Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább
Moldvai csángók segélykérő levelei a Bácskából
A csángó-kérdés aktualitása
„Mind az 5-en még az elmúlt évben szöktünk Magyarországra. Mindannyiunknak megvan a hazatérési igazolványunk ugyan, haza is akartunk jönni vele, de a románok nem engedték s így kénytelenek voltunk átszökni, hogy megmutassuk igazi magyar mivoltunkat. Szökés után egyenesen Magyarkanizsa-Fogadjistenbe jöttünk, ahol rokonaink vannak, jelenleg azoknál is lakunk, mert mint szökevények házat, földet még nem kaphattunk. Egyelőre 1-2 holdas parcella szántóföldet béreltünk, hogy mégis legyen miből megélnünk.”
Források
1. számú dokumentum
Magyarországra szökött moldvai csángók levele a Magyar Királyi Vöröskereszt Egyletnek hozzátartozóik Magyarországra hozatala érdekében
Magyarkanizsa, 1943. február 3.
Magyar Királyi Vöröskereszt Egylet
Budapest
Alulírott magyarkanizsa-fogadjisteni lakosok azzal az alázatos kéréssel fordulunk a Vöröskereszt Egylethez, hogy Romániában maradt hozzátartozóinkat a bukaresti német Vöröskereszt Egylet által hazahozatni kegyeskedjék. Mi mindaz 5-en Moldvából, Gaiceana /Tekucs m./ községből szöktünk Magyarországba, hozzátartozóink azonban otthon maradtak Romániában.
- Gy. M. 25 éves gaiceanai lakos katonai szolgálatban volt a román hadseregnél, m,egvolt neki a hazatérési igazolványa, de mikor szabadságra hazaeresztették, az ezrednél elvették azt. Felesége J. M. és 1 gyermeke Romániában maradt.
- F. Gy. 32 éves, önként szökött Magyarországra 1942. VIII. 23.-án. Feleségét B. G.-t és 3 gyermekét hagyta ott. Azóta már 1 gyermeke született. Hazatérési igazolványa nincs, de a hozzá szükséges iratokat leküldte Bukarestbe a magyar konzulhoz és azok most is ott vannak
- Gy. J. 23 éves nős. Felesége és 1 gyermeke Romániában maradt. Van neki hazatérési igazolványa odahaza, de azon még 4 testvére is fel van véve, mert nincsenek szüleik s így egy hazatérési igazolványt kaptak.
- D. M. 28 éves. Feleségét K. M.-t és 2 gyermekét hagyta ott. Hazatérési igazolványa megvan.
- Cs. Gy. 42 éves. Feleségét K. K.-t és 5 gyermeket hagyott ott. Hazatéréi igazolványa van.
Mind az 5-en még az elmúlt évben szöktünk Magyarországra. Mindannyiunknak megvan a hazetérési igazolványunk ugyan, haza is akartunk jönni vele, de a románok nem engedték s így kénytelenek voltunk átszökni, hogy megmutassuk igazi magyar mivoltunkat. Szökés után egyenesen Magyarkanizsa-Fogadjistenbe jöttünk, ahol rokonaink vannak, jelenleg azoknál is lakunk, mert mint szökevények házat, földet még nem kaphattunk. Egyenlőre 1-2 holdas parcella szántóföldet béreltünk, hogy mégis legyen miből megélnünk.
Mély alázattal és tisztelettel fordulunk tehát a Magy. Kir. Vöröskereszt Vezetőségéhez, hallgassa meg kérésünket és Romániában maradt feleségeinket és gyermekeinket a bukaresti német Vöröskereszt Egylet által hazahozatni kegyeskedjék.
A Vöröskereszt Egyletnek alázatos szolgái: Gy. M., F. Gy., Gy. J., D. M., Cs. Gy.
Magyarkanizsa-Fogadjisten 1943, febr, 3,
Jelen kérvényben foglaltak valódiságát igazolom:
Oromhegyes 1943. febr. 3.
plébános, fogadjisteni megbízott lelkész
Gépelt másolat tisztázott változata.
MOL. P 1431. 20. cs. 1943. k. 5. (Magyar Országos Levéltár, P 1431 Szent László Társulat iratai. 20. csomó, 1943. köteg, 5. fólió)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 28.
1914
1943
Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább
1945
A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább
1955
Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább
1969
Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő