Elindul az első Tour de France.Tovább
Gazdák panaszai a kollektivizálás végén
„A panaszos ismét nem írta alá a belépési nyilatkozatot, és kiment a folyosóra azzal a szándékkal, hogy haza megy. Az ajtónál utolérték, és vissza akarták hívni. Ő nem akart vissza menni, és ebből eredően dulakodás támadt, minek következtében a panaszos elesett. A panaszt tevő kijelentette, hogy nem úgy lökték el, hanem kicsúszott a lába, és ezért esett el. Majd két másik személy a bejáratig kisegítették, ahonnan egyedül ment haza. A panaszt tevő a személyek nevét megemlíteni nem tudja, mivel őket nem ismeri."
3.
G. L., alsónyéki lakos (Pörböly kültelek) bejelentése munkaviszonyának megszüntetéséről a helyi Tsz-nél
Földművelésügyi Minisztérium,
Budapest.
Alulirott, G. L., Alsónyék, Pörböly [...] lakos tisztelettel bejelentem, hogy az alsónyéki „Dózsa Népe" termelőszövetkezetből egy évvel ezelőtt szóbeli felmondás utján kiléptem és munkaviszonyomat megszüntettem.
Felmondásomat és kilépésemet irásban a Földművelésügyi Minisztérium előtt is megismétlem.
Kötelességemnek tartom, hogy jelen bejelentésemet megindokoljam.
1959 év tavaszán a „Dózsa Népe" termelőszövetkezet részére, mint az alsónyéki gazdák zöme, én is aláirtam a belépési nyilatkozatot, félelemből és a zaklatások elkerülése végett. Fél évet dolgoztam a termelőszövetkezetben, de tovább nem birtam ki. - Tavaly 35 forintos munkaegységet igértek és 20 forintos lett, az idén is annyit igértek és még ennyi sem lesz. Egész éven át bizonytalanságban lenni és igéretekből élni nem tudok. Nem volt adósságom sohasem és nem maradhattam olyan munkahelyen, ahol ily csekély bérezés mellett egész életemre adósságot varnak a nyakamba.
Olyan munkahelyen dolgozni, ahol megélhetésemet biztositani nem tudom, oda kényszerrel visszatartásra jogalap nincsen. Államrendünk nem alkotott középkori törvényeket. Werbőczi törvényei már nem kötik a földhöz jobbágyait, ha nem tudja abból kenyerét megkeresni.
A „Munka törvénykönyve" az ország minden dolgozójára nézve egyformán törvény. - A Mt. 30 §-a 1 szakaszának f. pontja biztosítja számomra, hogy felmondhatom munkaviszonyomat, továbbá végső esetben a Mt 36 §-a 1 szakasza önkényes kilépésre is módot ad.
Mivel mindkét § alapján egy évvel ezelőtt munkaviszonyomat felbontottam, kérem szives tudomásulvételét annak, hogy az alsónyéki „Dózsa Népe" termelőszövetkezetnek nem vagyok tagja. - Személyemre nézve szabad ember vagyok, munkaviszonyban nem állok sehol. Egyénileg dolgozok és adózok egy év óta ismét és az is kívánok maradni. Ezt sem az alkotmányunk, sem a törvény nem tiltja.
Beadtam az alsónyéki „Dózsa Népe" termelőszövetkezetnek 11 hold fölet, 4 lovat, 3 tehenet. A napokban minden jogalapot nélkülöző eljárással egyéni gazdaként vett két lovamat elvették, holott azokra az egész évi lóadót kifizettem, előttem ismeretlen fuvaradót; valamint minden adómat teljes egészében kifizettem. - A földeket tudom, hogy három év letelte előtt nem kaphatom vissza, de személyemre nézve egy évvel ezelőtt Önökkel, azaz a „Dózsa Népe" termelőszövetkezettel munkaviszonyomat megszüntettem.
A élet, a megélhetésem vitt erre a lépésre. Munkaviszonyom megszüntetését és felmondását az alsónyéki „Dózsa Népe" termelőszövetkezethez a szekszárdi Megyei Tanácshoz is elküldtem.
Kérem az alsónyéki „Dózsa Népe" termelőszövetkezetből való kilépésem szives tudomásulvételét és elismerését.
Alsónyék, 1960. november hó 8-án
Tisztelettel:
G. L.
***
B-10/1960
G. L.
60. XI. 14. Alsónyék
Pörbőly kültelek
Megkaptam levelét, melyben tsz tagságának megszüntetésével kapcsolatban a Munkatörvénykönyv rendelkezéseire hivatkozik. Ezzel kapcsolatban közlöm, hogy a termelőszövetkezeti tagok tagsági viszonyának megszüntetésére az 1959. évi 7. sz. tvr. és az ennek végrehajtására kiadott 19/1959. /VII.12./ FM rendelet az irányadó. A hivatkozott rendeletek szerint a belépéstől számított 3 éven belül a tsz-ből kilépni nem lehet. A 3 év letelte után pedig kilépési szándékát a gazdasági év lezárta előtt 6 hónappal irásban kell beadnia a tsz vezetőségének, mely azt a közgyűlés elé terjeszti.
[aláírás]
/T. Á./ Major Ernő s.k.
a Bejelentések Irodájának
vezetője
Jelzet: MNL OL XIX-K-1-o, B-10/1960. 48. d.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 01.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő