A Titanic gőzhajót elkezdik építeni az írországi Belfastban.Tovább
Sztálinvárosi felhőkarcolók
„A Sztálin Vasműhöz tartozó Sztálinváros ne egyszerű lakótelep, hanem új típusú szocialista város legyen, tükrözze vissza az épülő szocializmus diadalmas erőfeszítéseit, biztosítsa az emberi igények kiegyensúlyozott kielégítését, épületei életörömet sugározzanak és minden[t] egy egységes gondolat: a célszerűség és az emberről való gondoskodás sztálini gondolata hasson át.”
Források
Előterjesztés Sztálinváros városrendezési tervének jóváhagyása tárgyában
[...] A Sztálin Vasműhöz tartozó Sztálinváros ne egyszerű lakótelep, hanem új típusú szocialista város legyen, tükrözze vissza az épülő szocializmus diadalmas erőfeszítéseit, biztosítsa az emberi igények kiegyensúlyozott kielégítését, épületei életörömet sugározzanak és minden[t] egy egységes gondolat: a célszerűség és az emberről való gondoskodás sztálini gondolata hasson át.
Sztálinváros a Vasművel kooperáló üzemek dolgozóinak elhelyezését is biztosítsa, egyúttal járási székhely legyen, de mint ilyen, a környező, fejlődés szempontjából elmaradott területek lakosságát, mint szervező központ kapcsolja be a szocializmus építésébe. [...]
A folyó mentén épülő nagy városoknál a város tengelye a folyam. Sztálinvárosnál a meredek, omló partfal miatt erre nem volt lehetőség és így. A városszerkezet tengelye a Budapest felől érkező és a Vasmű bejáratához vezető útvonal. A tervezők a szovjet élenjáró városrendezési gyakorlaton alapuló magyar városrendezési normákat Sztálinváros tervezésénél [már (kézzel írt megjegyzés)] alkalmazták. /Pl.: szociális, orvosi, kulturális ellátás, iskolák, mozgóképszínház, stb./ A tervezés kerülte a nyugaton divatos, úgynevezett kertváros jellegű beépítési módot, ehelyett az útvonalak mentén kialakított városias jellegű épülettömböket tervezett. Lehetőséget biztosít a terv a legszükségesebb mértékben családi házak létesítésére is.
[...] A lakóterület céljára kijelölt - a falu megmaradó lakóterületével együtt számított - 170 ha nagyságú területet több emeletes lakóházakkal kell beépíteni. 375 család számára azonban családi ház építésére megfelelő területet kell biztosítani. 250 családi ház a házépítő szövetkezeti mozgalom keretében, a régi faluhoz kapcsolódóan épüljön, 125-öt pedig az állam építsen a kiváló dolgozók és családtagjaik számára, az állomástól a főtér felé vezető út északi oldalán.
[...] Minden lakókörzetben a lakos[ság]szám arányának megfelelő mennyiségű óvoda, bölcsőde /napköziotthon/ legyen. Sztálinváros és környékének beteg-ellátására 400 személyes kórházat, rendelőintézetet, valamint tüdő- és nemibeteg gondozó intézetet kell a város központja közelében építeni. Nyilvános kád- és gőzfürdő a vasútállomáshoz vezető út mentén, a strandfürdőt pedig a sportligetben, az Alsófokú patak mellett kell létesíteni. A más meglévő, 800 személy befogadó képességű mozgóképszínházon kívül még egy 600 személyes mozgóképszínházat kell a falu felé eső, fejlesztendő területen létesíteni. Nagy kultúrpalotát kell építeni a város központjában. Ebben kell elhelyezni egy 1200 fő befogadó képességű színháztermet, a kisebb előadótermeket, a nyilvános könyvtárat.
[...] Városszerkezet és városközpont
Sztálinváros városszerkezetének alapja a Vasmű bejáratánál végződő főútvonal /egyúttal felvonulási út is/ és a vasútállomásról bevezető út kereszteződésénél kialakítandó városközpont legyen. Ez legyen a város kiemelkedő reprezentatív helye, itt kell elhelyezni a legfontosabb politikai, közigazgatási és kulturális intézményeket. A városközpontot térszerűen kell kiképezni, alkalmas legyen a felvonulásokra és ünnepségek megtartására. A téren kell elhelyezni a pártszékházat, a tanácsházat, a szakszervezeti és társadalmi szervezetek központi székházát, a központi kultúrházat, a könyvtárat, a múzeumot, alkotók otthonát. [...]
Az egyéb fontos közintézményeket: a járásbíróságot, a rendőrséget, a pénzintézet épületét, a körzeti kultúrházakat, az éttermeket, az állami áruházakat, a nagyobb üzleteket ugyancsak hangsúlyosan kiképezendő, három - négy téren, illetve út mentén kell elhelyezni. [...]
A városközpontban épüljenek tehát a központi legfontosabb és legmonumentálisabb épületek. A központ uralja a város építési kompozícióját és egyben határozza meg a város sziluettjét.
[...] A városépítés eddig elkövetett hibáit fel kell számolni. A közintézmények elhelyezésénél az ötletszerűséget meg kell szüntetni. Több közintézményt kell egy-egy nagyobb épületben elhelyezni és meg kell akadályozni, hogy egyes vezető[k] sovinizmusa miatt a sok apró középület monumentális városkép kialakítását lehetetlenné tegye. A közintézményeknek olyan hangsúlyozott épületeknek kell lenniük, amelyek a lakóépületek jelentőségét meghaladják.
Tervezőink különös szeretettel foglalkozzanak a város főterével. Itt fogjuk elhelyezni a béketábor vezérének, Sztálin elvtársnak szobrát. A teret övező épületek méretének és kiképzésének ki kell emelkednie a környezetből, az egyes épületek díszítményei az ésszerű gazdaságosság szem előtt tartásával elégítsék ki népünk egészséges szépérzékét [épüljenek (kézzel fölírva)]. A homlokzatok kiképzésénél bátran támaszkodjanak népünk gazdag művészetére, a magyar építészet hagyományaira, elsősorban a reform kor építészetére, a klasszicizmusra.
A fontosabb főútvonalakon az épületek homlokzatát az építészeti díszítő elemeken kívül szobrokkal, és más képzőművészeti elemekkel kell szebbé, derűsebbé tenni. A lakóházak - a múlt bérkaszárnyáival ellentétben - parkokhoz csatlakozóan települve, nagyobb, összefüggő, monumentális tömegekben épüljenek és egyúttal biztosítsák a helyes utcaképet és a tér kialakításokat. A lakóházakat tipikus tervek felhasználásával kell építeni, de óvakodni kell azoknak mechanikus alkalmazásától. A városnak egészében is, de az egyes épületeknek is, kifejezésre juttatniuk, felszabadult népünk örömteli életét, öntudatos munkásosztályunk erejét és hatalmát.
MOL. XXVI - D - 8 - f /1952/88. d. (Magyar Országos Levéltár - Városépítő Tudományos és Tervező Intézet - Tervtár - 88. doboz.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 31.
Horthy Miklós kormányzó fiát, Horthy Istvánt kinevezik a MÁV elnökévé.Tovább
A MAFISZ megszüntette működését. Erről 29-én értesítették a megyéket.Tovább
12 év Föld körüli keringés után a Csendes-óceánba csapódik az USA első műholdja, az Explorer–1Tovább
A Szovjetunióban fellövik a Mir űrállomás csillagászati modulját, a Kvant–1-et.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő
