A magyarországi vörösterror zsidó származású áldozatai

A „Nemzet Vértanúinak 1918-1919" emlékmű felállítása

„Mellinger Endre 17 éves, felsőkereskedelmi iskolai tanuló az uccán volt 1919. május 4-én, amikor az elfogott ellenforradalmárokat a terroristák Szamuelly elé kísérték, s a terroristákra valami sértő megjegyzést tett, erre őt is elfogták, Szamuelly elé vitték, ott Szamuellyt is legazemberezte, gyilkosnak, stb. titulálta, mire az halálra ítélte, május 4-én a terroristák a temető árkában agyonlőtték."

 2.

A Szolnoki Izraelita Hitközség elnökének levele a XVI. Izraelita Községkerület Elnökségének

Szolnok, 1929. február 14.

 

86/1929 sz.

 

A XVI. Izraelita Községkerület tekintetes Elnökségének,

 

Helyben.

 

1825/kk. 1929. sz. b[ecses] megkeresésükre tisztelettel a következőkben válaszolunk:

Hitközségünkben - sajnos - a kommün erősen megkövetelte a maga áldozatait, s összesen 8 vértanunk van. Ezek a következők:

1.) Dr. Engel Sándor ügyvéd, 32. éves, tart, főhadnagy, az ellenforradalmi csapat parancsnoka volt, amely csapat a szolnoki határban vette fel a harcot az Abony felől jövő vörösökkel, de kénytelen volt a túlerő ellen visszavonulni. Szolnokon, a vasút mellett, - úgynevezett kolóniák között, - a városbeli csőcselék hátba támadta a visszavonuló ellenforradalmárokat, Dr. Engelnek azonban sikerült másnap reggelig egy Guszmag nevű kertésznél meghúzódnia, honnan nappal hazafelé igyekezett, azonban az uccán felismerték, elfogták, Szamuelly elé vezették, aki halálra ítélte, és május 6-án a temető árkában a terroristák agyonlőtték.

2.) Sugár Miklós 25 éves, fakereskedő, tartalékos honvédhuszárhadnagy; az előzmények ugyanazok, mint Dr. Engel Sándornál, azonban neki nem sikerült elmenekülnie, hanem a csőcselék hátbatámadása utáni harcban a máv kolóniáknál elesett.

3.) Berger Albert, 41 éves, szállító, az előzmények ugyanazok, mint az előbbieknél, a hátbatámadás után neki is sikerült a közelben levő Westher féle vendéglő pincéjében elrejtőznie, de valaki elárulta, elfogták, Szamuelly elé vezették, az halálra ítélte és május 4-én a terroristák a temető árkában agyonlőtték.

4.) Ösztreicher Nándor, 42 éves, szeszgyáros, 1919. május 3-án, mikor az ellenforradalmárokat visszaverték, a vörösök üldözték - elfogták a lakásán azzal, hogy lakásából gépfegyverrel lövöldözött reájuk, s az uccára kivitték, s ott háza előtt azonnal agyonlőtték.

5.) Erlich István 28 éves, földbirtokos szolnoki lakos, édesatyjának nagykörü-forrásparti birtokán tartózkodott, mikor a terroristák jöttek, hogy Szamuelly elé kísérjék. Mikor látta, hogy más menekvése nincs, nehogy a pribékek kezébe kerüljön, revolvert rántott elő, és a terroristák szeme láttára agyonlőtte magát.

6.) Mellinger Endre 17 éves, felsőkereskedelmi iskolai tanuló az uccán volt 1919. május 4-én, amikor az elfogott ellenforradalmárokat a terroristák Szamuelly elé kísérték, s a terroristákra valami sértő megjegyzést tett, erre őt is elfogták, Szamuelly elé vitték, ott Szamuellyt is legazemberezte, gyilkosnak, stb. titulálta, mire az halálra ítélte, május 4-én a terroristák a temető árkában agyonlőtték.

7.) Gunst Sándor 51 éves földbirtokos, az előzmények ugyanazok, mint például Dr. Engel Sándornál. Neki is sikerült elrejtőznie, de elárulták elfogták, Szamuelly halálra ítélte, s 1919. május 6-án a terroristák a temető árkában agyonlőtték.

8.) Spiller Aladár 40-45 éves abonyi lakos, földbirtokos az Abony felé Ceglédről jövő kommun kat[o]naság elől menekült Szolnok felé, ahol az ellenforradalmárokhoz csatlakozott, őt is elfogták, Szamuelly halálra ítélte, 1919. május 6-án a temető árkában a terroristák agyonlőtték.

Ez idő szerint igazoló irat egyik család birtokában sincs, miután azok beszerzése igen körülményes s hosszadalmas lenne, így csak az esetben szeretnénk beszerezni, ha arra feltétlenül szükség volna.

Ily irányban kérjük további szíves értesítésüket.

Megjegyezzük végül, hogy a fent felsorolt adatok tudomásunk szerint a való tényeknek megfelelnek.

 

                                                                                                          Hitrokoni üdvözlettel,

 

Szolnok, 1929. február 14.

 

[olvashatatlan aláírás]             [olvashatatlan aláírás]

            titkár                                       elnök.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt december 08.

1906

Elhelyezik ünnepélyesen a Szent István-bazilika zárókövét I. Ferenc József jelenlétében.Tovább

1941

Az Egyesült Államok Kongresszusa hadat üzen Japánnak, ezzel az Egyesült Államok belép a második világháborúba.Tovább

1941

Ausztrália, Dél-afrikai Köztársaság, Kanada és Új-Zéland hadat üzen Magyarországnak.Tovább

1955

Az Európa Tanács elfogadja jelképéül az európai zászlót.Tovább

1956

A a budapesti központi munkástanács öttagú delegációja a parlamentben tárgyal Marosán György államminiszterrel, Salgótarjánban sortűz...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2025. november 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő