A közsegélyre szoruló hét éven felüli gyermekek gondozásáról szóló 1901:XXI. törvénycikket az uralkodó szentesítette, majd augusztus 10-én...Tovább
Automobilizmus
Az ötvenes években elsősorban a tömegközlekedést fejlesztették a személygépkocsi forgalommal szemben. Az autóhasználat egyre inkább egy szűk elit, az állami és a pártfunkcionáriusok monopóliuma lett. Az autók szabadpiacának beszűkülésével, majd megszüntetésével magánhasználatra csak magas rangú funkcionáriusok, a pártelit tagjai, néhány esetben pedig tudósok, művészek tagjai kaphattak gépkocsit. Az autótulajdonosok körét alapvetően az állami javak elosztásának központi rendszere határozta meg. Ez a helyzet csak a ’60-as évek elejétől kezdett változni.
Előterjesztéshez - az Államgazdasági Bizottsághoz
Országos Árhivatal
| Szigorúan titkos! |
Előterjesztés
az Államgazdasági Bizottsághoz
Tárgy: A személygépkocsik értékesítésével kapcsolatos intézkedések
A személygépkocsi értékesítés 1959 óta indult meg erőteljesebben. 1963. április 30-án mintegy 46 ezer darab személygépkocsi volt személyi tulajdonba. Az állomány jórészét az utóbbi években vásárolta a lakosság. A forgalom alakulását források szerint a következők jellemzik:
Források | 1959. | 1960. | 1961. | 1962. | 1963. IV.30-ig | |
években | ||||||
Belkereskedelemtől | 3 384 | 3 541 | 6136 | 11 177 | 4 994 |
|
Külföldről ajándékként | 109 | 293 | 731 | 1 804 | 710 |
|
Használtan az Autóker útján | 2 118 | 1 280 | 662 | 1 150 |
|
|
Külszolgálatot teljesítők vásárlásai |
|
|
| 149 |
|
|
A lakosság nem egészen négy és fél év alatt tehát mintegy 38 ezer gépkocsit vásárolt.
Az 1962. év II. félévéig a gépkocsi forgalmat lényegében a kielégítetlen kereslet határozta meg. Emiatt az értékesítés adminisztratív rendszabályokkal folyt. Ezen túl az évek folyamán áremelések is történtek, amelyek közül a jellemzőket a következő tábla szemlélteti.
Ár Forintban | Áremelkedés mértéke | ||
| 1957-ben | 1963-ban |
|
Moszkvics | 48 000 | 70 000 | 22 000 |
Skoda Octavia | 48 000 | 64 000 | 16 000 |
Wartburg Limusin | 40 000 | 60 000 | 20 000 |
Trabant Limusin | 38 000 | 44 000 | 6 000 |
1959-es ár | |||
Az áremelkedések nemcsak az árszínvonalat növelték aránytalanul, hanem az egyes gépkocsi típusok között is olyan arányok keletkeztek, amelyek nem felelnek meg sem a műszaki, sem a használhatósági mutatóknak.
[...]
A Trabant és a Wartburg gépkocsik értékesítését megfelelő kereskedelmi munka mellett ebben az évbern még biztosítottnak látjuk. A Moszkvics és Skoda gépkocsik eladásához azonban már most is az ár és fizetési feltételek megváltoztatására és egyéb intézkedésekre van szükség. Azonnali hatásos intézkedés elsősorban a vásárlóerő előrehozatala útján lehetséges, amit hitelakció révén lehet biztosítani. A 8 %-os kamat azonban a kocsi árát nagyon megemeli, ezért alacsonyabb kamatláb alkalmazására lenne szükség.
A kereslet és kínálat összhangjának megteremtése azonban egyidejűleg árleszállítást is igényel. Ennek mértékét azonban, figyelemmel a hitelakció bevezetésére, viszonylag alacsonyan javasoljuk megszabni. Nem lenne helyes az, ha az összes gépkocsinál arányos árleszállítást hajtanánk végre, mert ez egyrészt fenntartaná a jelenlegi helytelen árarányokat és nem szüntetné meg azt a követelményt, hogy a forgalmat a Moszkvics és Skoda gépkocsik felé tereljük. Egy 4-6 ezer forintos ármérséklés mellett - kb. 5 500 darab gépkocsi értékesítését feltételezve - az intézkedés mintegy 27 millió Ft kihatással jár. Ezt a kihatást azonban nem javasoljuk áremeléssel ellensúlyozni, mert az árkorrekció lényegében a vevők bizalmát veszélyeztető leértékeléseket akadályoz meg és korábban aránytalanul megállapított árakat enyhít. Azzal, hogy a gépkocsi tulajdonosok száma a vártnál magasabb lesz és havi jövedelmükből mintegy 500-700 Ft-ot előre ismert, meghatározott, célokra lekötjük, amelyből az adó, a biztosítás, a javítás ellenében árualapokra sincs szükségünk, tulajdonképpen az új fogyasztás nemcsak gazdaságos a népgazdaság számára, hanem az ármérséklés kihatását is ellensúlyozza.
Csökkenti a keresletet és egyéb problémákat is felvet a külföldről ajándékképpen beérkező gépkocsik jelenlegi vámolási eljárási rendszere is. A beérkező gépkocsik ugyanis elhasználtságuknak megfelelően kerülnek értékesítésre és az így megállapított érték 60 %-át fizetik vámként a megajándékozottak. /Pl. egy 110 000 forintos Opel gépkocsi az esetben, ha 60 %-os minőségűre van értékelve, vámtétele mintegy 40 ezer Ft./
A kocsik felértékelésénél és ennek alapján a vámolásnál jelentkező problémák megszüntetése érdekében új gyakorlat bevezetése szükséges. Ennek lényege, hogy a használt gépkocsi árát is a mindenkori új típus árában kell a vámolás alapjául meghatározni és a vámot a jelenlegi 60 %-os kulcs mellett kell megállapítani. Ez az intézkedés egyrészt csökkentheti az ajándékképpen beérkező gépkocsik számát és ezzel nő a belkereskedelmi kínálattal szemben a kereslet, másrészt a megnövekedett vámbevételek részben ellensúlyozhatják az árkorrekció kihatásait.
[...]
MOL M-KS 288. f. 15/62. ő.e. (Magyar Országos Levéltár - MSZMP Központi Szervei - Államgazdasági Bizottság - 1963. június 24-i ülés)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 27.
1901
1944
A brit és amerikai légierő pusztító bombatámadása a csepeli Weiss Manfréd Művek ellen.Tovább
1944
A zugligeti Szép Ilona villamos kocsiszín melletti a Nagy Béla-féle cukrászdában a detektívekkel folytatott tűzpárbajban életét vesztette...Tovább
1949
Az első sikeres szovjet kísérleti atomrobbantás.Tovább
1955
A szovjet csapatok kivonulnak Ausztriából.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő