Felavatják az M5 autópálya első szakaszát, mely Budapestet és Ócsát köti össze.Tovább
A magyarországi vörösterror zsidó származású áldozatai
A „Nemzet Vértanúinak 1918-1919" emlékmű felállítása
„Mellinger Endre 17 éves, felsőkereskedelmi iskolai tanuló az uccán volt 1919. május 4-én, amikor az elfogott ellenforradalmárokat a terroristák Szamuelly elé kísérték, s a terroristákra valami sértő megjegyzést tett, erre őt is elfogták, Szamuelly elé vitték, ott Szamuellyt is legazemberezte, gyilkosnak, stb. titulálta, mire az halálra ítélte, május 4-én a terroristák a temető árkában agyonlőtték."
Források
Hevesi Simon főrabbi levele a Magyarországi Izraeliták Országos Irodája Elnökségének
Budapest, 1929. február 1.
A Magyarországi Izraeliták Országos Irodája
tekintetes elnökségének
Helyben
Mélyen tisztelt Elnökség!
Bátor vagyok a mélyen tisztelt Elnökség szíves figyelmét felhívni arra, hogy megalakult József főherczeg elnöklete alatt Pekár Gyula őexcellenciája vezetésével az országos bizottság, mely a kommunizmus rémuralma hősi mártír áldozatainak emlékét fogja impozáns emlékszoborban megörökíteni kik életüket vesztették hithez és hazához való hűségükért.
Az emlékszobor f[olyó] é[v] augusztus 6-án lesz ünnepélyesen leleplezve. Az emlékművön azoknak nevei lesznek megörökítve, kik a haza és a valláserkölcsi világrend szentsége ellen irányuló fölforgató áramlat hősi és mártír emlékű áldozatai lettek; első helyen gróf Tisza István neve!
A megörökítendő nevek sorát egy erre a czélra kiküldött verifikáló bizottság állapítja meg.
Mint az országos bizottság tagja, belátva annak fontosságát, hogy a verifikáló bizottság számára hitfelekezetünk részéről is az adatgyűjtés munkája megkönnyíttessék és azon óhajtól vezéreltetve, hogy hitfelekezetünknek áldozatul esett tagjai közül egyetlen méltó név se maradjon ki véletlen folytán a megörökítendők lajstromából, bár tudom, hogy vannak az anyagot gondosan és lelkiismeretesen feldolgozó szakművek és összeállítások, mégis esetleges hiányok elkerülése, melyek utólag alig volnának pótolhatók, szükségesnek tartom, hogy hitfelekezetünk körében is az adatgyűjtések tekintetében intézkedés történjék. Kérem ennélfogva, méltóztassék megfontolás tárgyává tenni, mi módon kellene és lehetne ezen adatokat akként összeállítani, hogy azoknak teljességéhez ne férjen kétség.
Készségesen vállalkoznám arra a feladatra, hogy ezeket az adatokat a kiküldött bizottsághoz eljuttassam, mely, meg vagyok győződve, hálával fogadná és tárgyilagos mérlegeléssel értékelné azokat.
Midőn az előadottakra a mélyen tisztelt Elnökség figyelmét felhívni bátorkodom, nem mulaszthatom el ismételten kiemelni, mily nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy a magyar zsidóság hősi és mártír halottai ezen az emlékművön ép úgy mennél teljesebb számban megörökíttessenek, amint a haza szolgálatában és védelmében a különböző harcmezőkön elesett és hősi halált halt gyermekeink emléke ezredek és városok, templomok és iskolák emléktábláin megörökítést nyer.
Kiváló tisztelettel és hittestvéri üdvözlettel
Budapest, 1929 febr. 1.
Dr. Hevesi Simon
vezető főrabbi
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 22.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő