II. Vilmos német császár hűségnyilatkozatot tesz a Monarchia mellett, megerősítve az I. világháború kitörését jelentő későbbi hadüzenetet...Tovább
Vörös Vince kisgazdapárti politikus 1956-os szerepvállalása
56’-os források Vörös Vince irathagyatékában
Kisgazdapárt ismert politikusának, Vörös Vincének – aki 1990 és 1994 között a rendszerváltó Országgyűlés alelnöke volt – irathagyatékának ’56-os vonatkozású forrásaiból válogatott a szerző. Vörös Vince a forradalom alatt más kisgazda politikusokkal együtt pártja újjáélesztésén fáradozott, aminek következményeit évtizedeken keresztül viselnie kellett.
Szigeti Pozsár István levele Vörös Vincének
1957. január 14.
Kedves Barátom!
Folyó hó 3-án írott leveledet megkaptam, jó kívánságodat és tanácsodat köszönöm. Igazad van, itthon a helyünk, ha kibírtuk eddig, ezután már jobban kibírjuk. Nem fogok menni, amíg nem kényszerítenek rá. Ennivalóm és a ruházatom meg van, szűkösen kijövünk. Ide a Hansági Á[llami] G[azdaság]-hoz helyeztettem magam br[igád] vez[ető]-nek a tehenészetbe, reggel 4 órától este 8-ig vagyok talpon itt a
közelébe, ahol már igen erős az igazoltatás. Igen sokan mentek itt ki azelőtt. Te is dolgozol a családodért. Gondolom kicsi keresetedből nehezen jöttök ki. [Kovács] Béla írt pár sort, féltő szeretettel gondolunk rá, nagy az a feladat, amely reá vár. [Dobi] Pista bácsi körül baj lehet, nem válaszolt, mit tudsz róla?Vincém sok az aratnivaló, de vajon lesz-e elég arató? Hová jutottunk?
Ha Te látnád, mi folyik itt.
A vadászok ma is tartottak nagy vadászatot a mesgye körül. De mi jön még? Sok minden nincs itt még rendben. Családunk minden tagja rokonaimmal együtt itthon vannak, nem ment ki senki.
A fiam ifj. Sz. I. gépkocsivezető Hajdúszoboszlón, Marx tér 10. sz. alatt lakik, derék értelmes, okos ember, 27 éves nős. Leányom Kollár Andrásné lakik, férje vontatóvezető (a forradalmi munkástanács elnöke volt). Kovács Péter volt titkár visszaköltözött újrónafői lakásába. Én is haza akartam menni, de nem adták vissza a lakásomat. [Nagy] Ferivel kapcsolatban érdekes a közvélemény. Keveset hallani róla. Talán már Te is vissza tudnál jutni az Á.G-hoz.
Időnként önts belém lelket, az idegeim kimerülnek. Pestet én is láttam. Megsokszorozódott a megbecsülésem a m[agyar] munkásság iránt. Nem vagyunk mi utolsó nemzet. Hiszem, hogy feltámadunk, nagyok, erősek leszünk és egy új Magyar Élet, Boldog Nagy Magyarország és benne megelégedett boldog magyar nép.
Ölel (52) éves barátod István
Bősárkány, 1957 I. 14.
Baranya Megyei Levéltár XIV. 66. Vörös Vince irathagyatéka: I. Állag a. tétel, 22. irat.
Kézzel írt eredeti.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 05.
1914
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő