"Motoros papok tömege lepte el a megyét"

Fejezetek a klerikális reakció elleni harc Fejér megyei történetéből

Az MDP Fejér Megyei Pártbizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának itt közölt dokumentumai az ellenségnek tekintett katolikus egyház tevékenységéről számolnak be. A feljegyzések annak a „küzdelemnek” egy szeletét mutatják be, amellyel a kommunista hatalom a katolikus egyház konkurenciát jelentő társadalmi befolyását kívánta megtörni.

 A klérus provokációja

                                                                                                         


22/6/91/2 50.                       
Ka/Schné.                                        
MDP Központi Vezetősége
Agitációs és Propaganda Osztály      
Simó elvtársnak. 
50. november 25.
A klérus provokációja.
BJ./LL./c/6/b/693/1.


Budapest

Kedves Elvtársak!

Az állam és az egyház részéről történt megállapodás óta megyénkben a klérus magatartásában lényeges változás nem történt. Azóta egy sor ellenséges cselekményt követtek el, különösen a választások előtt, a Békekölcsön kampány alatt. (Több jelentésben ezeket már közöltük.)
A klérus provokációinak sorozatát Shvoy Lajos megyés püspök ellenséges beállitottsága segitette elő. A megegyezést követő napon Shvoy a papok értekezletén, mint egy száz pap jelenlétében ugy beszélt az állam és az egyház megállapodásának aláirásáról, mint kényszeritő cselekedetről. Szerinte a „megállapodást a kormány fogalmazta és semminemü változást nem tükröző egyezmény. A kormány igéretei igen szükkeblüek, és azok betartása ismerve a régi dolgokat, egyáltalán nincs biztositva, mégis rövid időre életlehetőséget ad." A püspöki kar „kényszerhelyzetét" még alátámasztotta azzal is, hogy a vatikáni körök is belenyugszanak a megegyezésbe.
A 40 órás szentségimádás[t] is a püspökség rendelte el, és ezt jövőre folyamatossá akarják tenni. - Kisteleki [István] kanonok szerint - azért, hogy a hivekkel állandó szoros kapcsolatot tudjanak fenntartani.
A Tanács választások előtt a püspöki kar körlevelet adott ki, melyben felszólitja a papságot, s a hiveket, hogy egységesen vegyenek részt a szavazásban. Ezt a püspökség azzal továbbitotta, hogy a nagymise alatt olvassák fel, a nagymisét pedig a választási nagygyülés idejére osszák be. Igy kettős célt érnek el, ahol a vallásos nép van, ott a gyülést sikerül lokalizálni, ahol pedig a nép nem nagyon vallásos, ott a körlevél felolvasását nem sokan hallják.
Shvoy püspök határtalan gyülölete a nép[i] demokrácia iránt, ellenséges intézkedései felbátoritják a megyénkben nem jelentéktelen számu fasiszta és reakció[s] beállitottságu also papokat. Ennek volt a következménye az, hogy a fennt emlitett körlevelet 12 község plébánosa nem volt hajlandó felolvasni.
A kormány és a püspöki kar között létrejött megállapodás semmisnek nyilvánitását fejezték ki Shvoy püspök és társai (dr. Németh László püspöki iroda igazgató és dr. Szabadka[i] József Egyházkerületi Catholika titkár) azzal is, hogy nem vettek részt a szavazásban.
A Megyei Bizottság ugy ellensulyozta a klérus megmozdulásait, hogy ahol bucsut rendeztek, oda a legjobb kulturgárdákat küdtük ki, hogy a dolgozókat elvonja a klérus rendezvényeiről.
A templomok közelében mise után jól megszervezett röpgyüléseket szerveztünk, politikailag fejlett előadókkal. Amikor mise után jöttek ki a templomból, az előadót körülállták a fiatalok és pár felnőtt, és a hivek látván a csoportosulást odamentek és meghallgatták, hogy mit beszélnek.
A választás után bucsurendezést, szentségimádás tartást, vagyis olyan megmozdulást, amivel nagyobb tömegeket tudnak mozgatni csak 1-2 esetben észleltünk, pl. október 29-én, Székesfehérváron a bazilikában olyan formában rendezték a szentségimádást, hogy a város különböző plébániáinak hivei óránként váltották egymást.
Egy héttel ezelőtt értesültünk arról, hogy a város területén 4 helyen, a megyében pedig 2 helyen (Ercsi, Nagylók) illegális hitoktatást folytatnak. Az üggyel kapcsolatosan a Megyei Tanács azonnal érintkezésbe lépett a püspökkel és kérte az illegális hitoktatás megszüntetését. Egy hitoktatót azonnal leváltottunk.
A Békekongresszussal kapcsolatosan a klérus passziv magatartást tanusit, ahol lehet gátolja a mozgalmat. Mi azon voltunk, hogy minél több papot aktivizáljunk a béke érdekében, ezért 5 papot választottunk meg a Békekongresszusra. A budapesti utazás előtt a tárnoki plébános (Udvardi [Udvardi Ignác tordasi plébános volt, Tárnokon Hladik Nándor szolgált]) bement a püspökhöz engedélyt kérni, hogy részt vehessen a kongresszuson, de onnét nem tért vissza.
A kongresszuson részt vett 4 papot beosztottuk a megye különböző részein a békegyülések megtartására. Jó hatást váltott ki a tömegekből a papok szerepeltetése.
A klérus aknamunkáját legjobban a békemozgalommal tudjuk ellensulyozni, kb. 15-20 pap van már, akik aktivan bekapcsolódtak, a békegyülésen megjelennek, felszólalnak, s a templomban is beszélnek a békéről.
Székesfehérváron a barátok templomában november 4-én a miséző pap kifejtette, hogy a békéért igen nagy tömegek indultak harcba, és aki életet akar, annak a béke mellé kell állni.

                                                                                  Elvtársi üdvözlettel:

(Csuhaj Ferenc)                                                         (Kardos István)
megyei titkár                                        M[egyei] agit[ációs] [és] prop[aganda] titkár

FML (Fejér Megyei Levéltár) XXXV. 9. fond 61. ő. e. Magyar Szocialista Munkáspártpárt Fejér Megyei Bizottság Archívuma - A Magyar Dolgozók Pártja Fejér Megyei Bizottságának iratai - Az MDP Fejér Megyei Bizottságának jelentései a klerikális reakció tevékenységéről.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt május 31.

1911

Vízre bocsájtották a TitanicotTovább

1916

A jütlandi csata (skagerraki ütközet), az első világháború legnagyobb tengeri csatája a dán Jylland-félsziget közelében, a brit és német...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.

Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.

A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.

A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. május 30.

Miklós Dániel
főszerkesztő