Megjelenik az "Annalen der Physik"-ben Albert Einstein negyedik dolgozata „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?” címmel, és benne...Tovább
25 éves az önálló Katona József Színház
1. „A Katona József Színház – 1983. január hó 1. napjától kezdődően – önálló költségvetési intézményként folytatja működését.
2. A Katona József Színház székhelye: Budapest, V. Petőfi Sándor u. 6. Működését székhelyén fejti ki, azonban – korlátozott számban – vidéken is tart előadásokat.
3. A Színház feladata, hogy a művelődési célokkal összhangban, a szocialista humanizmus jegyében és magas színvonalon működő, a lakosság minden rétegét vonzó, mai életünk kérdéseit elkötelezetten tárgyaló alkotóműhelyként gazdagítsa művészeti életünket.
11.
MűVELŐDÉSI MINISZTER
Feljegyzés
| Kapják: |
Tárgy: A Nemzeti Színház és a Katona József Színház szervezésével kapcsolatos feladatok
Az új színház átszervezés elvi és személyi kérdéseiben a szükséges politikai döntések megszülettek. A végrehajtás megkezdődött. A párt- és társadalmi szervekkel való egyeztetések megtörténtek. Az egyeztetés során elhangzott kritikai észrevételeket is ismerjük. E kritikákból leszűrhető tapasztalatokra később még vissza kell térni.
A továbbiakban a végrehajtás felelőssége a minisztérium hatáskörébe tartozik. Ezért a különböző megoldásokat is minisztériumi feladatként és ügyként kell kezelni. A végrehajtásban résztvevők az alábbi szempontokra és szervezési eljárásokra legyenek tekintettel:
•1. A Nemzeti Színház koncepcióját, ehhez kapcsolódó művészeti programját és műsortervét minél előbb ki kell dolgozni. E munkában vegyék figyelembe a kulturális politika céljait, a Nemzeti Színházzal szembeni közmegegyezésen alapuló elvárásokat. A jövő évad műsortervében a bemutatók tervét már ennek a koncepciónak a jegyében kell elkészíteni.
•2. A Katona József Színház létrehozásával új színházi társulás jön létre. Törekedni kell arra, hogy a Katona József Színház olyan működőképes műhely legyen, amely megkapja a szükséges feltételeket és támogatást is tevékenységéhez a kulturális politika követelményei szerint.
•3. A viták elkerülése, és az átszervezés normális lebonyolítása érdekében az alábbiakat kérem figyelembe venni.
•o Az átszervezés nem járhat költségtöbblettel, illetve ha ilyen adódna, a többletet a Művelődési Minisztériumnak kell vállalnia. Ebben a szellemben kérem a Pénzügyminisztériumnak írt levél tervezetét újrafogalmazni.
•o A Katona József Színház személyi állomány 110 fő legyen, ezen belül 30-35 színészt foglalkoztathatnak.
•o Sürgős elszámolást kérek a Nemzeti Színház betöltött és üres státuszairól az 1982. március 1-i állapotnak megfelelően. Színész, műszaki és adminisztratív dolgozók bontásban.
•o Külön elszámolást kérek a Nemzeti Színház gazdasági igazgatójától arról a 20 státuszról, amelyet a Katona József Színház megnyitásakor a kamara színházhoz telepítettek.
•o Négy színész (Cserhalmi [György], Rajhona [Ádám], Gáspár [Sándor], Töröcsik [Mari]) szerződtetéséhez a jelenlegi státuszok béralapjának kiegészítésére 30 ezer forint kiegészítést a központi keretből kell átutalni.
•o Az Intézmény és Vállalatgazdálkodási Főosztály bocsássa a Katona József Színház rendelkezésére a Népszínház műszaki és adminisztratív dolgozóinak elhelyezésére szolgáló és az összevonás által feleslegessé vált Asbóth utcai helyiségeket. Az Intézmény és Vállalatgazdálkodási Főosztály vizsgálja meg, hogy a Katona József Színház színpadtere feletti üres lakás bérleményként készletraktár céljára hogyan szerezhető meg.
•4. A tárgyalások és az átszervezés operatív lebonyolításával Vass Csabát, Pápista Lászlónét és Földvári Lászlónét bízom meg. A tárgyalásokon vegyenek részt.
•5. Az ügy nyilvánosság előtti kezelését, a sajtó, rádió, televízió munkáját a minisztérium irányítsa. A Színházak vezetői kapjanak félreérthetetlen útmutatást a követendő magatartáshoz.
Ez a feljegyzés személyre szóló minisztériumi munkaokmány. A tárgyalásban résztvevő külső személyekre nem tartozik. A tárgyalások korrekt lebonyolítása érdekében felhívom a figyelmet, hogy az érintett felek mindig legyenek résztvevői ezeknek a tárgyalásoknak.
Az ügy kezelésében, intézésében egyértelmő állásfoglalásra, azonos szándékra és következetes végrehajtásra van szükség. Felelősek a címzettek. Az egészért felelős: Tóth Dezső miniszterhelyettes.
Budapest, 1982. április 6.
| Pozsgay Imre |
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
12.
MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM |
Feljegyzés
Pozsgay Imre miniszter elvtárs részére
Mellékelem Malonyai Dezsőnek a Hétfői Hírek 1982. április 5-i számában megjelent nyilatkozatát, valamint a Sajtó és Tájékoztatási Osztály ezzel
Malonyai Dezső elvtársnak szemrehányást tettem, amiért - noha tanúja volt annak, hogy Miszlay István igazgatói kinevezését a Népszínház társulati ülésén az I. kerületi PB titkárnak jogos tiltakozására nem jelentettük be - interjújában mégis illetéktelenül közölte a nyilvánossággal, hogy a „Népszínház Miszlay István irányításával folytatja működését." Ezt illetően Malonyai Dezső határozottan leszögezte, hogy ő ezt az interjújában nem mondta, Garai Tamás ezt egyéb információk alapján írta be a szövegbe. Ugyancsak szemrehányóan tettem szóvá: miért a nyilatkozatból kell a Művelődési Minisztériumnak megtudnia, hogy a színház új irodalmi vezetője Hubay Miklós. Hangsúlyoztam: a Művelődési Minisztérium elvárja, hogy ilyen fontos posztok betöltéséről - különösen amikor a Magyar Írók Szövetsége elnökét érinti - az igazgató a minisztériummal konzultációt folytasson, illetve, hogy a minisztérium előzetes tájékoztatást kapjon.
Etekintetben Malonyai Dezső önkritikusan igazat adott nekem és ígéretet tett, hogy a jövőben ilyesmi nem fog előfordulni.
E két momentumon kívül a nyilatkozatban nem látok kifogásolnivalót.
A magam részéről kb. egy hétre szólóan kértem a nyilatkozatoktól való tartózkodást; Malonyai Dezső nyilatkozata a társulati üléseket követően több mint egy héttel jelent meg. Nem látok kifogásolnivalót abban, ha egy színházigazgató kijelenti, hogy kiknek a közreműködésére „számít". Hogy a Nemzeti Színháznak „nemzetinek" kell lennie s hogy tevékenységének középpontjában a magyar dráma kell álljon, az adott összefüggésben nem tudom illetéktelen „programnyilatkozatnak" felfogni, ezt a kijelentést legfeljebb semmitmondásért lehetne kárhoztatni, de mert a korábbi vezetők nyilatkozataiban ilyesmi nemigen hangzott el, - legalábbis nem hangsúlyosan - relatív jelentéssel bír.
Ugyanakkor az inkriminált mozzanatoktól eltekintve, a két színház mőködési folytonosságának hangsúlyozásával, a „szenzációs" átszerződtetési híresztelések tompításával, valamint azzal a véleményem szerint szubjektív elfogultságból eredő kijelentésével, hogy „a Várszínház kétségtelenül nagyobb formátumú játékhely, mint a Katona József Színház", az interjú a színházi és a szélesebb közvélemény csillapításának, nyugtatásának az irányába hatott.
Budapest, 1982. április 8.
| Tóth Dezső |
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
13.
MűVELŐDÉSI MINISZTER
Székely Gábor elvtársnak
mb. igazgató
Katona József Színház
Budapest
•1. A Katona József Színház - 1983. január hó 1. napjától kezdődően - önálló költségvetési intézményként folytatja működését.
•2. A Katona József Színház székhelye: Budapest, V. Petőfi Sándor u. 6. Működését székhelyén fejti ki, azonban - korlátozott számban - vidéken is tart előadásokat.
•3. A Színház feladata, hogy a művelődési célokkal összhangban, a szocialista humanizmus jegyében és magas színvonalon működő, a lakosság minden rétegét vonzó, mai életünk kérdéseit elkötelezetten tárgyaló alkotóműhelyként gazdagítsa művészeti életünket. Működése során a Színház műsorválasztásában alakítsa ki a prózai és zenés művek, a klasszikus és modern drámák megfelelő arányát, segítse elő új magyar drámák alkotását. A színház korszerű stílus kialakításával hozzon létre eladásokat.
•4. Az önálló társulattal rendelkező Színház - maradványérdekeltségű költségvetési szervként - a Művelődési Minisztérium közvetlen irányítása alatt működik, fenntartási és működési költségeinek fedezetét a Művelődési Minisztérium fejezet költségvetésében kell előirányozni.
•5. A Színház élén igazgató áll. Az igazgatót, a művészeti vezetőt, valamint a gazdasági vezetőt a Művelődési Minisztérium nevezi ki, a Színház többi dolgozóját az igazgató alkalmazza.
•6. A Színház gazdálkodására a 203/1981./M.K.12./MM-PM számú együttes utasítás rendelkezései, a dolgozók besorolására és alapbérének megállapítására a 203/1974. /M.K.7./ MM-MüM. számú utasítás rendelkezései az irányadók.
•7. A Színház szervezeti és működési szabályzatát a Művelődési Minisztérium hagyja jóvá.
Budapest, 1982. június 15.
| Pozsgay Imre |
Jelzet: MOL XXVI-I-8-1982 57. d. (Magyar Országos Levéltár - Nemzeti Színház iratai - igazgatósági iratok, színház átszervezési iratok)
14.
MűVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM | Szigorúan bizalmas! |
TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS
az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága részére
az 1982/83-as színházi évadról, a színházak 1983/84. évadi előzetes műsortervéről és az 1983. évi nyári színházi műsorról
Előterjesztő: Tóth Dezső miniszterhelyettes
Budapest, 1983. június
[...]
1982-ben évadkezdés előtt sor került több színházunk átszervezésére, vezetésének megújítására.
A Nemzeti Színház új kötelezettségekkel indult neki az évadnak: magyar drámai hagyomány ápolását, a klasszikusok és félklasszikusok műveinek bemutatását, az új magyar művek rendszeresebb színrevitelét vállalva. Programjának valóra váltása természetszerőleg több időt igényel. Nehezen bontakozik ki a színház vezetése körül egy olyan művészi mag, amely egyaránt vonz rendezőt, tervezőt, színészt. A közönség „visszahúzódása" megszűnt, érdeklődése a színház iránt fokozatosan erősödött.
A Katona József Színház a műsorpolitikában és a színpadi megfogalmazásban egyaránt elemző, az emberi és társadalmi problémákat lemeztelenítő, analitikus színházat valósított meg, jellemzően magas színvonalon, kiemelkedő színészi, rendezői teljesítményekkel, kevés tévedéssel. Működési feltételei, a társulat munkakörülményei elég rosszak. A lehetséges mielőbbi megoldás érdekében már történtek lépések.
Jelzet: MOL M-KS 288. f. 41. cs. 385. ő. e. (Magyar Országos Levéltár - MSZMP Központi Szervei - Agitációs és Propaganda Bizottság - 1983.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 21.
1905
1910
Megzületik Both Béla magyar rendező, színművész (Bacsó Péter "A tanú" című filmjében Bástya elvtárs alakítója) († 2002).Tovább
1916
I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, osztrák császár, magyar és cseh király halála után IV. Károly lesz az utolsó...Tovább
1956
Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.Tovább
1956
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő