A Magyar Demokrata Fórumhoz tartozó fiatalok szándéknyilatkozatot fogadtak el arról, hogy ifjúsági mozgalmat indítanak. Kinyilvánították,...Tovább
"Minősíthetetlenül ízléstelen magatartás bűnében"
Kizárás minden iskolából Sztálin és Rákosi képének összefirkálása miatt
"A nevelőtestület H. F.-t „egyhangúan bűnösnek ítéli a népi demokráciánk és a világ dolgozóinak vezérei: Sztálin és Rákosi elvtársak iránti ellenséges, minősíthetetlenül ízléstelen magatartás bűnében, és ezért javasolja H. F.-ának az ország összes iskoláiból mind nyilvános, mind pedig magántanulóként való kizárását. Egyben megállapítja, hogy intézetünkben fokozni kell a politikai éberséget az ellenséges megnyilvánulások könyörtelen felszámolása és megelőzése érdekében, és megbízza az osztályfőnököket, hogy havonként nézzék végig meglepetésszerűen a növendékek tankönyveit."
2.
Jegyzőkönyv a fegyelmi eljárásról
Másolat.
Állami Tanítóképző.
Kiskunfélegyháza, Fisch Emil u[tca] 1-3.
Telefon: 17.
Jegyzőkönyv
A kiskunfélegyházi áll[ami] tanítónőképző intézet nevelő testületének f[olyó] évi január hó 12-én tartott rendkívüli értekezletéről.
Jelen vannak: S. József az MDP [Magyar Dolgozók Pártja] képviseletében, H. Józsefné, S. Viktorné és K. Józsefné, az Iskolabizottság elnöksége, Sz. Sándor tk. [tanítónőképző] int. [intézeti] igazgató és a nevelőtestület tagja, B. Mária intézeti DISZ [Dolgozó Ifjúság Szövetsége] titkár.
Az igazgató üdvözli a megjelenteket, a gyűlést megnyitja: Bejelenti, hogy az értekezlet tárgya H. F. IV. oszt[ályos] tanuló fegyelmi ügye. Ismerteti a tényállást az alábbiakban.
Január 9-én alkotmánytan órát tartott a IV. osztályban. Óra végeztével kiküldte a növendékeket az osztályból. H. F. H. Katalinnal nevetgélt valamit, az igazgató úgy látta, hogy H. F. kezében volt egy könyv, benne kép barna szegéllyel. Amikor ez a két leány is kiment, az igazgató benyúlt H. F. padjába, s ott találta az alkotmánytan könyvet, benne összefirkálva, rajzokkal és illetlen, ízléstelen megjegyzésekkel Rákosi és Sztálin elvtársak képe. Az igazgató bemutatja az értekezletnek a könyvet, benne a két összefirkált kép. H. F.-et azonnal felfüggesztette az iskola látogatásától.
Ez a cselekedet tükrözi a növendéknek a népi demokráciához való viszonyulását, és ütközik a Rendtartás 34. §-ának g) pontjával, amelyet az igazgató felolvas. A népi demokrácia vezetőivel és Sztálin elvtárssal szemben elkövetett tiszteletlen, ellenséges cselekedetekre a jelzett § a növendéknek az ország összes középiskoláiból való kizárását írja elő büntetésül.
Az igazgató javasolja, hogy a fenti büntetést súlyosbítsa a tanári kar azzal, hogy H. F.-nek mint magántanulónak kizárására is tegyen javaslatot a Közokt[atásügyi] Minisztériumnak.
Az osztályfőnök ismerteti H. F. körülményeit: 20 éves, édesapja 26 holdas kulák, aki jelenleg 8 hónapos börtönbüntetését tölti, amit a beszolgáltatással kapcsolatos visszaélé[s]ért kapott. A leány zárkózott, hallgatag és passzív. Eddig nem adott alkalmat, hogy ellenséges felfogására következtetni lehessen.
A tanári testület tagjai hasonló véleményüknek és egyben felháborodásuknak adnak kifejezést a növendék ízléstelen és ugyanakkor súlyosan ellenséges cselekedetével kapcsolatban.
B. Mária DISZ-titkár hasonlóképpen passzívnak ismerte H. F.-et. Semmiféle mozgalmi munkát nem végzett, bár reakciós megnyilatkozása egyébként nem volt.
Ezek után az igazgató behívja H. F.-et. Ő elismeri, hogy a képek összefirkálását ő csinálta azon az alkotmánytan órán. Bűnére nem tud semmi mentséget felhozni: „Nem tudom, én csak firkáltam." Mellette D. Gizella és F. Mária ülnek. F. Mária nem volt aznap az osztályban (hospitált [gyakorlati tanítás]), D. pedig az órára figyelt, nem beszélgettek. Állítása szerint a képeket nem mutatta osztálytársai közül senkinek. Az óravégi nevetgélés H. Katalinnal, amit az igazgató észrevett és a megcsúfolt képeken való nevetgélésnek tulajdonított, nem a képek miatt volt, mert ő azokat nem mutatta H.-nek, hanem ő kérte H.-t, hogy énekelje el neki azt, amit ma délelőtt a vonatban tanult. H. annak a szövegéből mondott el egy részt, amely a csókolózni tanuló kislányról és az udvarló csiklandós bajszáról szólt: ezen nevettek.
H. F. ezt az állítását az igazgató és a tanárok keresztkérdései közben is szilárdan fenntartja. Egyébként egész magaviselete most is konoknak látszik, nem mutatja a megbánást, s állítja, hogy semmi szándéka nem volt a képek megcsúfolásával, csupán „firkált".
Az igazgató elbocsájtja őt azzal, hogy további értesítésig ne jöjjön az iskolába.
Ez után H. Katalin kihallgatása következett, aki mindenben megegyezően vallott H F.-fel. A képeket ő nem látta, a nevetgélés a „csiklandós" szövegű nótával volt kapcsolatos. H. F-el ő nem volt közelebbi viszonyban, mint osztálytársak köszöntek egymásnak. A keresztkérdésekre egyáltalán nem jött zavarba, határozott és egyenesnek látszó válaszokat adott.
H. Katalin elbocsátása után az értekezlet megállapítja, hogy feltételezhető, hogy H. Katalin nem tudott a dologról. Ezért vele szemben a megfigyelésen túl nem lát más intézkedést szükségesnek. H. F.-t pedig egyhangúan bűnösnek ítéli a népi demokráciánk és a világ dolgozóinak vezérei: Sztálin és Rákosi elvtársak iránti ellenséges, minősíthetetlenül ízléstelen magatartás bűnében, és ezért javasolja H. F.-ának az ország összes iskoláiból mind nyilvános, mind pedig magántanulóként való kizárását. Egyben megállapítja, hogy intézetünkben fokozni kell a politikai éberséget az ellenséges megnyilvánulások könyörtelen felszámolása és megelőzése érdekében, és megbízza az osztályfőnököket, hogy havonként nézzék végig meglepetésszerűen a növendékek tankönyveit.
Ezek után az igazgató az értekezletet bezárja.
Kiskunfélegyháza, 1952. január 14.
P. H.
Sz. Sándor Cs. Albert
igazgató jegyző
S. József s. k.
K. Imréné s. k.
H. J[ózsef]né s. k.
S. Viktorné s. k.
Dr. Sz. Lajosné s. k.
B. Lászlóné s. k.
H. Piroska s. k.
K. Ferencné s. k.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
pecsét
A másolat hiteléül:
Kecskemét, 1952. évi január hó 29.
olvashatatlan aláírás
segédhivatalvezető.
Jelzet: MOL XIX-I-5-b-059/biz-1952. (Magyar Országos Levéltár, Közoktatásügyi Minisztérium TÜK iratok, 059/1952. iktatószám.) Eredeti, gépelt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 17.
1989
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő