Svédország és Magyarország eltörli a két ország közötti vízumkényszert.Tovább
A magyarországi vörösterror zsidó származású áldozatai
A „Nemzet Vértanúinak 1918-1919" emlékmű felállítása
„Mellinger Endre 17 éves, felsőkereskedelmi iskolai tanuló az uccán volt 1919. május 4-én, amikor az elfogott ellenforradalmárokat a terroristák Szamuelly elé kísérték, s a terroristákra valami sértő megjegyzést tett, erre őt is elfogták, Szamuelly elé vitték, ott Szamuellyt is legazemberezte, gyilkosnak, stb. titulálta, mire az halálra ítélte, május 4-én a terroristák a temető árkában agyonlőtték."
Források
Hevesi Simon főrabbi levele a Magyarországi Izraeliták Országos Irodája Elnökségének
Budapest, 1929. február 1.
A Magyarországi Izraeliták Országos Irodája
tekintetes elnökségének
Helyben
Mélyen tisztelt Elnökség!
Bátor vagyok a mélyen tisztelt Elnökség szíves figyelmét felhívni arra, hogy megalakult József főherczeg elnöklete alatt Pekár Gyula őexcellenciája vezetésével az országos bizottság, mely a kommunizmus rémuralma hősi mártír áldozatainak emlékét fogja impozáns emlékszoborban megörökíteni kik életüket vesztették hithez és hazához való hűségükért.
Az emlékszobor f[olyó] é[v] augusztus 6-án lesz ünnepélyesen leleplezve. Az emlékművön azoknak nevei lesznek megörökítve, kik a haza és a valláserkölcsi világrend szentsége ellen irányuló fölforgató áramlat hősi és mártír emlékű áldozatai lettek; első helyen gróf Tisza István neve!
A megörökítendő nevek sorát egy erre a czélra kiküldött verifikáló bizottság állapítja meg.
Mint az országos bizottság tagja, belátva annak fontosságát, hogy a verifikáló bizottság számára hitfelekezetünk részéről is az adatgyűjtés munkája megkönnyíttessék és azon óhajtól vezéreltetve, hogy hitfelekezetünknek áldozatul esett tagjai közül egyetlen méltó név se maradjon ki véletlen folytán a megörökítendők lajstromából, bár tudom, hogy vannak az anyagot gondosan és lelkiismeretesen feldolgozó szakművek és összeállítások, mégis esetleges hiányok elkerülése, melyek utólag alig volnának pótolhatók, szükségesnek tartom, hogy hitfelekezetünk körében is az adatgyűjtések tekintetében intézkedés történjék. Kérem ennélfogva, méltóztassék megfontolás tárgyává tenni, mi módon kellene és lehetne ezen adatokat akként összeállítani, hogy azoknak teljességéhez ne férjen kétség.
Készségesen vállalkoznám arra a feladatra, hogy ezeket az adatokat a kiküldött bizottsághoz eljuttassam, mely, meg vagyok győződve, hálával fogadná és tárgyilagos mérlegeléssel értékelné azokat.
Midőn az előadottakra a mélyen tisztelt Elnökség figyelmét felhívni bátorkodom, nem mulaszthatom el ismételten kiemelni, mily nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy a magyar zsidóság hősi és mártír halottai ezen az emlékművön ép úgy mennél teljesebb számban megörökíttessenek, amint a haza szolgálatában és védelmében a különböző harcmezőkön elesett és hősi halált halt gyermekeink emléke ezredek és városok, templomok és iskolák emléktábláin megörökítést nyer.
Kiváló tisztelettel és hittestvéri üdvözlettel
Budapest, 1929 febr. 1.
Dr. Hevesi Simon
vezető főrabbi
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 29.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő