Kádár János el nem küldött levele Leonyid Brezsnyevnek

„Nálunk olyan benyomás alakult ki, hogy a mi elvi-politikai állásfoglalásainkkal, a módsze-rekre ajánlott javaslatainkkal szemben megnemértés, fenntartás, sőt bizalmatlanság jelentke-zik az Önök részéről, ugyanakkor az eltérő vélemények és módszerek kérdésében nem győz-nek meg bennünket arról, hogy az Önök magatartása lenne a helyes. Ugyanezt tapasztaltuk egész sor esetben a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása előkészítésének menetében is.”

Forrás

1.

Szigorúan bizalmas!
Készült: 2 pl-ban

Előterjesztés a Politikai Bizottság ülésére

Javaslat a szovjet elvtársaknak írandó levél ügyében

Legutóbb, az öt párt moszkvai találkozójáról szóló jelentést tárgyalva, a Politikai Bizottság úgy határozott, hogy levéllel fordul a szovjet elvtársakhoz és megbeszélést javasol azokban a kérdésekben, amelyekben véleményeltérés volt, illetve van közöttünk. Levéltervezet benyújtása helyett néhány körülmény ismételt megvizsgálását és újabb állásfoglalást kérünk a Politikai Bizottságtól. Véleményünk szerint ismételten mérlegelni kell a következőket:

Először: Az utóbbi időszakban véleményeltérés mutatkozott közöttünk a nyugattal kapcsolatos magyar gazdasági elgondolások, a német kérdés, a román kérdés, a csehszlovák helyzet politikai megítélésében, a Varsói Szerződés, a KGST időszerű kérdéseinek, s általában fontos nemzetközi kérdések megtárgyalásának és megoldási módjainak kérdéseiben, a kommunista és munkáspártok nemzetközi találkozójának néhány - politikai jelentőséggel bíró - eljárási kérdésében. Mindez összegezve és együttesen felvetve újabb, és nem kis politikai kérdésként jelentkezik kapcsolatainkban.

Mérlegelni kell, hogy a jelenlegi időpont (a csehszlovák helyzet kialakulatlansága miatti ideges légkör, az esedékes magyar párt- és kormányküldöttség útjának közelsége stb.) alkalmas-e a szóban forgó levél elküldésére, külön tárgyalás, vita kezdeményezésére?

Másodszor: Szükséges annak ismételt mérlegelése is, hogy akár most, akár később, formailag hogyan, mennyire hivatalos módon (és súllyal) vessük fel kérdéseinket? Elképzelhető (ha teljesen pártvonalon tartjuk a kérdést), hogy Központi Bizottságunk fordul az SZKP KB-hoz, Politikai Bizottságunk az SZKP PB-hez, hogy a PB állásfoglalására és megbízására hivatkozva írunk Brezsnyev elvtársnak, és végül, hogy vezető testületre való kifejezett hivatkozás nélkül, személyes levelet írunk Brezsnyev elvtársnak. Ennek abban van a jelentősége, hogy az általunk választott forma más-más kezelési módra ad választási lehetőséget a szovjet elvtársak számára.

Harmadszor: Mérlegelni lehet és kell, hogy a jelzett kérdéseknek ugyan van, és számunkra elsősorban szovjet-magyar vonatkozása van, de meghatározott mértékben érinti a lengyel és német elvtársakhoz való viszonyunkat is. Ezen túlmenően a Varsói Szerződés és a KGST keretében aktív összes partnereinkkel való együttműködésünket is érinti. Tehát elvileg elképzelhető, hogy ne csak a szovjet elvtársaknak, hanem egyidejűleg a többi közvetlen partnerünknek is felvessük együttműködésünket érintő elvi és politikai észrevételeinket.
A fenti meggondolásokból kiindulva tesszük meg javaslatainkat.

Határozati javaslat

1. A Politikai Bizottság úgy ítéli meg, hogy nagy figyelmet kell szentelni azoknak a nézeteltéréseknek, amelyek egyes fontos kérdésekben megmutatkoznak és zavarják az SZKP-val és más közeli szövetséges testvérpártokkal való együttműködésünket. A magunk részéről mindent meg kell tennünk e nézeteltérések elvi alapon történő és mielőbbi megszüntetése érdekében.

2. A Politikai Bizottság úgy határoz, hogy e nézeteltéréseket a maguk összefüggésében, mint átfogó kérdést pártvonalon, bizalmasan és a PB-n belül napirenden kell tartani, a testvérpártok közül pedig csak az SZKP-nál kell, alkalmas időpontban és módon szóvá tenni.

3. Most e kérdésekben nem kell levelet írni az SZKP-hoz, ellenben meg kell vizsgálni, hogy a magyar párt- és kormányküldöttség június végi hivatalos útja alkalmából, melyeket lehet közülük a szokásos tárgyalások rendes témái közé felvenni.

4. A Politikai Bizottság a nézeteltérések konkrét kérdéseire, s azok felszámolása érdekében szükséges lépések megvizsgálására párt- és kormányküldöttségünk Szovjetunióban teendő látogatását követően tér vissza.

1968. május 24-én

Kádár János s. k.
Komócsin Zoltán s. k.

2.

Szigorúan bizalmas!
Készült 2 pl-ban.
Levéltervezet

L. I. Brezsnyev elvtársnak,
a Szovjetunió Kommunista Pártja
Központi Bizottsága első titkárának

Moszkva

Tisztelt Brezsnyev elvtárs!

A Politikai Bizottságunkban lefolytatott beszélgetés alapján fordulok Önhöz azzal a javaslattal, hogy a közeljövőben hozzunk létre egy protokollmentes, nem hivatalos, nem publikált, kötetlen, elvtársi, kétoldalú találkozót, amelynek során véleményt cserélhetnénk olyan kérdésekről, amelyek bennünket huzamosabb ideje foglalkoztatnak.

Annak érdekében, hogy az Önök számára kétoldalú megbeszélésre a felkészülést megkönnyítsük, a bennünket foglalkoztató gondolataink lényegét a következőkben ismertetem:

A kétoldalú magyar-szovjet kapcsolatokban is, de még inkább a nemzetközi problémák, a szocialista országok között felmerülő kérdések megítélésében és kezelésében olyan lényegbevágó eltérést látunk mind tartalmi, mind pedig a módszerek vonatkozásában az Önök és a mi állásfoglalásaink és magatartásunk között, amelyek bennünket nyugtalanítanak. Azokra a nézet és módszerbeli eltérésekre gondolunk, amelyek annakidején jelentkeztek a külügyminisztereink varsói értekezletén a német kérdésről, majd a Varsói Szerződés keretében folyó vitáinkban, a drezdai és legutóbb az öt testvérpárt moszkvai megbeszélésén felszínre kerültek. Nálunk olyan benyomás alakult ki, hogy a mi elvi-politikai állásfoglalásainkkal, a módszerekre ajánlott javaslatainkkal szemben megnemértés, fenntartás, sőt bizalmatlanság jelentkezik az Önök részéről, ugyanakkor az eltérő vélemények és módszerek kérdésében nem győznek meg bennünket arról, hogy az Önök magatartása lenne a helyes. Ugyanezt tapasztaltuk egész sor esetben a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása előkészítésének menetében is. Mindezekről a problémákról azért szeretnénk közvetlen kétoldalú eszmecserét folytatni, mert számunkra az a legfontosabb, hogy a szovjet-magyar kapcsolatok, az együttműködés rendben legyen, mert a mi szocialista építőmunkánknak és nemzetközi politikánknak ez az alapja.

Remélem, sikerült érzékeltetni e szűkre szabott levél keretei ellenére is, hogy milyen gondok foglalkoztatnak bennünket, és elfogadják javaslatunkat a kétoldalú találkozóra.

Felhasználva az alkalmat, Politikai Bizottságunk legjobb kívánságait, szívélyes elvtársi üdvözletét tolmácsolom szovjet testvérpártunk Politikai Bizottságának. Önnek, Koszigin,

Politikai Bizottságuk tagjainak személyes jókívánságaimat küldöm.

Szívélyes kommunista üdvözlettel:
Kádár János

Jelzet: MOL M-KS 288. f. 47. cs. 743. ő. e. (Magyar Országos Levéltár - Magyar Szocialista Munkáspárt - Kádár János titkárságának iratai)

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt február 16.

1918

Khuen-Héderváry Károly politikus, miniszterelnök (*1849)Tovább

1924

A Népszövetség 1923. április 23-i döntése értelmében a Nógrád megyei Somoskő és Somoskőújfalu Csehszlovákiától visszakerül Magyarországhoz...Tovább

1937

Wallace Hume Carothers vegyészkutató eredményei alapján a DuPont cég szabadalmaztatja a nylont.Tovább

1939

Gróf Teleki Pál miniszterelnök másodszor alakít kormányt.Tovább

1945

Ditrói Mór magyar színigazgató, rendező, a budapesti Vígszínház alapítója (*1851)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.

Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.

Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.

Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.

Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. február 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő