Egy főjegyzői helyzetjelentés margójára

„Ha továbbra is ezt a pénzügyi politikát tartják fenn, minden drasztikus rendelkezések dacára is a kereslet és a kínálat fogja megszabni magának az értéket. Az ország társadalmának egy része pedig anyagi és erkölcsi vonalon ezzel lépést tartani nem tudva, előbb, vagy utóbb összeomlik. Ezt igazolja pld. hogy egy öl tűzifának az ára, fuvarja, felvágása többe kerül, mint egy közalkalmazottnak egy havi fizetése. Egy öltöny férfiruha készíttetése, vagy vásárlása 3 havi illetményt kíván meg, egy pár cipő vásárlása is egy havi fizetést majdnem teljesen felemészt."

Bevezetés 

A II. világháború utáni magyarországi rendszerváltoz(tat)ás történetének teljes körű és valóságos feltárása, országos szinten megtörtént. A megyei levéltárak kiadásában helytörténeti, és megyei szintű feldolgozások, forráskiadványok is születtek az 1945-1950. közötti évek történetével 

. Somogy megye 1945-1947 közötti politikatörténetét Szántó László dolgozta fel két kitűnő . A megye 1944-1945 közötti időszakának eseményeit, Kanyar József forráskötete tárja . A korszak politika-, esemény- és társadalomtörténete lényegében tisztázottnak tekinthető.

Forrásközlésünk ehhez a képhez kíván egy újabb szemszögből hozzátenni. A dokumentum a marcali járás főjegyzőjének 1946 decemberében kelt, főispánhoz küldött helyzetjelentése. Ezek a - járási közigazgatási tisztviselők által készített - jelentések 1946 májusától félhavonta készültek a Somogy megyei főispáni hivatal számára. A főjegyzői jelentéseket egy alapszám alá gyűjtve a főispáni anyagban találja meg a kutató. (Jelzetét lásd a forrásnál!) Többségükben 1-2 oldalon a járás helyi eseményeit írják le, néhány szóval jelezve az aktuális helyzetet. Vannak azonban informatív jelentések is köztük. Ezek közül választottuk ki a most közölt dokumentumot.

A forrás helytörténeti vonatkozású adatokat is tartalmaz, főleg Böhönyére 

. Azonban nem a helytörténeti vonatkozások miatt döntöttünk a közlés mellett. A helyzetjelentés, egy középszintű közigazgatási tisztviselő, egy járási főjegyző szemüvegén keresztül ad pillanatképet a II. világháború utáni vidéki Magyarország problémáiról, szellemi életéről, helyzetéről.

A Somogy megyei helyzet kapcsán a pénzügyi helyzet labilitására, a társadalom anyagi helyzetének és ellentmondásainak veszélyeire hívja fel a figyelmet Sárdy Pál (eredetileg Szaghmeiszter) főjegyző. Egyúttal azonban járás politikai életében észleli a pártok közötti kiegyenlítődést és összefogást is. A helyi önkormányzati testületekben, a hozzá tartozó járás nemzeti bizottságaiban valószínűleg 1946 decemberére kikristályosodtak az erőviszonyok, de megyei szinten éppen ebben az időszakra (és a megelőző néhány hónapban) éleződtek ki az ellentétek a megyében legnagyobb támogatottságot élvező kisgazda párt, és a hatalom megragadására törekvő kommunista párt 

. A jelentést megelőző hónapokban történt meg Vidovics Ferenc kisgazda főispán leváltása, és az egész 1946. év a kommunista párt agresszív, kisgazda párt felbomlasztására irányuló aknamunkájának időszaka volt . A nemzeti bizottságokkal, községi önkormányzatokkal, pártszervekkel kevert közigazgatási helyzetet kusza hínárként aposztrofálja a főjegyző. Az 1946. év májusától elkezdődött B-listázásokkal kapcsolatban a jelentés rövid értékelést ad a B-listázások közigazgatási munkára gyakorolt hatásáról. A B-listázásokat a kommunista alispán Tömpe István által vezetett bizottságok hajtották végre, amelynek során az 1331 fős tisztviselői kar 40%-át elbocsátandónak minősítették. A kommunista párt Somogyban is nagy hatásfokkal használta fel a közigazgatási rendeletet a számára nem megfelelő községi, járási tisztviselők kirostálására. A főjegyzői jelentés nagy hangsúlyt fektet még a közellátási, beszolgáltatási helyzetre, mely az adott időszakban minden családnak úgymond húsbavágó kérdést jelentett. A földreform végrehajtása kapcsán is markáns véleményt fogalmazott meg Sárdy Pál, melyben kifogásolta, hogy a földet kiosztották, ellenben a megműveléshez szükséges termelőerő nem áll . A termelési eszközök száma a háborús pusztítás és a beszolgáltatás, jóvátételek miatt jelentősen megcsappant a megyében.

Az öt oldalas gépelt jelentés Sárdy Pál főjegyző gondolkodásmódjáról is hiteles képet ad. A jelentések határozott tematika szerint készültek, melyet a fejezetcímek is mutatnak. E tematika mentén a főjegyző nemcsak lakonikusan, adatszerűen közli járásának helyzetét, hanem egyéni kommentárjait is hozzáfűzi. Véleményünk szerint, ezért lehet számunkra is érdekes a szöveg.

A szöveg közlésekor alapvetően a mai helyesírást követtük, főleg a szavak központozása tekintetében, a nyilvánvaló elütéseket javítottuk. (Az eredeti gépelt szövegben az írógép használata miatt mindenhol rövid magánhangzó áll hosszú helyett.) Egyes hibás szóalakokat helyesbítettünk, ill. az utólagos betoldásokat jegyzetben jeleztük.

Ezen a napon történt július 01.

1903

Elindul az első Tour de France.Tovább

1904

Megkezdődnek a III. nyári olimpiai játékok St. Louisban.Tovább

1933

Építeni kezdik a lakihegyi adótornyot.Tovább

1990

Az NDK és az NSZK vám – és valutaunióra lép.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő