Párizsban meggyilkolják Jean Jaurès francia pacifista politikust, a világháborús részvétel elleni tiltakozó mozgalom vezetőjét.Tovább
A Beneš-dekrétum és a reszlovakizáció hatása
„Egy államban a kisebbség csak ott zavaró momentum, ahol zavart lehet kelteni vele, ahol vizet zavar, ahol kisded játékok gyerekes duzzogást és kocsmai hősködést inszcenálnak: ki a legény a csárdában. Igazi demokráciában a kisebbség léte sosem okozhat zavart. A kisebbség: tükör. A többség csalhatatlan tükre. Aki fél beletekinteni a tükörbe, annak vaj van a fején, az mindenért a tükröt okolja, és az kell, hogy a végén összetörje a tükröt.”
Útmutatás a magyar nemzetiség fogalmának magyarázatához
Szlovákiai Telepítési Hivatal
Szám: 6784-II/1946 | Pozsony, 1946. június 20. |
Útmutatás
a magyar nemzetiség fogalmának magyarázatához
A köztársasági elnök 1945.évi 33.számú dekrétuma és a kormányhatározat értelmében, ezeket az utasításokat adom:
. fejezet A magyar nemzetiség fogalmának magyarázata
1. rész
A Belügyi Megbízotti Hivatal 1946. június 17-én kelt 20 000/I-IV/1-1946 szám alatt a lakosság reszlovakizálásáról közzétett körözvénye alapján magyar nemzetiségű személyekhez az alábbi személyek nem tartoznak:
•1. azok a személyek, akik az 1930. évi népszámlálás során szlovák, cseh vagy más szláv
nemzetiségűnek vallották magukat,
•2. azok a személyek, akik ma ilyen nemzetiségűnek vallják magukat és szlovák, cseh vagy más
szláv származásúak, ha
•a. soha nem vétettek a Csehszlovák Köztársaság ellen,
•b. nem voltak fasiszta magyar politikai pártok és szervezetek funkcionáriusai,
•c. nem támogatták a magyarosítást.
A 2. a/-c/ pontok tényeinek megítélésekor azt is figyelembe kell venni, hogy az illetõ személy tevékenyen részt vett-e a köztársaság felszabadításáért vívott küzdelemben, vagy hogy szenvedett-e a náci vagy fasiszta terror alatt.
2. rész
•1. Az akció során a vitás nemzetiségű személyeknél elismerhető a szlovák nemzetiség, ha szilárd meggyőződéssel tanúsítja, hogy saját akaratából a szlovák nemzet tagjának érzi magát, és bebizonyítják, hogy szlovák vagy más szláv nemzetiségű. Ezeknek a személyeknek elismerhető a szlovák nemzetiség, tekintett nélkül arra, hogy a visszacsatolt vagy Szlovákia más községében tartózkodott és tartózkodik.
•2. A reszlovakizáció feltétlen tartozéka, hogy megállapítsuk a kérvényező szubjektív akaratának és az objektív nemzetiségi jelek kapcsolatát. A szlovák vagy más szláv nemzetiség objektív jelei különbözőek és függnek a helyi körülményektől. Ezek pl. a szlovák kultúrához való jelentkezés (iskola, egyesület, szlovák szervezetek politikai és nem politikai), vezetéknév (nem minden esetben) és természetesen a kérvényező vallása. A legszokványosabb jele a szlovák (szláv) eredetnek az első generációs szülők után örökölt szlovák (szláv) nyelv ismerete. A szlovák eredet jele továbbá a származási tradíció, tehát a tudat, hogy az ősök szlovákok voltak, és hogy otthon a szlovák nyelvet használták és a kérvényező szlovák rokonsági kapcsolatai és stb.
Jelzet: OÚOÚ v Spi?skej Novej Vsi (Iglói Járási Telepítési HIvatal), SAKE leltári sz.30/1946.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 31.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő