Budapesten megalakult az Országos Katholikus Diákszövetség Köz-ponti BizottságaTovább
25 éves az önálló Katona József Színház
1. „A Katona József Színház – 1983. január hó 1. napjától kezdődően – önálló költségvetési intézményként folytatja működését.
2. A Katona József Színház székhelye: Budapest, V. Petőfi Sándor u. 6. Működését székhelyén fejti ki, azonban – korlátozott számban – vidéken is tart előadásokat.
3. A Színház feladata, hogy a művelődési célokkal összhangban, a szocialista humanizmus jegyében és magas színvonalon működő, a lakosság minden rétegét vonzó, mai életünk kérdéseit elkötelezetten tárgyaló alkotóműhelyként gazdagítsa művészeti életünket.
6.
MűVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM
TÁJÉKOZTATÓ
az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága részére
a Nemzeti Színházat és a Népszínházat érintű személyi és szervezeti változásról
Előterjesztő: Tóth Dezső
1982. március
A Budapesti pártbizottság a közelmúltban a Nemzeti Színházban pártvizsgálatot folytatott le. A vizsgálatnak a Budapesti Párt Végrehajtó Bizottság január 13-i ülésén történt lezárása nyomán, annak végrehajtásaként, a Művelődési Minisztérium javaslata alapján az MSZMP KB párthatáskör szerint illetékes titkára és osztályvezetője jóváhagyta Sziládi János elvtársnak, a Nemzeti Színház igazgatójának és Székely Gábor elvtársnak a Nemzeti Színház főrendezőjének felmentését; illetve dr. Malonyai Dezsőnek, a Népszínház igazgatójának a Nemzeti Színház igazgatójává és Vámos Lászlónak, a Népszínház művészeti vezetőjének a Nemzeti Színház művészeti vezetőjévé történő kinevezését.
Fentiekkel összefüggésben olyan döntés is született, amelynek értelmében a Nemzeti Színház kamaraszínháza a Várszínház, a Népszínház központja a Józsefvárosi Színház lesz; egy jogilag 1983. január 1-vel létesítendő új, a Fővárosi Tanács irányítása alá kerülő színház létesül, amelynek szervezeti, személyi és művészi előkészítésével a Minisztérium - jelenlegi munkakörük meghagyásával - Székely Gábort és Zsámbéki Gábort, a Nemzeti Színház főrendezőjét és vezető rendezőjét bízza meg. Az új színház a Katona József Színházban létesül.
A Nemzeti Színház új vezetői által kialakított koncepciót, programot, valamint az új színház koncepcióját és programját a Művelődési Minisztérium a közeljövőben az Agitációs és Propaganda Bizottság elé terjeszti.
A Művelődési Minisztérium kéri fentiek jóváhagyását.
Budapest, 1982. március 25.
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
7.
Kedves Óvári Elvtárs!
A színházi döntés végrehajtása kapcsán, tekintettel, hogy az egész ügyet legkésőbb e héten le kell zárni a szerződéskötések miatt, a rendkívül sok teendő, rendkívüli módon összesűrűsödött. (Három érintett pártbizottsággal való egyeztetés, a szakszervezettel való egyeztetés, az érintett személyekkel való beszélgetés, két ezzel kapcsolatos nagy értekezlet megtartása, illetve megszervezése, a procedúra különböző stádiumaiban három tájékoztató feljegyzés készítése, felmentések, kinevezések adminisztrálása stb.-
Holnap délelőtt már sorra kerülnek az ezzel kapcsolatosan megszervezett társulati ülések. Nyilván nem lehetséges, hogy egy ilyen intézkedés az Agit. Prop. Bizottság tájékoztatása, ill. jóváhagyása nélkül történjék. Ha ezt viszont nem kapjuk meg, minden felborul.
De mert az Agit. Prop. Bizottság tagjai közül Te, Aczél elvtárs,
elvtárs, Pozsgay elvtárs, elvtársnő tud az ügyről és egyetért azzal, abban reménykedem, hogy valamilyen - ha nem is teljes körű - telefonos egyeztetés alapján lehetséges a jóváhagyást megkapni.Nagyon kérlek, segíts ebben.
Annál is inkább, mert az ügy érdemleges részét: tehát a Nemzeti Színház koncepcióját, valamint az új színházét úgyis külön Agit. Prop. Bizottság elé fogjuk terjeszteni.
Közvetlen vagy közvetett értesítésedet nagyon várva,
Tisztelettel üdvözöl:
/Tóth Dezső/
Budapest, 1982. március 25.
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
8.
MűVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM |
Farkasinszky Lajos elvtársnak
Budapest Főváros Tanácsa
Elnökhelyettese
Budapest
Kedves Farkasinszky Elvtárs!
A Budapesti Pártbizottság a közelmúltban a Nemzeti Színházban pártvizsgálatot folytatott le. A vizsgálatnak a Budapesti Párt Végrehajtó Bizottság január 13-i ülésén történt lezárása nyomán, annak végrehajtásaként, a Művelődési Minisztérium javaslata alapján az MSZMP KB párthatáskör szerint illetékes titkára és osztályvezetője jóváhagyta Sziládi János elvtársnak, a Nemzeti Színház igazgatójának és Székely Gábor elvtársnak, a Nemzeti Színház főrendezőjének felmentését; illetve dr. Malonyai Dezső elvtársnak, a Népszínház igazgatójának a Nemzeti Színház igazgatójává és Vámos László elvtársnak, a Népszínház művészeti vezetőjének a Nemzeti Színház művészeti vezetőjévé történő kinevezését.
Fentiekkel összefüggésben olyan döntés is született, amelynek értelmében a Nemzeti Színház kamaraszínháza a Várszínház, a Népszínház központja a Józsefvárosi Színház lesz; egy jogilag 1983. január 1-vel létesítendő új, a Fővárosi Tanács irányítása alá kerülő színház létesül, amelynek szervezeti, személyi és művészi előkészítésével a Minisztérium - jelenlegi munkakörük meghagyásával - Székely Gábort és Zsámbéki Gábort, a Nemzeti Színház főrendezőjét és vezető rendezőjét bízza meg. Az új színház a Katona József Színházban létesül.
Tekintettel arra, hogy a felmentések és kinevezések lebonyolítása a szerződéskötési lehetőségek március 31-ig történő biztosítása érdekében rendkívül gyorsan kellett, hogy megtörténjék, - nem volt lehetséges, hogy a Művelődési Minisztérium a Fővárosi Tanáccsal az új színház felügyeletét érintő kérdés szükségképpen hosszabb időt igénybevevő megvitatásában kezdjen. Ezért az új színháznak a Fővárosi Tanács felügyelete alá való helyezésének intenciójáról csupán szóban „félhivatalosan" adtam tájékoztatást Neked, illetve az átszervezéssel kapcsolatos megbeszélésen a Tanácsot képviselő Venczel István elvtársnak.
Most azonban írásban is tisztelettel tájékoztatlak arról, hogy a Művelődési Minisztériumnak szándékában áll a továbbiak során Veletek együtt megvizsgálni azt, hogy milyen feltételek mellett lehetséges az új színházi alakulatnak a felügyelet szempontjából a Fővárosi Tanács által történő átvétele.
Azt is megismétlem, hogy a felsőszintű döntés intenciói szerint az új színház vezetői, Székely Gábor és Zsámbéki Gábor, a Nemzeti Színház jelenlegi főrendezője, illetve vezető rendezője. Így a Művelődési Minisztériumnak szükségképpen meg kellett bíznia kettejüket az új színház szervezeti, személyi és művészeti előkészítésével.
Nyilvánvaló, hogy az új színház felügyeleti átadásával kapcsolatos tárgyalási szándékunk, másfelől aközt, hogy az új színház előkészítésével nevezetteket mi bíztuk meg, ellentmondás van.
Tudom, hogy az átadással kapcsolatban számos, nem könnyen megoldható kérdés fog felmerülni. Arra kérlek, hogy a fent jelzett ellentmondás, illetve annak pillanatnyilag lehetséges feloldása a tárgyalások során ne legyen számotokra eleve kizáró ok.
Budapest, 1982. március 25.
| Elvtársi üdvözlettel |
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
9.
SZÍNHÁZI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE |
Budapest, 1982. március 23.
Tóth Dezső elvtársnak.
miniszterhelyettes
Művelődési Minisztérium
Budapest
Kedves Tóth Elvtárs!
A Nemzeti Színház, a Népszínház és a Katona József Színház vezetése változásában hozott személyi döntéseket az elnökség 1982. március 22-i ülésén tudomásul vette, azzal a megjegyzéssel, hogy a Népszínház létrehozásakor levont tanulságok ellenére, ismételten a döntés után kérték az elnökség hozzájárulását.
Az elnökség a nagyobb gondot az önálló Katona József Színház létrehozásának körülményeiben látja. Úgy ítéljük meg, hogy a jelenlegi állapotában, az épület nem biztosítja egy önálló színház működéséhez szükséges feltételeket. Semmiféle kiszolgáló (raktár, műhely stb.) helyiséggel nem rendelkezik, a minimális feltételei sem adottak egy önálló színház működésének.
A döntés indokoltságának elfogadása mellett meggondolásra ajánljuk, hogy a realizálás időpontját akkorra tegyük, amikor a színházi működés feltételei biztosíthatók. Ezek olyan alapvető élet és munkakörülményi feltételek, amelyektől elnökségünk nem tud eltekinteni.
A fenti legfőbb probléma mellett felvetődik a személyi és anyagi feltételek megteremtésének szükségessége is. Tóth elvtárs levelében is leírt, az idézett értekezleten is elhangzott szerződtetési forma jogszabály ellenes, ezért ahhoz elnökségünk hozzájárulását nem adhatja.
Megítélésünk szerint a döntés ily módon elhamarkodott, alapozatlan végrehajtása magában rejti az eleve kudarc lehetőségét, ami mind a társulatok tagjai, mind színházpolitikai szempontból igen káros következményekkel járhatnának.
Felhívjuk az elvtársak figyelmét, hogy ez a döntés, több mint 700 ember sorsát és 3 színház működését érinti, ezért igen áttekinthető, meggondolt végrehajtást igényel. A Népszínház létrehozásakor bekövetkezett sérülések, megpróbáltatások nem ismételhetők meg.
Kérem az elnökség nevében, hogy a végrehajtás módjáról, feltételeiről, időpontjáról folytassunk valamennyi érdekelt fél bevonásával további tárgyalásokat, annak tudatában, hogy mindannyiunk célja közös.
Elvtársi üdvözlettel:
| Lampl Lajos |
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
10.
Kivonat
A Művészeti Dolgozók Szövetségének a művészeti szakszervezeti szervek munkájáról, a dolgozók hangulatáról készített információs jelentésből (1982. március)
1.SZÍNHÁZI ÁTSZERVEZÉSEK, VEZETÉSI VÁLTOZÁSOK
Az információ készítés időpontjában döntés született a Nemzeti Színház és a Népszínház vezetését érintő káderkérdésekben. A változásokkal egyidejűleg szervezeti felépítésbeli módosításokra is sor került. A Nemzeti Színház Katona József Kamaraszínháza anyaszínházától különválik, önálló színház lesz, ezzel egyidejűleg a Népszínháztól elválasztják a Várszínházat, amely a Nemzeti Színház Kamaraszínháza lesz. A Népszínház pedig a Józsefvárosi Színház bázisán folytatja munkáját. (Tehát a Népszínház utazórészlege - a régi Déryné Színház - ismét önálló színházzá alakul.)
A szóban forgó döntés meghozatala a Színházi Dolgozók Szakszervezetének előzetes bevonása nélkül történt. (A Déryné Színház összevonásánál szintén ugyanilyen helyzet volt!) A legutóbbi SZDSZ elnökségi ülésen a testület tudomásul vette a Művelődési Minisztérium döntés-sorozatát azzal a megjegyzéssel, hogy a Népszínház létrehozásakor levont tanulságok ellenére ismételten a döntés után kérték a vezető testület hozzájárulását.
Az SZDSZ elnökségének véleménye szerint feltehetően gondot okoz majd, hogy az önálló Katona József Színház létrehozásának technikai körülményei nem biztosítottak, mert nem rendelkezik olyan kiszolgáló helyiségekkel, amelyek nélkülözhetetlenek egy önálló színház működéséhez.
Meggondolásra ajánlották továbbá, hogy a realizálás időpontját akkorra kell meghatározni, amikor a színházi működés feltételei biztosíthatók. Ezek olyan alapvető élet- és munkakörülményi feltételek, amelyektől az SZDSZ elnöksége nem tud és nem akar eltekinteni. Nyomatékosan hangsúlyozták, hogy csak olyan szerződtetési formákhoz adják hozzájárulásukat, amelyek nem jogszabályellenesek.
A testület aggódó megítélése szerint a DÖNTÉS feltételezhetően elhamarkodott, végrehajtása magában rejtheti a kudarc lehetőségét is, amely mind a társulati tagok, mind színházpolitikai szempontból igen káros következményekkel járhatnak. A Népszínház létrehozásakor bekövetkezett sérülések, megpróbáltatások nem ismételhetők meg.
A Színházi Dolgozók Szakszervezete felelősségét átérezve fokozottan figyelemmel kíséri a meggondolt végrehajtást igénylő döntést, amely több, mint 700 ember sorsát és három színház működését érintette. Pozitív közreműködés vállalásával arra törekszik, hogy az átszervezés lehetőségek szerint minél kisebb megrázkódtatással bonyolódjék le.
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 24.
1912
1915
Megszületett Lőrincze Lajos magyar nyelvész, 1952-ben Kodály Zoltán biztatására a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő...Tovább
1918
Szerémség a Szerb Királyság része lesz.Tovább
1918
Kun Béla vezetésével megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP).Tovább
1919
A Huszár Károly kormány megalakulása.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő