélyalapja javára fordíttatik.
Budapest. Wien 1913. augusztus 9.
| Steinschneider Lilly |
* * *
| [Hotel Bristol, Wien emblémája] | 20. VIII. 20. |
- Geehrtes Fräulein Steinschneider
Es hat mir unendlich leid gethan zu hören, das Ihr Debut in Budapest einen so wenig günstigen Abschluß gefunden hat.
Zum Glück ist Ihnen ja nichts zugestoßen.
Bevor Sie nun bei Ihrer Rückkehr in Wien mit irgend jemand über die Angelegenheit sprechen, suchen Sie mich bitte sofort auf oder lassen mir telephonisch Bescheid sagen, wo ich Sie treffen kann. Folgen Sie meinem Angebot!
- Hochachtungsvoll
* * *
| [A bécsi Bristol Szálló emblémája] | 1913. VIII. 20. |
Tisztelt Steinschneider Kisasszony
Szerencsére Önnek nem esett baja.
Bécsbe visszatérve, mielőtt valakivel beszélne erről a dologról, kérem haladéktalanul keressen fel, vagy tudassa velem telefonon, hol tudnék Önnel találkozni. Fogadja el ajánlatomat!
| Mély tisztelettel | |
| S. H. Endres |
Jelzet: Magyar Országos Levéltár Mikrofilmtára, Csehország, Pilzeni Állami Levéltár, Windischgrätz család levéltára, Steinschneider Lilly pilótanőre vonatkozó dokumentumok, C 472 sz. mikrofilm, X 4687
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 01.
1910
1916
Véget ér a jütlandi csata (más néven skagerraki ütközet), az elsõ világháború legnagyobb tengeri csatája a dániai Jylland-félsziget...Tovább
1941
II. világháború: Német csapatok elfoglalják Krétát.Tovább
1941
Brit megszálló csapatok vonulnak be Bagdadba, hogy megelőzzék a nácibarát hatalomátvételt.Tovább
1950
A Nemzetközi Gyermeknap megünneplése első alkalommal.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő