Az MSZMP KB Titkárságának március 14-ei határozata alapján megalakult a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szervezeteinek Országos...Tovább
„alea belli dubia”
Az oszmánellenes európai összefogás kialakítása
„Mivel azonban a háború kockájának fordulása mindig kétséges, és igazából nem lehet tudni, hogy ennél a háborúnál, amelyik eddig Őcsászári Felsége számára előnyösnek mutatta magát, mi fog történni Törökországban és Magyarországon, ezt az előnyt minél inkább szükséges kihasználni, és egyesült erőkkel az ellenség ellen kell tevékenykedni.” – szögezte le 1683. október 22-én, tizenkét nappal a győztes párkányi csata után I. Lipót császár legfőbb tanácsadói testülete a titkos konferencia.
Irodalomjegyzék
A.E.C.P. Archives du Ministère des Affaires Étrangères (Párizs), Correspondances Politiques, Bavière és Turquie
ÖNB-HAN Österreichische Nationalbibliothek, Handschriften-, Autographen- und Nachlasssammlung
Cod. 6034. Epistolae ad Leopoldum I. Imperatorem a legatis aliisque fide dignis datae Constantinopoli videlicet Vol. I. Epistolae
XV anni 1684
Cod. 6035. Epistolae ad Leopoldum I. Imperatorem a legatis aliisque fide dignis datae Constantinopoli videlicet Vol. II. Epistolae X anni 1685
Cod. 8717. Caprara, Albertus comes de: Relatio italica de legatione ad turcam a. 1682-1683
ÖStA HHStA Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv (Bécs), Staatenabteilungen Türkei I.
ÖStA HKA HKR Protokolle
Österreisches Staatsarchiv, Hofkriegsratsarchiv, Hofkriegsratsprotokolle
Benaglia
1687 Benaglia, Giovanni: Außführliche Reiß-Beschreibung von Wien nach Constantinopel und wider zurück nach Teutschland auch was sich merckwürdiges dabey zugetragen deß hochgebornen Grafen und Herrn Herrn Albrecht von Caprara [etc] welche er als Ihro Römisch-Keyserl. Maj. extraordinari-Gesandter und bevollmächtigter den Stillstand mit der Ottomanischen Pforten zuverlängern verrichtet, Beschrieben von Johanne Benaglia Gesandtschafftssecretario anietzo auf vielfaltiges Begehren auß dem Italienischen getreulich in die Hoch-deutsche Sprache übersetzt. Franckfurt, zu finden bey Matth. Wagnern, A. 1687.
Danişmend
1972. III. Danişmend, İsmail Hami: İzahlı Osmanlı Tarihi Kronolojisi. Cilt III. Ankara, 1972.
Eickhoff
1970 Eickhoff, Ekkehard: Venedig, Wien und die Osmanen. München, 1970
Hammer
1835. III. Hammer, Joseph von: Geschichte des Osmanischen Reiches. Dritter Band: Vom Regierungsantritte Murad des Vierten bis zum Frieden von Carlowicz, 1623-1699. Pest, Hartleben, 1835.
Iorga
1911 Iorga, Nikolae: Geschichte des osmanischen Reiches. Vierter Band (bis 1774) Gotha, 1911.
Parvev
1995 Parvev, Ivan: Habsburgs and Ottomans between Vienna and Belgrad (1683-1739). New York, Columbia Univ. Press, 1995.
Pastor
1930 Pastor, Ludwig Freiherr von: Geschichte der Päpste im Zeitalter des fürstlichen Absolutismus, von der Wahl Innozenz' X. bis zum Tode Innozenz' XII. (1644-1700). Band 14. Freiburg im Breisgau, 1930.
R. Várkonyi
1987 R. Várkonyi Ágnes: A török háború Bécstől Budáig. In: Magyarország története tíz kötetben. Főszerk. Pach Zsigmond Pál, III/2. kötet. Budapest, Akadémiai, 1987. 1577-1636.
Uzunçarşılı
1954 Uzunçarşılı, İsmail Hakki: Osmanlı tarihi. III/2: XVI. yüzyıl ortalarından XVII. yüzyıl sonuna kadar. Ankara, 1954.
Wurzbach
1864 Wurzbach, Constant von: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich, enthaltend die Lebensskizzen der denkwürdigen Personen, welche seit 1750 in den österreichischen Kronländern geboren wurden oder darin gelebt und gewirkt haben. Wien, Druck und Verlag der k. k. Hof- und Staatsdruckerei, 1864. Band 12.
Zedler
1741 Zedler, Johann-Heinrich: Großes vollständiges Universal-Lexicon aller Wissenschaften und Künste. Halle-Leipzig, 1741. Band 28.
Zedler
1748 Zedler, Johann-Heinrich: Großes vollständiges Universal-Lexicon aller Wissenschaften und Künste. Halle-Leipzig, 1748. Band 58.
Zinkeisen
1857 Zinkeisen, Johann Wilhelm: Geschichte des Osmanischen Reiches in Europa. V. Gotha, 1857.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 08.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő