Források

Levél a miniszternek

FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER
Titkársága
H/K-61/1964. Érk.: VI. 2.

T.

FÖLDMÍVELÉSÜGYI MINISZTER Úrnak!

A Termelőszövetkezetek 1960. év őszén történt általános megszervezésekor lakásomon egy előttem teljesen ismeretlen férfi jelent meg és felszólított az általa átadott „belépési nyilatkozat" - aláírására. Ebben az időben is ágyban fekvő beteg voltam, míg férjem Sátoraljaújhelyben volt elutazva. - Közöltem a termelőszövetkezeti belépés érdekében megjelent agitátornak, hogy súlyos beteg vagyok, mint ilyen eleve képtelen vagyok közösségi munkára, férjem pedig - éppen betegségemre tekintettel nem léphet be a Tsz-be, mert súlyos betegségem többször és napokon át arra kényszeríti, hogy gondozásom végett itthon maradjon, és végezze egyidejűleg a házi munkálatokat is. - Az ismeretlen szervező nem akarta méltányolni kérésemet (bár annak jogosságáról személyesen is meggyőződhetett), mert nyomatékosan és szinte fenyegetően jelentette ki, hogy igen nagy bajom lehet úgy nekem, mint férjemnek, ha nem írom alá a nyilatkozatot. Kértem a szervezőt, hogy jöjjön el másnap, amikor férjem is itthon lesz, és együtt majd átbeszéljük az ügyet. - Nevezett azonban erélyesen és fenyegetően jelentette ki, hogy majd lássuk a következményeit. - Én már hosszú évek óta súlyos idegbetegségben szenvedek, valamint súlyos ideggyulladásban. Állandóan orvos kezelése alatt állok, és vannak olyan napjaim, amikor szinte önkívüli állapotban vagyok, s ilyenkor a férjem egy percre nem mehet el tőlem. Hiába próbáltam megértetni a lakásomon megjelent szervezővel, hogy betegségem teljesen képtelenné tesz arra, hogy akár én, akár férjem tsz-tagok lehessünk, az illető azonban hajthatatlan maradt, és arra kényszerített, hogy akkor csak pártolótagként lépjek be, ez semmi kötelezettséggel nem jár, és ha akar dolgozni, akkor dolgozik, ha nem akar, akkor nem dolgozik, és kijelentette, hogy addig el nem hagyja a lakásomat, amíg legalább pártoló tagként be nem lépek. - Mivel olyan idegállapotban voltam, hogy már gondolkozni nem tudtam, valósággal görcsökben fetrengtem, az agitáló által elém tett nyilatkozatot aláírtam, azonban előzetesen, szövegének a pártolótagságot nem érintő részét kihúzta, és a felső részén külön feljegyezte a nyilatkozatra, hogy „pártolótag". Férjem, amikor hazajött Sátoraljaújhelyből, és megtudta a történteket, megkísérelte felkeresni az illető agitáló személyt, hogy a fent előadottakra tekintettel pártolótagságomat is törölje és a nyilatkozatot semmisítse meg. - Nevezett személy azonban akkor már nem tartózkodott Bodrogolaszi községben. - A Termelőszövetkezet megalakulása után írásban ismételten kérelemmel fordultam a Tsz Vezetőségéhez, és betegségemre tekintettel kértem pártolótagságom törlését és a betagosított földeink helyett azonos minőségű más föld kiadását. - Három esetben kértem pártolótagságom megszüntetését eredménytelenül, mert bejelentéseimre még csak választ sem adott a Tsz Vezetősége. Majd amikor ez ügyben a Járási Tanács VB Mezőgazdasági Osztályához fordultam panasszal, és arról a Tsz Vezetősége is tudomást szerzett, akkor az addigi pártolótagságomat rendes tagsággá minősítette. Panasz tárgyává tettem azt is, hogy a Tsz megalakulása óta egy fillér földjáradékot nem fizetett, 3 drb igáslovamat elvették, a Tsz-nek kölcsön adott 76 kg árpát és 76 kg zabot, valamint 175 kg 1960 őszén általam bevetett búzavetőmagot mind a mai napig nem fizették meg, de nem fizették meg az elvitt 3 ló árát sem. Jellemző a Tsz Vezetőségének felfogására, hogy az általam az Állatforgalmi Vállalatnak átadott egyik lovam árával, amit a Vállalat előttem teljesen ismeretlen okokból a Tsz-nek fizetett ki, mind a mai napig szintén nem számolt el. Az 1963. évi október 22. napján a megyei tanácstag fogadó óráján is megjelentem. Panaszaimat előadtam, panaszomról jegyzőkönyvet vettek fel, azonban azt is meg kell állapítanom, hogy a panasz alkalmával előadottak alapján megtartott Járási Tanács VB Mezőgazdasági Osztályának vizsgálata nem tükrözi híven panaszom tárgyát, s így a hozott határozat /21.372/1963./ sem lehetett részemre megnyugtató. Éppen ezért ezen határozat ellen fellebbezéssel éltem a Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztályához, ahol is a Sátoraljaújhelyi Járási Tanács VB.21.372/1963. számú határozatát megsemmisítette, és új határozat hozatalára utasította. - Miután a Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya által fellebbezésemre kiadott 35.313/1964. számú határozatra semmi intézkedés nem történt, személyesen jártam el a Járási Tanács VB Mezőgazdasági Osztályán, ahol megnyugtató választ nem kaptam, amikor is 1964. évi április 28-án írásban sürgős kérelmet nyújtottam be a Járási Tanács VB Mg. Osztályához, majd a Tsz Vezetőségéhez, mely kérelmeimnek eredménye csupán annyi, hogy a törvénytelenül kimondott rendes tagságomat visszaállították pártolótagságnak. - Nem kaptam meg azonban 4 évre a földjáradékot, nem kaptam meg a kölcsön adott vetőmagok ellenértékét, nem kaptam meg a 3 ló árát, amelyeket úgy akart a Tsz Vezetősége elszámolni, hogy terhemre írt k. holdankint 200 Ft földalapot, elszámolt sztk. járulékot, amiket mint pártolótag nem voltam jogosult fizetni. - A Járási Tanács VB Mezőgazdasági Osztályának 21.372/1963. számú határozatában felsorolt elszámolást és értékelést el nem fogadhatom, ami az igazságossággal és törvényeinkkel is ellenkezik, és amit a Megyei Tanács meg is semmisített. - Amikor a Tsz Vezetőségének írásbeli felhívására megjelentem az elszámolás megejtése végett, egyszerűen azzal utasítottak el, hogy hozzak írást a Járási Tanácstól. - Sérelmeim ügyében fordultam már az Ügyészséghez is eredménytelenül. A Járási Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya pedig minden esetben azzal intézi el panaszomat, hogy a Közgyűléshez utasít. A Közgyűlés pedig kéréseim felett egyszerűen napirendre tér vagy kitérő, illetve elutasító választ ad, ezt is csak többszöri sürgetésemre. -

Mélyen tisztelt Földmívelésügyi Miniszter Úr!

Súlyos betegségem késztetett arra, hogy panaszomat a Miniszter úr elé terjesszem, mert úgy érzem, hogy a fennálló törvényes rendeleteink dacára sem a Tsz-nél, sem a Járási Tanács VB Mezőgazdasági Osztályánál meghallgatásra nem találok. - Fel vagyok készülve arra, hogy a megismétlődő sérelmeim rövidesen a sírba fognak vinni. - Nem tudom, mennyiben lesz ez hasznos a Tsz-nek vagy Szocialista államunknak. - Én magam munkaképtelen beteg vagyok, férjem végzi el nagyon sokszor még a házimunkát is. Azt kérdem tehát, hogy tudja biztosítani férjem megélhetésünk alapját és betegségem gyógyítását, ha naponta a közös munkába kellene járnia. Kormányzatunk, de törvényeink is kimondják, hogy a termelőszövetkezetekbe történő belépésnél nincs kényszer, szabad akarat elhatározásából ki- és beléphet bárki. Jellemző a Tsz Vezetőségére, hogy a megyei tanácstag fogadóóráján bemutatni kért belépési nyilatkozatomat nem tudták felmutatni, mert abból megállapítható lett volna a kényszer és a megfélemlítés, és a szervező részéről a megtévesztés. - 10 kh-as paraszt voltam. Földemet a Tsz betáblásította, helyette mást kaptam, lovaimat elvették, kölcsön vetőmagot kért tőlem a Tsz. Én adtam, de sem a lóért, sem a vetőmagért 4 év után egy fillért még nem kaptam. Becsületesen gondolkozó parasztok vagyunk. Semmink sincs, én magam fekvő beteg vagyok. Gyógyszerre és gyógykezelésre sincs pénzünk. Miért kell elpusztulnunk? Földmívelésügyi Miniszter úr megértő jóindulatában bízom és kérem segítségét, amit itt, sajnos, nem találok meg. - A Tsz Vezetőségének újabb megállapítása szerint is csak pártolótag vagyok. A pártolótag tagsági viszonyát a törvény szerint bármikor megszüntetheti egyszerű bejelentéssel, amit a Közgyűlésnek nem kell jóváhagyni, csupán tudomásul venni. - Kérem Földmívelésügyi Miniszter urat, intézkedjen a Bodrogolaszi „Búzakalász" Tsz Vezetősége és Közgyűlése felé a törvények betartása, és annak végrehajtása végett, hogy pártolótagságom megszüntetése iránti bejelentésemet vegyék tudomásul, és a betagosított földeink helyett adjanak másik földet, hogy legalább sovány kenyerünket biztosíthassuk. - Kérem utasítani továbbá a Tsz Vezetőséget, hogy az elvitt 3 lónak árával számoljanak el és a kölcsön adott vetőmagot adják vissza. - Itt említem még meg, hogy a Tsz egy törzskönyvezett kanca lovamat vitt el, aminek legalább 10 000.- Ft volt az értéke, és a Tsz előttem ismeretlen körülmények közt 2400.- Ft-ra értékelte. Egyébként az értékelés megtartásáról soha nem értesítettek. - Egyik lovamat én adtam át az Állatforgalminak 1170.- Ft értékben, és az elszámolást előttem ismeretlen okokból a Tsz Vezetőséggel ejtették meg, ugyanakkor a Tsz nekem csak 800.- Ft-ot számol. Ilyen körülmények közt lehet-e kedve az embernek a közösségben dolgozni, ha még a betegség sem lenne annak akadálya. - Szíves intézkedést kérve, maradtam

Teljes tisztelettel.

K. I.

Bodrogolaszi, 1964. május hó 31.

Magyar Országos Levéltár  XIX-K-1 ae, 83.d.