Kovács Gyula képviselő a Parlament épületében pisztollyal sikertelen merényletet kísérel meg Gróf Tisza István miniszterelnök ellen.Tovább
Gazdák panaszai a kollektivizálás végén
„A panaszos ismét nem írta alá a belépési nyilatkozatot, és kiment a folyosóra azzal a szándékkal, hogy haza megy. Az ajtónál utolérték, és vissza akarták hívni. Ő nem akart vissza menni, és ebből eredően dulakodás támadt, minek következtében a panaszos elesett. A panaszt tevő kijelentette, hogy nem úgy lökték el, hanem kicsúszott a lába, és ezért esett el. Majd két másik személy a bejáratig kisegítették, ahonnan egyedül ment haza. A panaszt tevő a személyek nevét megemlíteni nem tudja, mivel őket nem ismeri."
2.
D. J. jászberényi lakos panasza a helyi Tsz ellen
D. J. panasza
Ha-12/1960 Bejelentések Irodája
Járási Tanács VB.
Mezőgazdasági Oszt. Vezetőjének
Jászberény
0. VII.29.
Tárgyban nevezett Jászberény, [...] sz. lakos személyesen a következőket adta elő:
A jászberényi „November 7" tsz tagja. A tsz f. évi VII.20-án kelt levelében azt hozta tudomására, hogy amennyiben tsz közös munkájában nem vesz részt, háztáji földjét megvonják és őt pedig munkaereje igénybevétele végett illetékes hatóságnak adják át.
Felmutatta a jászberényi Tüdögondozó Intézet 1960. VII. 12-i igazolását arról, hogy gyógykezelés alatt áll, és munkaképtelen beteg.
A panaszt az 1013/1959. /IV.8./ Korm. határozat alapján kivizsgálás végett megküldöm. Ezzel kapcsolatban felhivom Osztályvezető Elvtárs figyelmét a 19/1959. /VII.12./ FM rendeletre, amely kimondja, hogy a háztáji földhasználat a tagot a tagság fennállása alatt állandóan megilleti, és azt tőle idős kor, vagy betegsége miatt megvonni nem lehet.
Tett intézkedése eredményéről panasztevőt és a Bejelentések Irodáját 1960. VIII. 15-ig értesítse.
/J. S-né/
Major Ernő s.k.
a Bejelentések Irodájának
vezetője
***
Városi tanács V.B. Mezőgazdasági Osztálya
Jászberény, Lehel Vezér-tér 18. Telefon 18.
Előadó: V./Bné
8207/1960 Tárgy: D. J. panasza.
D. J.
Jászberény.
[...] sz.
Kedves Panasztevő!
A panaszát megvizsgálva, megállapitást nyert, hogy Ön 1959 év február hó 25-én lépett be a jászberényi Jóreménység Termelőszövetkezetbe, és 1959 őszén egyesült a jászberényi Augusztus 20 Tsz.-el, és 1960. II. hó 10-én pedig a két szövetkezet egyesült és ekkor lett November 7 Termelőszövetkezet. Azonban a fent irt szövetkezetek valamennyi 1959. október 1-én kezdte meg a közös tevékenységet és a közös tevékenység megkezdésével egyidőben a tagok az állatállományt és a gazdasági felszereléseket bevitték a közösbe. Azonban Kedves Panasztevő Ön a leltárban felvett állatállományt 2 lóvat 1 kocsit, 1 ekét, 1 vasboronát, egy szőlőzuzót és szőlőprést és a boroshordókat, ami leltárba van, még a mai napig sem vitte be a közösbe és ezt a szövetkezet tagsága elitéli, mivel a közös tevékenységben még csak meg sem kisérelte, hogy segitsen, azonban a meglévő 2 lovával, és kocsijával állandóan utban van és dolgozik is velük. A tavaszon igéretet tett arra, hogy majd dolgozik. A brigádvezető azért mérte ki neki a lakásánál a háztájinak szánt földet, azonban az 1959.évi 7.sz.tvr. 24. §.-a /1/ bekezdés a/ pontja kimondja, hogy az összes igás és haszonállatokat, főbb gazdasági eszközöket, kivéve a 29 §-szerint háztáji gazdaságban, tartható vagyontárgyakat.
Kedves Panasztevő!
A kivizsgálás szerint azt tudjuk javasolni, hogy minél előbb vegye fel a kapcsolatot a tsz. vezetőségével, és a taghoz méltó kötelezettségeit teljesitse és akkor a tsz. vezetősége is tudja a kötelességét és ugy segitik a szövetkezeti tagot, mint a családhoz tartozó tagot.
Jászberény, 1960. augusztus 13.
[aláírás]
/:Varga Lajos
osztályvezető
Ko-53/1960
Jelzet: MNL OL XIX-K-1-o, Ha-12/1960. 48. d.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 04.
1901
1916
Első világháború: Megindul a Bruszilov-offenzíva. Az orosz hadsereg nagyerejű támadása áttöri az osztrák-magyar hadsereg frontját a Luck-...Tovább
1920
A versailles-i Nagy-Trianon palotában aláírják a Magyarországgal kötött békeszerződést. Ennek következtében Magyarország - Horvátország...Tovább
1942
Elkezdődik a midwayi csata, amely fordulópontot hoz a második világháború csendes-óceáni hadszínterén.Tovább
1989
Pekingben, a Tiananmen téren (a Mennyei Béke Kapujának terén) a hatóságok tűzfegyvereket és páncélosokat bevetve brutálisan szétverik a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő