Budapesten megalakult az Országos Katholikus Diákszövetség Köz-ponti BizottságaTovább
Hatvan éve csatolták el Oroszvárt, Horvátjárfalut és Dunacsúnyt
„Mi, Rajka és a többi érdekelt négy község lakossága a legnagyobb megütközéssel vettünk tudomásul a szlovákiai imperializmus követeléséről, amely éppen a mi mindig Magyarországhoz tartozó területünkre vonatkozik. Augusztus 11-én megtartott népgyűlésünkön a községek lakossága egyetemlegesen tiltakozott a minden jogalap nélküli és a népek békéjét a Duna medencében megzavarni akaró újabb kísérlet ellen és kéri, azt utasítsák el.”
A horvátjárfalui parasztszövetség megszüntetése
Belügyminisztérium Tárgy: Magyar Parasztszövetség
IV. Belgrád-rkp. 24. horvátjárfalui helyi
Telefon: 185-642 szervezete megszűnése
Szám: 508.253/1948. IV/3. /Győr vm./
A Magyar Paraszt Szövetség f.évi szeptember 10-én kelt felterjesztésében bejelentette önkéntes feloszlását. A bejelentést a 7.330/1946.M.E.sz. rendeletben biztosított főfelügyeleti hatáskörömben tudomásul vettem. Ennek következtében a tárgyrovatban jelzett helyi szervezet is megszűntnek tekintendő.
Felhívom a törvényhatóság első tisztviselőjét a belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága Vezetőjét, az államrendőrség vidéki főkapitánysága vezetőjét, hogy a tárgyrovatban jelzett helyi szervezetet a nyilvántartásból törölje.
Amennyiben a szervezet működést fejtene ki, úgy tilos működést kifejtő egyesületnek tekintendő és vele szemben az 1938:XVII.tc.-nek megfelelő rendelkezései alkalmazandók.
Végül felhívom a törvényhatóság első tisztviselőjét, hogy a tárgyrovatban jelzett szervezet vagyontárgyainak leltárba vételéről, pénzkészleteinek és iratainak megőrzéséről, esetleg átszállításáról, valamint az egyesületi helyiségek lezárásáról gondoskodjék. A zár alá vételről szóló jegyzőkönyvet, az egyesület ingó-és ingatlan vagyonáról szóló pontos leírást és az esetleges telekkönyvi kivonatokat hozzám 15 napon belül terjessze fel.
Budapest, 1948. szeptember 14.
A miniszter rendeletéből: Dr. Halász György s.k. miniszteri tanácsos.
Győr-Moson vármegye Alispánjának,
Győr
A kiadmány hiteléül
[olvashatatlan aláírás]
***
Győr-Moson vármegye alispánjától.
10423/1948.alp.
Tárgy: Magyar Parasztszövetség horvátjárfalui h[elyi] szervezete megszűnése.
Hiv.szám:508.253/1948.IV,/3.
Belügyminiszter Ur!
Hivatkozott számú rendeletre jelentem, hogy az abban foglaltaknak nem tudok eleget tenni, miután Horvátjárfalu községet a párisi békeszerződés végrehajtása során átcsatolták Csehszlovákiához.
Győr, 1948. szeptember 24.
/Dr.Szilágyi Gábor/
alispán
Jelzet: Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára. XXI. 4. a. Győr-Moson megye alispánjának iratai. Közigazgatási iratok. 1948. X. 10 401.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 24.
1912
1915
Megszületett Lőrincze Lajos magyar nyelvész, 1952-ben Kodály Zoltán biztatására a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő...Tovább
1918
Szerémség a Szerb Királyság része lesz.Tovább
1918
Kun Béla vezetésével megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP).Tovább
1919
A Huszár Károly kormány megalakulása.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő