A pártoló tag - epizód a tsz-szervezések történetéből

Szövetkezetek a mezőgazdaságban 1945 és 1989 között

Kormányzatunk, de törvényeink is kimondják, hogy a termelőszövetkezetekbe történő belépéssel nincs kényszer, szabad akarat elhatározásából ki- és beléphet bárki. […] Három esetben kértem pártolótagságom megszüntetését eredménytelenül, mert bejelentéseimre még csak választ sem adott a Tsz Vezetősége. A közölt dokumentumok (a földművelésügyi miniszternek írt panaszos levél, a hatóság válaszlevelei) egy Zemplén megyei, súlyos beteg asszony kálváriáját mutatja be kikényszerített pártolótagságának a megszüntetéséért.

A hatóságok válaszai  

M/K-61/1964.

Járási tanács v.b.

Mezőgazdasági osztálya Vezetőjének

SÁTORALJAÚJHELY

K. I. problémáját, tagsági viszonyának rendezését, a termelőszövetkezettel kapcsolatos elszámolását, mi innét a távolból nem tudjuk elrendezni, és soraiból úgy tűnik, hogy a járási tanács sem zárta még le véglegesen az ügyét. Vagy legalábbis K. I. nem elégedett az eddig történtekkel.

Levelét tehát Osztályvezető elvtárshoz küldöm, és kérem, szíveskedjék olyan választ adni részére, amely a levelében felvetett valamennyi problémájára kielégítő a rendeletek értelmében, valamint a helyszíni kivizsgálás alapján észlelteket figyelembe vevő magyarázatot ad. Kérem továbbá arra is, hogy a K. I. által írt és most továbbított levelet, és a részére küldött értesítés másolatát a titkársághoz juttassa el.

Budapest, 1964. június 16.

Elvtársi üdvözlettel
G[ulyás] G[izella]

Magyar Országos Levéltár XIX-K-1 ae, 83.d.
M/K-61/1964.

*

K. I.
részére

BODROGOLASZI

A termelőszövetkezeti törvény és az alapszabály értelmében a tsz és tagjai között támadt vitát kizárólag a járási tanács a járási tanácshoz benyújtott fellebbezéssel lehet lezárni. S mivel a földművelésügyi minisztériumnak nincs módjában valamennyi beérkező személyes természetű bejelentését megvizsgálni és elrendezni, csak úgy lehetünk segítségére, ha a járási tanácsot értesítjük, foglalkozzék ismételten panaszával.
Azt természetesen nem tudjuk megígérni, hogy a kilépési határozat elfogadásáról is intézkedik a tsz-nél, mert erről dönteni /helyesen állapította meg a mezőgazdasági osztály/ csak a tsz közgyűlésének van joga. A járás tehát kizárólag abban lehet segítségére, hogy az anyagi természetű ügyek rendezésére felszólítsa a gazdaságot.

Budapest, 1964. június 16.

G[ulyás] G[izella]

Magyar Országos Levéltár XIX-K-1 ae, 83.d.

*

Járási Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya, Sátoraljaújhely.
21.754/1964. sz.

K. I.
Bodrogolaszi

A Földművelésügyi Minisztériumhoz múlt hó 31-én küldött beadványában foglaltakat már ismételten kivizsgáltam a helyszínen. Legutóbb: április 30-án értesítettem, hogy „tsz tagság és kapcsolatos anyagi ügyei" tárgyában 1962. máj. 28-ával kezdődően írásban ismételten értesítgettem. Legutóbb a vétis tanúsága szerint a megyei tanács vb Mezőgazdasági osztályának 35313/1964. sz. határozatát 1964. II. 11-én kézhez vette. Tsz-ének vezetősége is értesítette többek között arról, hogy pártoló taggá visszaminősítette, - s arról is, hogy az elszámolásra jelenjék meg a tsz vezetőségénél.

Jelen soraim megküldésével a tsz vezetőséget figyelmeztetem elszámolási kötelezettségének teljesítésére.

Sátoraljaújhely, 1964. június 22.

B[elinszky] J[ános]
Osztályvezető

Magyar Országos Levéltár  XIX-K-1 ae, 83.d.

*

Járási Tanács Vb. Mezőgazdasági Osztály
Sátoraljaújhely

Szám: 22.754/1964.
E.a: K. J.

Tárgy: K. I. bodrogolaszi lakos panasza.
Mell.: 2 db

Földművelésügyi Minisztérium

Budapest

Intézkedésemről a másolatban csatolt értesítés értelmében jelentek.
A beadványt csatolom

Sátoraljaújhely, 1964. június 25.

B[elinszky] J[ános] s.k.
mg. osztályvezető

Magyar Országos Levéltár XIX-K-1 ae, 83.d.

Ezen a napon történt szeptember 26.

1920

A numerus claususról szóló törvény elfogadása, mely előírja az egyetemekre, jogakadémiákra fölvehetők számát és összetételét. Azaz...Tovább

1946

A MKP II. kongresszusán elfogadott pártprogram része lett az egyház „megsemmisítése”.Tovább

1989

A Magyar Országgyűlés elfogadja a be- és kivándorlási törvényt. Ez alapvető emberi jognak nyilvánítja a kivándorlást, és a szabad mozgást...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő

 

Diaszpórák, személyes sorsok

 

A görög eredetű „diaszpóra” fogalom hosszú ideig a zsidó, görög és örmény szétszóratás leírására szolgált, manapság viszont a kényszerű kiűzetés vagy az önkéntes migráció következtében létrejött külföldi etnikai kisebbségi közösségek szinonimájává vált. A diaszpórák idegen befogadó országban tevékenykednek ugyan, de tagjait – a szociológiai vizsgálatok szerint – erős érzelmi kötelékek fűzik származási országukhoz. Magyar diaszpórán általában a 19. század végétől az országot, illetve a Kárpát-medencét több hullámban önként elhagyó, ma Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő szórványmagyarságot értjük. Friss adatok szerint a diaszpórában élő magyarok száma – a leszármazottakkal együtt – körülbelül 2,5 millió fő, akiknek a fele azonban már nem tud magyarul.

Az elmúlt évtizedben a tengerentúli magyarság képviselői jelezték, hogy a diaszpóra tagjainak az évtizedek alatt összegyűjtött értékes dokumentumai egyre nagyobb veszélyben, sok esetben a megsemmisülés határán vannak. A Magyar Diaszpóra Tanács ezért 2013-ban elfogadta a Mikes Kelemen Programot, amelynek célja az, hogy a diaszpóramagyarság könyvtári, levéltári örökségét rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról. A Nemzetpolitikai Államtitkárság és az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében elindított Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén kezdte el munkáját. A program eredményeként az elmúlt hat év során mintegy négyezer doboznyi iratanyag és tárgy érkezett haza a világ minden részéből.

A Magyar Nemzeti Levéltár szakmai partnerként 2015-ben csatlakozott e kezdeményezéshez, felvállalva a levéltárszakmai koordinációt. A Mikes Kelemen Program és a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott Ithaka-program segítségével folyamatosan közreműködik az európai és tengerentúli emigráció iratanyagának szervezett hazahozatalában, az iratanyagok levéltári struktúrájának kialakításában, majd kutathatóvá tételében. Ennek eredményeként a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrizetébe számos értékes irathagyaték került, amelyekből ízelítőül már az ArchívNet 2017. évi 2–3. összevont száma is közölt két írást.

Idei 4. számunk – „Diaszpórák, személyes sorsok” – fő témája szintén a diaszpóra-lét. Schmidt Anikó Hoffmann Ferenc református lelkésznek az 1920-as, 1930-as években keletkezett, a nyugat-kanadai magyarok életét dokumentáló páratlanul gazdag fényképalbumát mutatja be. Seres Attila varsói levéltári kutatásai alapján ismerteti az erdélyi lengyel diaszpóra életét az 1930-as évek végén, mindemellett közread egy eddig ismeretlen Márton Áron-levelet és egy fényképet, amelyen a püspök is szerepel. Miklós Dániel az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó Eckhardt Tibor 1943-ban kelt levélrészletét közli. Ebben a kisgazdapárti politikus az amerikai politikai helyzetről tájékoztatja magyarországi ismerőseit, egyúttal saját sorsáról is beszámol. Főcze János Paál Árpád nekrológját publikálja, – az erdélyi magyar politikus és publicista ezt Ovtavian Goga román költő, Ady Endre egykori barátja 1938 májusában bekövetkezett halála alkalmából írta. Összeállításunkat Závoczki Adrienn írásával zárjuk, aki levéltári iratok alapján a két világháború között Magyarországon élt olasz állampolgárok sorsába nyújt betekintést

 

Budapest, 2020. szeptember 14.

 

A szerkesztők