Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább
Statisztikus a harcmezőn
Elekes Dezső első világháborús katonaévei
„Ütést érzek balkezemen. Odanézek: roncs a kezem, mutató ujjam csaknem leszakadva fittyen előre. A vérem csakúgy ömlött. [...] Átszelte tenyerem is a golyó. Megvillant bennem a gondolat: fogsz-e te még zongorázni valaha? Aztán, eldobva fegyveremet, szaladtam vissza, frontunkhoz képest félbal irányban, a stábhoz. Azzal is kellett törődnöm, hogy, visszaszaladás közben, el ne találjanak; lehúzódva, meg-megbújva rohantam. Alaposan fel is buktam egyszer. Végre elértem az orvost."
Háború testközelből - A harctéri napló
Az elmúlt években számos első világháborús katona visszaemlékezése, naplója jelent meg könyvben vagy online
. Ezek a szubjektív elbeszélő források önmagukban nem képesek arra, hogy tényszerűen bemutassák a háború eseményeit, de nem is ez a céljuk, hiszen elsősorban szerzőjük saját élményeit, háborús mindennapjait, küzdelmeit, érzelmeit és emlékeit hivatottak megőrizni és továbbadni. Arra azonban alkalmasak, hogy az egyes szerzők személyiségére, mentalitására, ismereteire, a korszak propagandájára, a háború egyéni megélésére, egyáltalán a lövészárokéletre vonatkozóan megfigyeléseket lehessen tenni. Ezek az egykori katonák rendfokozatuk, beosztásuk, társadalmi státusuk, végzettségük és beállítottságuk okán az eltérő hadszíntereken és időszakokban más és más élményeket éltek át, így ennek megfelelően mást és mást tartottak fontosnak lejegyezni. Emellett az egyéni érdeklődési körök különbözőségei is megjelennek az egyes írásokban. Tevan Rezső - a későbbi építész - például a rutén és a lengyel házak közötti különbségeket , B. Sárközy Gergely - jómódú bihari gazda - a hadtáp állatállományát veszi alaposabban . Elekes Dezső pedig - mint irodalmi vénával rendelkező - feljegyezte naplójába Kórody Sándornak a Vereckei-emlékművön olvasható hazafias érzelmű költeményét, valamint számos német katonadalt is.Munkám nem tartalmazza a napló egészét, hanem olyan részleteket mutat be, amelyek érzékletes bepillantást engednek a háborús évekbe, megvilágítva Elekes Dezső katonai szolgálatának egy-egy fontosabb időszakát, fordulópontját. Az első szövegrészlet a bevonulásról, az első összecsapásokról és a hamar megjelenő higiéniai és élelmezési problémákról szól. A második az 1914 és 1915 fordulóján vívott kárpáti harcok egyik csatáját mutatja be, amelyben Elekes Dezső is megsebesült. A harmadik részlet a sebesülése miatt előbb haza Kézdivásárhelyre, majd Prágába és Belovárra került tiszt élményeit írja le. Végezetül az utolsó szövegrészlet a háború végső hónapjait mutatja be Elekes leszereléséig. A forrásszövegeket a mai helyesírási szabályoknak megfelelően közlöm (a szerző nem használ hosszú ékezetet, illetve pontot ír a dátum és a kötőjel közé), de a korjelző szavak írásmódját az eredeti írásmódjukkal hagytam (pl. puccer, tenisz, épen, stb) Ugyancsak így tettem a helynevek leírásánál is.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő