A Német Birodalom és Olaszország hadat üzen az Amerikai Egyesült Államoknak.Tovább
A Beneš-dekrétum és a reszlovakizáció hatása
„Egy államban a kisebbség csak ott zavaró momentum, ahol zavart lehet kelteni vele, ahol vizet zavar, ahol kisded játékok gyerekes duzzogást és kocsmai hősködést inszcenálnak: ki a legény a csárdában. Igazi demokráciában a kisebbség léte sosem okozhat zavart. A kisebbség: tükör. A többség csalhatatlan tükre. Aki fél beletekinteni a tükörbe, annak vaj van a fején, az mindenért a tükröt okolja, és az kell, hogy a végén összetörje a tükröt.”
Útmutatás a magyar nemzetiség fogalmának magyarázatához
Szlovákiai Telepítési Hivatal
Szám: 6784-II/1946 | Pozsony, 1946. június 20. |
Útmutatás
a magyar nemzetiség fogalmának magyarázatához
A köztársasági elnök 1945.évi 33.számú dekrétuma és a kormányhatározat értelmében, ezeket az utasításokat adom:
. fejezet A magyar nemzetiség fogalmának magyarázata
1. rész
A Belügyi Megbízotti Hivatal 1946. június 17-én kelt 20 000/I-IV/1-1946 szám alatt a lakosság reszlovakizálásáról közzétett körözvénye alapján magyar nemzetiségű személyekhez az alábbi személyek nem tartoznak:
•1. azok a személyek, akik az 1930. évi népszámlálás során szlovák, cseh vagy más szláv
nemzetiségűnek vallották magukat,
•2. azok a személyek, akik ma ilyen nemzetiségűnek vallják magukat és szlovák, cseh vagy más
szláv származásúak, ha
•a. soha nem vétettek a Csehszlovák Köztársaság ellen,
•b. nem voltak fasiszta magyar politikai pártok és szervezetek funkcionáriusai,
•c. nem támogatták a magyarosítást.
A 2. a/-c/ pontok tényeinek megítélésekor azt is figyelembe kell venni, hogy az illetõ személy tevékenyen részt vett-e a köztársaság felszabadításáért vívott küzdelemben, vagy hogy szenvedett-e a náci vagy fasiszta terror alatt.
2. rész
•1. Az akció során a vitás nemzetiségű személyeknél elismerhető a szlovák nemzetiség, ha szilárd meggyőződéssel tanúsítja, hogy saját akaratából a szlovák nemzet tagjának érzi magát, és bebizonyítják, hogy szlovák vagy más szláv nemzetiségű. Ezeknek a személyeknek elismerhető a szlovák nemzetiség, tekintett nélkül arra, hogy a visszacsatolt vagy Szlovákia más községében tartózkodott és tartózkodik.
•2. A reszlovakizáció feltétlen tartozéka, hogy megállapítsuk a kérvényező szubjektív akaratának és az objektív nemzetiségi jelek kapcsolatát. A szlovák vagy más szláv nemzetiség objektív jelei különbözőek és függnek a helyi körülményektől. Ezek pl. a szlovák kultúrához való jelentkezés (iskola, egyesület, szlovák szervezetek politikai és nem politikai), vezetéknév (nem minden esetben) és természetesen a kérvényező vallása. A legszokványosabb jele a szlovák (szláv) eredetnek az első generációs szülők után örökölt szlovák (szláv) nyelv ismerete. A szlovák eredet jele továbbá a származási tradíció, tehát a tudat, hogy az ősök szlovákok voltak, és hogy otthon a szlovák nyelvet használták és a kérvényező szlovák rokonsági kapcsolatai és stb.
Jelzet: OÚOÚ v Spi?skej Novej Vsi (Iglói Járási Telepítési HIvatal), SAKE leltári sz.30/1946.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 11.
1941
1941
Bárdossy László Horthy Miklós kormányzó távollétében és a Minisztertanács hozzájárulása nélkül bejelenteti, hogy a Magyar Királyság...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő