Gazdák panaszai a kollektivizálás végén

„A panaszos ismét nem írta alá a belépési nyilatkozatot, és kiment a folyosóra azzal a szándékkal, hogy haza megy. Az ajtónál utolérték, és vissza akarták hívni. Ő nem akart vissza menni, és ebből eredően dulakodás támadt, minek következtében a panaszos elesett. A panaszt tevő kijelentette, hogy nem úgy lökték el, hanem kicsúszott a lába, és ezért esett el. Majd két másik személy a bejáratig kisegítették, ahonnan egyedül ment haza. A panaszt tevő a személyek nevét megemlíteni nem tudja, mivel őket nem ismeri."

3.

G. L., alsónyéki lakos (Pörböly kültelek) bejelentése munkaviszonyának megszüntetéséről a helyi Tsz-nél

 

Földművelésügyi Minisztérium,

Budapest.

Alulirott, G. L., Alsónyék, Pörböly [...] lakos tisztelettel bejelentem, hogy az alsónyéki „Dózsa Népe" termelőszövetkezetből egy évvel ezelőtt szóbeli felmondás utján kiléptem és munkaviszonyomat megszüntettem.

Felmondásomat és kilépésemet irásban a Földművelésügyi Minisztérium előtt is megismétlem.

Kötelességemnek tartom, hogy jelen bejelentésemet megindokoljam.

1959 év tavaszán a „Dózsa Népe" termelőszövetkezet részére, mint az alsónyéki gazdák zöme, én is aláirtam a belépési nyilatkozatot, félelemből és a zaklatások elkerülése végett. Fél évet dolgoztam a termelőszövetkezetben, de tovább nem birtam ki. - Tavaly 35 forintos munkaegységet igértek és 20 forintos lett, az idén is annyit igértek és még ennyi sem lesz. Egész éven át bizonytalanságban lenni és igéretekből élni nem tudok. Nem volt adósságom sohasem és nem maradhattam olyan munkahelyen, ahol ily csekély bérezés mellett egész életemre adósságot varnak a nyakamba.

Olyan munkahelyen dolgozni, ahol megélhetésemet biztositani nem tudom, oda kényszerrel visszatartásra jogalap nincsen. Államrendünk nem alkotott középkori törvényeket. Werbőczi törvényei már nem kötik a földhöz jobbágyait, ha nem tudja abból kenyerét megkeresni.

A „Munka törvénykönyve" az ország minden dolgozójára nézve egyformán törvény. - A Mt. 30 §-a 1 szakaszának f. pontja biztosítja számomra, hogy felmondhatom munkaviszonyomat, továbbá végső esetben a Mt 36 §-a 1 szakasza önkényes kilépésre is módot ad.

Mivel mindkét § alapján egy évvel ezelőtt munkaviszonyomat felbontottam, kérem szives tudomásulvételét annak, hogy az alsónyéki „Dózsa Népe" termelőszövetkezetnek nem vagyok tagja. - Személyemre nézve szabad ember vagyok, munkaviszonyban nem állok sehol. Egyénileg dolgozok és adózok egy év óta ismét és az is kívánok maradni. Ezt sem az alkotmányunk, sem a törvény nem tiltja.

Beadtam az alsónyéki „Dózsa Népe" termelőszövetkezetnek 11 hold fölet, 4 lovat, 3 tehenet. A napokban minden jogalapot nélkülöző eljárással egyéni gazdaként vett két lovamat elvették, holott azokra az egész évi lóadót kifizettem, előttem ismeretlen fuvaradót; valamint minden adómat teljes egészében kifizettem. - A földeket tudom, hogy három év letelte előtt nem kaphatom vissza, de személyemre nézve egy évvel ezelőtt Önökkel, azaz a „Dózsa Népe" termelőszövetkezettel munkaviszonyomat megszüntettem.

A élet, a megélhetésem vitt erre a lépésre. Munkaviszonyom megszüntetését és felmondását az alsónyéki „Dózsa Népe" termelőszövetkezethez a szekszárdi Megyei Tanácshoz is elküldtem.

Kérem az alsónyéki „Dózsa Népe" termelőszövetkezetből való kilépésem szives tudomásulvételét és elismerését.

 

Alsónyék, 1960. november hó 8-án

Tisztelettel:

G. L.

  

***

  

B-10/1960

 

G. L.

 

60. XI. 14.                                         Alsónyék

Pörbőly kültelek

 

Megkaptam levelét, melyben tsz tagságának megszüntetésével kapcsolatban a Munkatörvénykönyv rendelkezéseire hivatkozik. Ezzel kapcsolatban közlöm, hogy a termelőszövetkezeti tagok tagsági viszonyának megszüntetésére az 1959. évi 7. sz. tvr. és az ennek végrehajtására kiadott 19/1959. /VII.12./ FM rendelet az irányadó. A hivatkozott rendeletek szerint a belépéstől számított 3 éven belül a tsz-ből kilépni nem lehet. A 3 év letelte után pedig kilépési szándékát a gazdasági év lezárta előtt 6 hónappal irásban kell beadnia a tsz vezetőségének, mely azt a közgyűlés elé terjeszti.

 

[aláírás]

/T. Á./                                                                                                         Major Ernő s.k.

a Bejelentések Irodájának

vezetője

Jelzet: MNL OL XIX-K-1-o, B-10/1960. 48. d.

 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt június 04.

1901

Kovács Gyula képviselő a Parlament épületében pisztollyal sikertelen merényletet kísérel meg Gróf Tisza István miniszterelnök ellen.Tovább

1916

Első világháború: Megindul a Bruszilov-offenzíva. Az orosz hadsereg nagyerejű támadása áttöri az osztrák-magyar hadsereg frontját a Luck-...Tovább

1920

A versailles-i Nagy-Trianon palotában aláírják a Magyarországgal kötött békeszerződést. Ennek következtében Magyarország - Horvátország...Tovább

1942

Elkezdődik a midwayi csata, amely fordulópontot hoz a második világháború csendes-óceáni hadszínterén.Tovább

1989

Pekingben, a Tiananmen téren (a Mennyei Béke Kapujának terén) a hatóságok tűzfegyvereket és páncélosokat bevetve brutálisan szétverik a...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.

Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.

A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.

A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. május 30.

Miklós Dániel
főszerkesztő