Prohászka Ottokár magyar püspök, író, akadémikus (*1858)Tovább
A „zsidórendeletek" hatása
Szőke Lajos rádió-ügye
Az alább közölt források Szőke Lajos budapesti lakos, nyugalmazott MÁV-főmérnök beszolgáltatásra ítélt rádiója körüli hercehurcát mutatják be. Amikor a Szőke család a zsidó rendelkezések miatt 1944 tavaszán kényszerűen az egyik lakásból a másikba költözött, a rádió a leltárba vett egyéb tárgyakkal együtt ottmaradt, s a felszólítás dacára sem volt képes beszolgáltatni. A precíz mérnökember pedig hiába próbált elmagyarázni a Postaigazgatóságnak a felszólítás teljesíthetetlenségét, hatóság továbbra is követelte tőle készüléket...
Források
1. Szőke Lajos nyilatkozata a budapesti II. kerületi Retek utca 17. szám alóli kilakoltatásáról és ingóságai zár alá vételéről továbbá lakásváltozásáról, a budapesti II. kerületi Retek utcából 17. 4. emelet 1. szám alól a Retek utca 17., 4. emelet 1. szám alá költöztetéséről. – 1944. április 28.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 15.
2. Lakásváltozási bizonylat Szőke Lajos részére a budapesti II. kerületi Retek utca 17., 4. emelet 1. szám alól a Harisbazár utca 5. szám alá költözésről. – 1944. április 28.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 14.
3. Szőke Lajos lakásleltára(i) a Budapest, II. kerületi, Retek utca 17. szám alatti ingatlanban hagyott használati tárgyakról. – 1944. április 15.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 13.
4. Szőke Lajos bejelentő nyilatkozata az 1600/1944. M. E. számú rendelet alapján a zsidó vagyonáról, aláírással. – d. n.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 16.
5. Szőke Lajos lakásleltára házi ingóságairól (Budapest, IV. kerület, Harisbazár utca 5. szám). – 1944. április 24., 11 kézírásos füzetlap.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 20.
6. Szőke Lajos levele a M. Kir. Postaigazgatóságnak. Ebben leírja, hogy a kilakoltatás miatt nem tud eleget tenni bejelentett rádiója beszolgáltatásának. – 1944. április 24., 11 kézírásos füzetlap.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 17.
7. Az M. kir. Postaigazgatóság levele Szőke Lajosnak bejelentett rádiókészüléke beszolgáltatásának igazolásáról. – 1944. július 3.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 21.
8. M. kir. Postaigazgatóság levele Szőke Lajosnak rádióengedélye visszavonásáról és a készülék kötelező beszolgáltatásáról – 1944. május 13.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 19.
9. Szőke Lajos kérvénye a M. Kir. Postaigazgatóságnak a rádió-beszolgáltatás elengedéséről a kolozsvári román megszállás alatti ellenállása miatt. – 1944. április 9.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 11.
10. A Magyar Zsidók Központi Tanácsának felszólítása Szőke Lajos részére a kiürített lakásban maradt ingóságokról készült leltár beszolgáltatásáról a Síp utca 12. szám alatti irodába. – 1944. május 2.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 18.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 02.
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő