Gazdák panaszai a kollektivizálás végén

„A panaszos ismét nem írta alá a belépési nyilatkozatot, és kiment a folyosóra azzal a szándékkal, hogy haza megy. Az ajtónál utolérték, és vissza akarták hívni. Ő nem akart vissza menni, és ebből eredően dulakodás támadt, minek következtében a panaszos elesett. A panaszt tevő kijelentette, hogy nem úgy lökték el, hanem kicsúszott a lába, és ezért esett el. Majd két másik személy a bejáratig kisegítették, ahonnan egyedül ment haza. A panaszt tevő a személyek nevét megemlíteni nem tudja, mivel őket nem ismeri."

3.

G. L., alsónyéki lakos (Pörböly kültelek) bejelentése munkaviszonyának megszüntetéséről a helyi Tsz-nél

 

Földművelésügyi Minisztérium,

Budapest.

Alulirott, G. L., Alsónyék, Pörböly [...] lakos tisztelettel bejelentem, hogy az alsónyéki „Dózsa Népe" termelőszövetkezetből egy évvel ezelőtt szóbeli felmondás utján kiléptem és munkaviszonyomat megszüntettem.

Felmondásomat és kilépésemet irásban a Földművelésügyi Minisztérium előtt is megismétlem.

Kötelességemnek tartom, hogy jelen bejelentésemet megindokoljam.

1959 év tavaszán a „Dózsa Népe" termelőszövetkezet részére, mint az alsónyéki gazdák zöme, én is aláirtam a belépési nyilatkozatot, félelemből és a zaklatások elkerülése végett. Fél évet dolgoztam a termelőszövetkezetben, de tovább nem birtam ki. - Tavaly 35 forintos munkaegységet igértek és 20 forintos lett, az idén is annyit igértek és még ennyi sem lesz. Egész éven át bizonytalanságban lenni és igéretekből élni nem tudok. Nem volt adósságom sohasem és nem maradhattam olyan munkahelyen, ahol ily csekély bérezés mellett egész életemre adósságot varnak a nyakamba.

Olyan munkahelyen dolgozni, ahol megélhetésemet biztositani nem tudom, oda kényszerrel visszatartásra jogalap nincsen. Államrendünk nem alkotott középkori törvényeket. Werbőczi törvényei már nem kötik a földhöz jobbágyait, ha nem tudja abból kenyerét megkeresni.

A „Munka törvénykönyve" az ország minden dolgozójára nézve egyformán törvény. - A Mt. 30 §-a 1 szakaszának f. pontja biztosítja számomra, hogy felmondhatom munkaviszonyomat, továbbá végső esetben a Mt 36 §-a 1 szakasza önkényes kilépésre is módot ad.

Mivel mindkét § alapján egy évvel ezelőtt munkaviszonyomat felbontottam, kérem szives tudomásulvételét annak, hogy az alsónyéki „Dózsa Népe" termelőszövetkezetnek nem vagyok tagja. - Személyemre nézve szabad ember vagyok, munkaviszonyban nem állok sehol. Egyénileg dolgozok és adózok egy év óta ismét és az is kívánok maradni. Ezt sem az alkotmányunk, sem a törvény nem tiltja.

Beadtam az alsónyéki „Dózsa Népe" termelőszövetkezetnek 11 hold fölet, 4 lovat, 3 tehenet. A napokban minden jogalapot nélkülöző eljárással egyéni gazdaként vett két lovamat elvették, holott azokra az egész évi lóadót kifizettem, előttem ismeretlen fuvaradót; valamint minden adómat teljes egészében kifizettem. - A földeket tudom, hogy három év letelte előtt nem kaphatom vissza, de személyemre nézve egy évvel ezelőtt Önökkel, azaz a „Dózsa Népe" termelőszövetkezettel munkaviszonyomat megszüntettem.

A élet, a megélhetésem vitt erre a lépésre. Munkaviszonyom megszüntetését és felmondását az alsónyéki „Dózsa Népe" termelőszövetkezethez a szekszárdi Megyei Tanácshoz is elküldtem.

Kérem az alsónyéki „Dózsa Népe" termelőszövetkezetből való kilépésem szives tudomásulvételét és elismerését.

 

Alsónyék, 1960. november hó 8-án

Tisztelettel:

G. L.

  

***

  

B-10/1960

 

G. L.

 

60. XI. 14.                                         Alsónyék

Pörbőly kültelek

 

Megkaptam levelét, melyben tsz tagságának megszüntetésével kapcsolatban a Munkatörvénykönyv rendelkezéseire hivatkozik. Ezzel kapcsolatban közlöm, hogy a termelőszövetkezeti tagok tagsági viszonyának megszüntetésére az 1959. évi 7. sz. tvr. és az ennek végrehajtására kiadott 19/1959. /VII.12./ FM rendelet az irányadó. A hivatkozott rendeletek szerint a belépéstől számított 3 éven belül a tsz-ből kilépni nem lehet. A 3 év letelte után pedig kilépési szándékát a gazdasági év lezárta előtt 6 hónappal irásban kell beadnia a tsz vezetőségének, mely azt a közgyűlés elé terjeszti.

 

[aláírás]

/T. Á./                                                                                                         Major Ernő s.k.

a Bejelentések Irodájának

vezetője

Jelzet: MNL OL XIX-K-1-o, B-10/1960. 48. d.

 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt december 03.

1910

Először mutatja be Georges Claude a modern neonvilágítást.Tovább

1917

Breszt-Litovszkban fegyverszüneti tárgyalások kezdődnek Szovjet-Oroszország és a központi hatalmak (Németország és az Osztrák–Magyar...Tovább

1930

A budapesti Margit-szigeten átadják a Hajós Alfréd tervei alapján elkészült Nemzeti Sportuszodát.Tovább

1989

Befejeződik George H. W. Bush és Mihail Gorbacsov máltai találkozója.Tovább

1992

A távközlés egyik történelmi lépéseként Neil Papworth brit mérnök elküldi az első rövid szöveges üzenetet.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő