Elhelyezik ünnepélyesen a Szent István-bazilika zárókövét I. Ferenc József jelenlétében.Tovább
A magyarországi vörösterror zsidó származású áldozatai
„Mellinger Endre 17 éves, felsőkereskedelmi iskolai tanuló az uccán volt 1919. május 4-én, amikor az elfogott ellenforradalmárokat a terroristák Szamuelly elé kísérték, s a terroristákra valami sértő megjegyzést tett, erre őt is elfogták, Szamuelly elé vitték, ott Szamuellyt is legazemberezte, gyilkosnak, stb. titulálta, mire az halálra ítélte, május 4-én a terroristák a temető árkában agyonlőtték."
6.
Izraeliták Országos Irodája Elnökségének felhívása a zsidó hitközségekhez
Budapest, 1929. július 3.
Felhívás a magyar zsidósághoz!
A Magyarországi Izraeliták Országos Irodájának elnöksége elhatározta, hogy az utókor számára összegyűjti és örök emlékezetül irattárában helyezi el a tíz év előtti kommunista rémura zsidóvallású mártírjainak neveit, akik a haza és a valláserkölcsi eszme szent ügyének védelmében vérüket hullatták és életüket feláldozták. A zsidó vértanúk ezen névsora hitet fog tenni és dicsőséges tanúságot fog szolgáltatni a magyar zsidóság rendíthetetlen, önfeláldozásig hűséges hazaszeretetéről, és örök időkre hirdetni fogja minden ellenkező ráfogás és rágalom ellenére, hogy a magyar zsidóság egyeteme mindig, mindenkor, a legsúlyosabb viszonyok közt kész volt életét és vagyonát a közös szent haza oltárán feláldozni. A kommunizmus véres uralmának negyvennél több zsidó mártírja méltóan sorakozik fel a szabadságharc húszezer zsidó honvédja és a nagy háború tízezer zsidó hősi halottjának nagy hadseregében, hirdetve a kötelesség szent teljesítését, becsületet szerezve a magyar hittestvéreinknek és az idők végéig ragyogó fényben tündöklő példaadásul szolgálva az élőknek és az egymást váltó nemzedékeknek. Az Iroda elnöksége áthatva a magára vállalt feladat nagy jelentőségétől, újból azzal a kérő szózattal fordul összes hittestvéreinkhez, akiknek hozzátartozói a véres terror napjaiban hősi halált szenvedtek, hogy azoknak nevét és a közelebbi körülményeket a vonatkozó bizonyítékokkal, - amennyiben még meg nem tettek volna - az Országos Izraelita Irodánál (Budapest V., Sas u. 91.) sürgősen jelentsék be.
Az Iroda elnöksége ép ily fontos feladatának tekinti, hogy az utókor számára mindazon hittestvéreink nevét feljegyezze, akiket a vörös terror családi tűzhelyük mellől túszok, vagy ellenforradalmárok gyanánt elhurcolt és állandó életveszélyben hosszabb-rövidebb ideig rabságban tartott. Ki fog derülni ebből a névsorból, hogy a kommunizmus a hazájához és vallásához hűségesen ragaszkodó zsidó polgárságban veszedelmes ellenfelét látta, és annak megfélemlítésével igyekezett zsarnok uralmát megszilárdítani. A zsidóvallású túszok tömege ad abszurdum fogja megcáfolni a gyűlölködők vádaskodását, mintha a kommunizmus a zsidóság hatalmi céljainak eszköze volna. Ma tíz évvel a rémuralom megszűnte után még lehetséges a zsidó túszok hiteles névsorának összeállítása. Az Iroda elnöksége tehát felhívja mindazon hittestvéreinket, akik a kommunizmus alatt, mint túszok vagy ellenforradalmárok fogságba hurcoltattak, hogy nevüket, elfogatásuk közelebbi körülményeit és annak tartamát sürgősen közölni szíveskedjenek. Különösen fontos volna, hogy a nagyobb hitközségekben élő hittestvéreink, akikről hitközségünk kimutatást nem vezethet, a reájuk vonatkozó adatokat a névsor teljessége érdekében közöljék az Irodával.
A magyar zsidóság önmaga iránti kötelességét rója le, mikor mindazok nevét megörökíteni segít, akik életüket áldozták fel vagy veszélyeztették a felforgató törekvések elleni küzdelemben.
Budapest, 1929. július 3-án
Dr. Eulenberg Salamon Kohner Adolf
ügyvezető elnök elnök
Dr. Bakonyi László
titkár
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 08.
Az Egyesült Államok Kongresszusa hadat üzen Japánnak, ezzel az Egyesült Államok belép a második világháborúba.Tovább
Ausztrália, Dél-afrikai Köztársaság, Kanada és Új-Zéland hadat üzen Magyarországnak.Tovább
Az Európa Tanács elfogadja jelképéül az európai zászlót.Tovább
A a budapesti központi munkástanács öttagú delegációja a parlamentben tárgyal Marosán György államminiszterrel, Salgótarjánban sortűz...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő
