Források

1.

Némethy László és Dobó Ferenc budapesti mérnökök javaslata egy Gellérthegyet átszelő viaduktra

Némethy László okl. gépészmérnök

Dobó Ferenc okl. mérnök

„Viadukt" a Gellérthegyre

Javaslat az I. autópálya közvetlen, keresztezésmentes, belvárosi kapcsolatára

Előzmények

Budapest főváros egyre növekvő közúti forgalma nagyon időszerű és sürgető kérdéssé tette a korszerű gyorsforgalmi úthálózat kiépítését.

Az I. autópályához csatlakozó „új felüljáró-Nagyszőlős u.-Bocskai u.-Schönherz Z. u." útvonal Buda és Pest déli részének kapcsolódását oldja csak meg, és már a Bartók Béla útnál kezdődnek a szintben kereszteződések nagy helyi forgalmú útvonalakkal, ez tehát nem gyorsforgalmú megoldás!

Éppen ezért igen fontos lenne, hogy az I. autópálya kapcsolatát Buda É.-kal és a fővárost Ny-K-i irányban átszelő tervezett autópályával forgalomtechnikailag kedvező megoldással biztosítsák, ami véleményünk szerint helyesen nem oldható meg a két gyorsforgalmi útszakasz közé eső útvonalak nyomvonal-változtatás nélküli korszerűsítésével.

Buda É és a Belváros, a Kossuth Lajos u.-Rákóczi út felé a kapcsolat a Budaörsi út-Hegyalja úton keresztül kedvezőtlen, mert a Budaörsi útra rávezetett gyorsforgalom a Villányi út betorkolásánál és a Budaörsi út-Alkotás u.-Hegyalja úti keresztezésnél kétszer is kénytelen villamost és nagy helyi forgalmú körutat keresztezni.

Emellett a Hegyalja útnak az Alkotás u. és Tigris u. közötti szakasza nagy emelkedése és kanyarjai miatt nem alkalmas nagyobb gyors átmenő forgalom lebonyolítására.

A Villányi út-Budaörsi út-Alkotás út a budai városrésznek körút jellegű fő ütőere, forgalmát ezen városrész súlyos sérelme nélkül nem lehet alárendelni a távolsági forgalomnak, mely ezt az útvonalat amúgy is a Villányi út betorkolása és a Hegyalja út közötti rövid szakaszon venné csak igénybe, körülbelül 300 m hosszan.

Ha sikerülne is a Budaörsi út említett szakaszát a nagyobb forgalomnak megfelelően kiszélesíteni, két komplikált műtárgy lenne szükséges az útszakasz forgalmának torlódásmentes levezetésére:

•I.         Egy műtárgy a Budaörsi úton, a Villányi út betorkolásánál, az északi gyorsforgalmi irány átvezetésére a keresztező villamos és közúti forgalom fölött.

•II.      A másik műtárgy a Budaörsi út-Alkotás u.-Hegyalja úti keresztezésnél szükséges a Hegyalja útról lejövő, délre irányuló gyorsforgalmi irány átvezetésére, az Alkotás u.-Jagelló út keresztezett forgalma fölött.

Ez a két műtárgy városképi szempontból igen kedvezőtlen lenne, és mégis benne maradna a gyorsforgalmi útszakaszban a Hegyalja út már említett kedvezőtlen szakasza.

Javaslatunk

A kérdés gyökeres megoldására a mellékelt rajzon helyszínrajzban és metszetben az „A" és „B" pontok között lerögzített, új gyorsforgalmi útvonal és azon egyetlen műtárgy, Gellérthegyre felvezető „viadukt" létesítését javasoljuk, mely csatlakozó útszakaszaival a laktanya és a Belváros között a gyorsforgalmat közvetlenül - a rajzon megjelölt I. és II. csomópontok elkerülésével - felvezetné a Kis Gellérthegy nyergére és onnan az Alsóhegy utcán csatlakoztathatná a Hegyalja úthoz. Az új útvonalon négy forgalmi nyomsáv biztosítása szükséges, a további, Hegyalja úti szakasz átalakítása négy nyomsávosra már megkezdődött (Rácz fürdő mögötti szakasz).

Javaslatunk elsősorban a választandó nyomvonalra és annak elvi kialakítására vonatkozik. A közölt metszeten rögzítettük a lejtadatokat és egy konkrét változatot az út magassági vonalvezetésére. Kis Gellérthegy nyergén eszközölt bevágással természetesen a lejtadatok lényegesen javíthatóak. A vizsgált nyomvonal 0 pontját a Nagyszőlős utcai felüljáró középpontjában vettük fel, a megadott szelvényezés ott kezdődik.

A javasolt útvonal és műtárgy főbb adatai

Az új négy forgalmi sávos útvonal három részre bontható:Első szakasz, a 0+000-0+760 km szelvények között, a Nagyszőlős úti felüljárótól a „viadukt"-ig.

Második szakasz, a 0+760-1+360 km szelv. között, maga a „viadukt" (közúti műtárgy).

Harmadik szakasz, a 1+360-1+750 szelv. között, csatlakozás a Hegyalja úthoz („B" pont) az Alsóhegy utca vonalán.

Lássuk ezeket részletesebben.

A Nagyszőlős úti felüljárótól a „viadukt"-ig

A Budaörsi út a Nagyszőlős úti felüljárótól a déli vasúttal párhuzamosan halad, az „A" pontig (0+600 szelv., az új útvonal kezdete), itt erős töréssel elfordul a vasútvonal mellől. Ezen a ponton kell megfelelő csomóponti kialakítással a gyorsforgalmat a javasolt új útvonalra terelni.

Ezen a kis, mindössze 160 m hosszú szakaszon lesz csak szükség kisajátításra a 0+760 szelvényig, a Bajmóci utcáig.

A „viadukt" a Gellérthegyre

A 0+760 szelvénynél kezdődne a viadukt, mely a rajzon feltüntetett, legkevesebb földmunkát igénylő, változat szerint 36,6‰ emelkedéssel kb. 600 m hosszan vezetne fel a Kis Gellérthegy nyergére (0+360 szelv.), általában a vasútvonal mellett, azt az alagútbejárat felett enyhe ívben keresztezve.

A viadukt a rajz szerinti teljes hosszában közterületen építhető. A viadukt magasság a legmélyebb tereppont - a Villányi út tengelyszintje - felett kb. 16 m, ilyen magasságú műtárgy építése szép és újszerű feladat lenne mérnökeink részére.

Új feladatot jelentene még a viadukt pályatestének fűtése, amit a mi éghajlati viszonyaink szükségessé tesznek, és ami a korszerű megoldás egyik követelménye.

A „viadukt"tól a Hegyalja útig („B" pont)

A viadukttól tovább az út kis bevágásban érné el a legmagasabb tereppontot, az Alsóhegy utca-Avar utca keresztezését és az Alsóhegy utcán továbbhaladva csatlakozna a Hegyalja úthoz („B" pont, 1+750 km szelv.).

Az Avar utcánál főútvonal-mellékútvonal keresztezést, a Hegyalja útnál egy „Y" elágazást kell kialakítani.

Az Alsóhegy utca kiszélesítéséhez szükséges hely épületbontás nélkül biztosítható, csak az előkerteket kell esetleg igénybe venni. A Hegyalja úti csatlakozás kialakítása a Hegyalja út tervezett korszerűsítése keretébe is tartozik.

Kiértékelés

A javasolt útvonallal megvalósítható előnyök:

•1.    A javasolt útvonal egyenes vonalvezetéssel éri el a Hegyalja utat, annak legmagasabb pontja közelében, az útvonal kb. 400 m-rel rövidül, emellett elkerüli az I. és II. csomópontokat. A javasolt útszakaszra csak egy közúti keresztezés esik, betorkoló út nincs, helyi közúti forgalma csekély.

2.  A Budaörsi út és a Hegyalja út tárgyalt szakaszai mentesülnek az átmenő gyorsforgalomtól, az tehát nem fogja akadályozni ezen városrész fejlődését.

3.  Az új útvonal vonalvezetése a főváros távlati úthálózat fejlesztési tervébe beleillik.

4.  A viadukt idegenforgalmi szempontból fontos városképi érdekesség lesz, gyönyörű kilátással a Lágymányosra, a Gellérthegyre és a Sashegyre.

5.  Maga a viadukt nem rontja a városképet, mert érdektelen, vegyes beépítésű területet a helyi főútvonalra merőlegesen szel át, a Villányi útról nézve pedig a két egymás feletti műtárgy (a Villányi úti déli vasúti felüljáró és a „viadukt") inkább csak élénkítőleg fog hatni.

6.  A viadukt építése a városrész közúti és villamosforgalmának lényeges zavarása nélkül lebonyolítható szemben a másik útvonallal, ahol az építés ideje alatt mind közúti, mind villamosforgalom eltereléséről kell gondoskodni.

7.  A viadukt egyenes vonalvezetése, egyenletes emelkedése lehetővé teszi előregyártott elemek, típus-zsaluzás, stb., széleskörű alkalmazását. A korszerű építési technológia lényeges költségmegtakarítást eredményes majd a belterületen általában szükséges bonyolult vonalvezetésű műtárgyakhoz képest, amilyenek ugyanezen feladat megoldásához a tárgyalt másik útvonalon kellenének, az I. és II. csomópontok kétszintes kialakításához.

8.  A másik útvonal korszerűsítésével összehasonlítva, minimális terület kisajátítást és épületbontást igényel, elmaradhat a Hegyalja út tervezett átépítése az Alsóhegy utcától az Alkotás utcáig.

Összefoglalás

Világviszonylatban általános a törekvés a gyorsforgalmi utak kiépítésénél olyan építésmódokat választani, melyek újszerű technikai megoldások mellett a városképet élénkítik és így idegenforgalmi vonzerőt is képviselnek. Ezért az előnyért vállalják el sok esetben az újszerű megoldás többletköltségét.

A jelen esetben a szokványos megoldás (az I. és II. csomópontokon keresztül) csak hátrányokat tud felmutatni a javasolt új megoldáshoz képest, nem kell tehát visszariadni az újabb, merészebb és technikailag bonyolultabb megoldástól.

1 db rajzmelléklet

Budapest, 1966. december hó 31.

(Némethy László)                (Dobó Ferenc)

                                                                         okl. gépészmérnök                                        okl. mérnök

Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtóbizottságának Közlekedési Igazgatósága

Előadó: Hupfer R.

Tárgy: Gyorsforgalmi út javaslat

Kapják:                       Dobó Ferenc Bp. XXI. Szebeni u. 16.

                        Némethy László Bp. XXI., Kékgolyó u. 30.

T. Cím „Viadukt a Gellérthegyre" című javaslatát köszönettel kézhez vettük és áttanulmányoztuk.

A javaslat idegenforgalmi jelentősége és érdekes megoldása alapján megfontolás tárgyát képezhetné, amennyiben anyagi lehetőségeink nem kényszerítenének a realitás és célszerűség korlátai közé.

Forgalmi igényjogosultsága azonban vitatható, mivel a Budaörsi út Nagyszőlős utcától É-ra lévő keresztmetszetének forgalma 2/3-ad részben az Erzsébet híd felé irányul. Ennek következményeit a kérdéses területen lévő csomópontokra úgy vélem nem kell részletezni

A fővárosi elképzelések szerint a IV. ötéves terv során, a Budaörsi út-Villányi út-Hegyalja út-Alkotás u. csomópont átépítésre kerül, ami után a legégetőbb feladat az Alkotás u. szélesítése lesz.

Kérjük válaszunk tudomásulvételét.

Budapest, 1967. február 20.

Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtóbizottságának Közlekedési Igazgatósága

Tárgy: Gyorsforgalmi út javaslat

Kapják:           Dobó Ferenc Bp. XXI. Szebeni u. 16.

Némethy László Bp. XXI., Kékgolyó u. 30.

Hivatkozással f. hó 1.-én a Budapesti Pártbizottságnál tárgyi ügyben folytatott megbeszélésre, köszönetünket fejezzük ki a közlekedési témák iránti érdeklődésükről és a főváros szeretetéről tanulságot tevő javaslatukért.

A megbeszélés értelmében a kérdést kölcsönösen lezártnak tekintjük.

Budapest, 1967. április 1.

                                                                                                                                                                                                                                  Nagy Rudolf

főmérnök, igazgató h.