aláírják az első Balkán-háborút lezárandó, a Balkán-félsziget országainak politikai státusának rendezésére a Londoni egyezménytTovább
Egy főjegyzői helyzetjelentés margójára
„Ha továbbra is ezt a pénzügyi politikát tartják fenn, minden drasztikus rendelkezések dacára is a kereslet és a kínálat fogja megszabni magának az értéket. Az ország társadalmának egy része pedig anyagi és erkölcsi vonalon ezzel lépést tartani nem tudva, előbb, vagy utóbb összeomlik. Ezt igazolja pld. hogy egy öl tűzifának az ára, fuvarja, felvágása többe kerül, mint egy közalkalmazottnak egy havi fizetése. Egy öltöny férfiruha készíttetése, vagy vásárlása 3 havi illetményt kíván meg, egy pár cipő vásárlása is egy havi fizetést majdnem teljesen felemészt."
Bevezetés
A II. világháború utáni magyarországi rendszerváltoz(tat)ás történetének teljes körű és valóságos feltárása, országos szinten megtörtént. A megyei levéltárak kiadásában helytörténeti, és megyei szintű feldolgozások, forráskiadványok is születtek az 1945-1950. közötti évek történetével . Somogy megye 1945-1947 közötti politikatörténetét Szántó László dolgozta fel két kitűnő . A megye 1944-1945 közötti időszakának eseményeit, Kanyar József forráskötete tárja . A korszak politika-, esemény- és társadalomtörténete lényegében tisztázottnak tekinthető.
Forrásközlésünk ehhez a képhez kíván egy újabb szemszögből hozzátenni. A dokumentum a marcali járás főjegyzőjének 1946 decemberében kelt, főispánhoz küldött helyzetjelentése. Ezek a - járási közigazgatási tisztviselők által készített - jelentések 1946 májusától félhavonta készültek a Somogy megyei főispáni hivatal számára. A főjegyzői jelentéseket egy alapszám alá gyűjtve a főispáni anyagban találja meg a kutató. (Jelzetét lásd a forrásnál!) Többségükben 1-2 oldalon a járás helyi eseményeit írják le, néhány szóval jelezve az aktuális helyzetet. Vannak azonban informatív jelentések is köztük. Ezek közül választottuk ki a most közölt dokumentumot.
A forrás helytörténeti vonatkozású adatokat is tartalmaz, főleg Böhönyére . Azonban nem a helytörténeti vonatkozások miatt döntöttünk a közlés mellett. A helyzetjelentés, egy középszintű közigazgatási tisztviselő, egy járási főjegyző szemüvegén keresztül ad pillanatképet a II. világháború utáni vidéki Magyarország problémáiról, szellemi életéről, helyzetéről.
A Somogy megyei helyzet kapcsán a pénzügyi helyzet labilitására, a társadalom anyagi helyzetének és ellentmondásainak veszélyeire hívja fel a figyelmet Sárdy Pál (eredetileg Szaghmeiszter) főjegyző. Egyúttal azonban járás politikai életében észleli a pártok közötti kiegyenlítődést és összefogást is. A helyi önkormányzati testületekben, a hozzá tartozó járás nemzeti bizottságaiban valószínűleg 1946 decemberére kikristályosodtak az erőviszonyok, de megyei szinten éppen ebben az időszakra (és a megelőző néhány hónapban) éleződtek ki az ellentétek a megyében legnagyobb támogatottságot élvező kisgazda párt, és a hatalom megragadására törekvő kommunista párt . A jelentést megelőző hónapokban történt meg Vidovics Ferenc kisgazda főispán leváltása, és az egész 1946. év a kommunista párt agresszív, kisgazda párt felbomlasztására irányuló aknamunkájának időszaka volt . A nemzeti bizottságokkal, községi önkormányzatokkal, pártszervekkel kevert közigazgatási helyzetet kusza hínárként aposztrofálja a főjegyző. Az 1946. év májusától elkezdődött B-listázásokkal kapcsolatban a jelentés rövid értékelést ad a B-listázások közigazgatási munkára gyakorolt hatásáról. A B-listázásokat a kommunista alispán Tömpe István által vezetett bizottságok hajtották végre, amelynek során az 1331 fős tisztviselői kar 40%-át elbocsátandónak minősítették. A kommunista párt Somogyban is nagy hatásfokkal használta fel a közigazgatási rendeletet a számára nem megfelelő községi, járási tisztviselők kirostálására. A főjegyzői jelentés nagy hangsúlyt fektet még a közellátási, beszolgáltatási helyzetre, mely az adott időszakban minden családnak úgymond húsbavágó kérdést jelentett. A földreform végrehajtása kapcsán is markáns véleményt fogalmazott meg Sárdy Pál, melyben kifogásolta, hogy a földet kiosztották, ellenben a megműveléshez szükséges termelőerő nem áll . A termelési eszközök száma a háborús pusztítás és a beszolgáltatás, jóvátételek miatt jelentősen megcsappant a megyében.
Az öt oldalas gépelt jelentés Sárdy Pál főjegyző gondolkodásmódjáról is hiteles képet ad. A jelentések határozott tematika szerint készültek, melyet a fejezetcímek is mutatnak. E tematika mentén a főjegyző nemcsak lakonikusan, adatszerűen közli járásának helyzetét, hanem egyéni kommentárjait is hozzáfűzi. Véleményünk szerint, ezért lehet számunkra is érdekes a szöveg.
A szöveg közlésekor alapvetően a mai helyesírást követtük, főleg a szavak központozása tekintetében, a nyilvánvaló elütéseket javítottuk. (Az eredeti gépelt szövegben az írógép használata miatt mindenhol rövid magánhangzó áll hosszú helyett.) Egyes hibás szóalakokat helyesbítettünk, ill. az utólagos betoldásokat jegyzetben jeleztük.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 30.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő