A Titanic gőzhajót elkezdik építeni az írországi Belfastban.Tovább
Sztálinvárosi felhőkarcolók
„A Sztálin Vasműhöz tartozó Sztálinváros ne egyszerű lakótelep, hanem új típusú szocialista város legyen, tükrözze vissza az épülő szocializmus diadalmas erőfeszítéseit, biztosítsa az emberi igények kiegyensúlyozott kielégítését, épületei életörömet sugározzanak és minden[t] egy egységes gondolat: a célszerűség és az emberről való gondoskodás sztálini gondolata hasson át.”
Műleírás
MŰLEÍRÁS
Sztálinváros beépítési alaptervéhez
A második ötéves terv építési üteme
[...] A beépítés architektonikus kialakítása
[...] A Dózsa György út beépítése ritmusában tökéletesen simul az út már elkészült déli oldalához - az épülettömbök hossza, magassága és tagolása megfelel a már felépült épületek építészeti kompozíciójának - és így szimmetrikus utcakép alakítására törekszik. Lényeges szerepe van a lakónegyed északi falának, amely a völgy felől külső városfalat képvisel és a Budapestről érkező forgalom fő látványossága. Kialakításában, alacsonyabb és magasabb épületei csoportosításában szerves kielégítését kíséreli meg a technikum negyed keleti épületsorának és bevezető elemét alakítja ki a főtérnek is.
[...] A déli városkapu elnevezésű városrész lényeges épületcsoportját alkotják azok a magasépületek, amelyek a Sztálin út lezárására hivatottak. Ezeknek az épületeknek az Építők útjával párhuzamos elhelyezése azt eredményezi, hogy úgy a város felől, mint a gyár felől, egységes és egymásra utaló városképek keletkeznek. A Sztálin út nyugati oldalán felsorakozó ötemeletes épületekhez ferdeszögben álló B6 épület állandóan növekvő rálátást biztosít megközelítése esetén arra a kis térudvarra, amely a városias beépítés feloldását az erdősáv felé elősegíti. A vele szemben elhelyezkedő kb. 30 m magas toronyépület pedig a Sztálin út lényeges meghosszabbítását eredményezi, előnyösen zárja le úgy a Sztálin utat, mint az Építők útját, és sokszög alakú formájával a különböző rálátások szempontjából szerves csatlakozásokat biztosít a beépítés különböző irányaihoz.
[...] A magas toronyépületben szállodaszerűen elhelyezett egyszobás lakások kerülnének közös higiéniai helyiségekkel. A déli városkapunak az Építők útjával párhuzamos épületébe pedig egyszobás - főzőfülkés - csökkentett fürdőszobás lakások kerülnének elhelyezésre. Az alacsony beépítésű városrészben olyan négyes csoportokban összefoglalt lakásokat kellene házanként megépíteni, amelyek földszintjén lakószobák és emeletén hálószobák helyezkednének el.
[...]
| Weiner Tibor |
MOL. XXVI - D - 8 - f - 89. d./745. (Magyar Országos Levéltár - Városépítő Tudományos és Tervező Intézet - Tervtár - 89. doboz. - 745. dosszié)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 31.
1909
1940
Horthy Miklós kormányzó fiát, Horthy Istvánt kinevezik a MÁV elnökévé.Tovább
1957
A MAFISZ megszüntette működését. Erről 29-én értesítették a megyéket.Tovább
1970
12 év Föld körüli keringés után a Csendes-óceánba csapódik az USA első műholdja, az Explorer–1Tovább
1987
A Szovjetunióban fellövik a Mir űrállomás csillagászati modulját, a Kvant–1-et.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő