Megjelent a kormány 1087/1957. (XI. 21.) számú határozata a Magyar Közlönyben az ifjúság körében végzendő munkáról: Eszerint a „A Kormány...Tovább
„A népesség abszolút számában jelentős csökkenés állott be”
Próbanépszámlálás 1956 után
„tervgazdálkodni lehetetlenség anélkül, hogy ne ismernénk az adott helyzetet. Munkaerő tekintetében pedig nem ismerjük. Nem utolsó sorban ezért tér el lényegesen minden, a munkaerőhelyzetre vonatkozó becslés a gyakorlattól. […] Amit ugyanakkor nem tudok itt elhallgatni, az az, hogy milyen lehetetlenül következetlenek vagyunk ezekben a dolgokban. Így pl. évente felmérjük – és erre sok millió forintot irányozunk elő rendszeresen – a marhaállományt, illetve általában állatszámlálást végzünk, összeírjuk az ország összes fáit, stb., csak éppen az embereket nem számoljuk meg."
Források
Előterjesztés egy népösszeírás lebonyolításához
1957. augusztus 14.
Bér- és Munkaerő MUNKÜGYI MINISZTÉRIUM 932/GB
S z á s z J á n o s
elvtársnak
B u d a p e s t
Mellékelten küldöm az 1957. december 31-én tartandó népösszeírásra vonatkozó G. B. előterjesztésünket. Kérlek, hogy - a Buda elvtárssal erről folytatott telefonbeszélgetés alapján is - ennek a G. B-n kedvezően történő elbírálásához nyújts segítséget. Itt leginkább Friss, Antos és Kossa elvtársak véleményét kellene kipuhatolni és kedvező irányba fordítani - tekintve, hogy az ő részükről várható inkább elutasítás.
Neked is hangsúlyozni szeretném, hogy tervgazdálkodni lehetetlenség anélkül, hogy ne ismernénk az adott helyzetet. Munkaerő tekintetében pedig nem ismerjük. Nem utolsó sorban ezért tér el lényegesen minden, a munkaerőhelyzetre vonatkozó becslés a gyakorlattól. Most szerencsénknek mondhatjuk, hogy ez az eltérés kedvező irányú, de épp úgy lehetett volna váratlanul kedvezőtlen is. A gazdaság felső irányításának ilyen bizonytalanságát pedig nem lehet megengedni. Amit ugyanakkor nem tudok itt elhallgatni, az az, hogy milyen lehetetlenül következetlenek vagyunk ezekben a dolgokban. Így pl. évente felmérjük - és erre sok millió forintot irányozunk elő rendszeresen - a marhaállományt, illetve általában állatszámlálást végzünk, összeírjuk az ország összes fáit, stb., csak éppen az embereket nem számoljuk meg. Ezt a következetlenséget semmivel nem lehet indokolni.
Az általunk javasolt népösszeírás szervezeti feladatai ugyanazok, mint egy nagy népszámlálásnál (körzetek beosztása, számláló biztosok kioktatása stb.), ezért az előkészület rendkívül sok munkát igényel. Ezért erre határozatot hozni rendkívül sürgős, mert ha ebben a hónapban nem kezdi meg a K. S. H. a munkát, akkor december 31-én nem lehet végrehajtani a felmérést.
Kérlek ezért, légy szíves a kedvező előfeltételek megteremtésében és abban segítséget nyújtani, hogy ezt az anyagot a lehető legsürgősebben tárgyalja a G. B. Ha az anyagot lehet stencyleztetni, erről rövid úton értesíts.
Budapest, 1957. augusztus hó 14-én.
Elvtársi üdvözlettel:
(Jenovay Jenő)
osztályvezető
Jelzet: MOL - XIX-A-39-b/1-1030/GB-1957. (Magyar Országos Levéltár, Gazdasági Bizottság, TÜK iratok.)
***
Az Országos Tervhivatal, a Munkaügyi Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal előterjesztése a Gazdasági Bizottsághoz
1957. július 23.
ORSZÁGOS TERVHIVATAL Szigorúan titkos!
MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Készült: 4 példányban
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 3. sz. példány
E l ő t e r j e s z t é s
a Gazdasági Bizottsághoz
Az elmúlt években az éves és a távlati tervek elkészítése során egyre több, komoly problémát okozott az a tény, hogy a népesség számát és összetételét tükröző statisztikai adatok részben elavultak, részben pedig egyáltalán nem álltak rendelkezésre.
A népesség száma és összetétele már az ellenforradalmi események előtti időkben sem volt teljességében és részleteiben ismert.
•a.) A legutolsó népszámlálás 1949 elején történt, ennek területi és foglalkozási adatai a nagyarányú társadalmi és gazdasági változások következtében már nem használhatók.
•b.) A Központi Statisztikai Hivatal a népszámlálási adatok folyamatos vezetése és korrigálása során adathiány miatt nem tudta figyelembe venni a népszámlálás után történt legális és illegális külföldre távozást. (A távozottak száma több tízezerre becsülhető.)
•c.) A lakosság többszázezres nagyságrendű belső vándorlása is jelentős változásokat okozott, főleg a népesség számának területi megoszlásában. (Ez a belső vándorlás az októberi események után is folytatódott, illetve fokozódott és napjainkban is nagymértékű.)
1956. október 23-át követően különösen elavulttá váltak a már addig is bizonytalan adatok.
•a.) A népesség abszolút számában jelentős csökkenés állott be (közel 200 ezer ember hagyta el illegálisan az országot). Az országot illegálisan elhagyók száma, valamint a hazatérők egyenlege csak becsléssel állapítható meg, mert a kötelező, de az eltávozottaknak nem teljes körére vonatkozó rendőrségi kijelentőlapok statisztikai összesítése alapján az eltávozottaknak csak egy része ismert.
•b.) A népgazdaságon belül olyan további belső mozgások folytak le, amelyek főleg a foglalkoztatottság megoszlásának vizsgálatánál okoznak nagy nehézségeket. (Tízezrekre tehető azon bérből és fizetésből élők száma, akik a mezőgazdaságba távoztak. A termelőszövetkezetek egy része feloszlott és az ott dolgozók a mezőgazdaság magánszektorába mentek. Nagymértékben csökkent a fegyveres erők létszáma. Növekedett a nem mezőgazdasági magánszektorban dolgozók száma. A külföldre távozás az ország népességének területi megoszlásában - és egyéb vonatkozásaiban is - újabb, jelentős eltolódásokat okozott.)
Mindezek következtében a népgazdaság tervezéséhez - így elsősorban a 3 éves terv ellenőrzéséhez és a következő 5 éves terv elkészítéséhez, ezeken belül a munkaügyi tervezéshez, illetve a munkaügyi tervezés előtt álló jelentős problémák megoldásához - nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok, ugyanakkor az M tervek elkészítésének alapjai is hiányoznak.
A fentiekben vázolt fontos feladatok elvégzéséhez és az ismertetett hiányosságok kiküszöböléséhez feltétlenül szükséges egy - 1957. év végén lebonyolítandó - a népesség egészére kiterjedő minimális adatigényű, de teljes körű statisztikai adatfelvétel elrendelése, amelyből meg lehet állapítani a népesség számát területi, nem, kor, családi állapot, foglalkozás stb. szerinti részletezésben.
A tervezett egyszeri minimális adatfelvétel költségkihatása mintegy 20 millió forint. (Nyomtatvány, posta, stb. 1,5, adatfelvétel 9,5, az adatok feldolgozása 9,0 millió forint.) Az összeíráshoz kb. 45 tonna papír szükséges.
A Központi Statisztikai Hivatalnak már az előkészítési munkálatok kezdetén nagymértékben igénybe kell venni a tanácsi apparátust, jelentős számú munkaerőt és pénzügyi eszközt kell felhasználni (elsősorban a számláló-körzeti beosztás elkészítésével, feltérképezésével, központi ellenőrzésével, a számlálóbiztosok oktatásával, valamint a nyomtatványok elkészíttetésével kapcsolatban). Az év végi összeírás komoly, hosszadalmas előkészítő munkát igényel és csak a határozati javaslatban rögzített határidők (létszám-, pénz- és papírigény biztosítása) pontos betartása esetén valósítható meg. Ez esetben az első, legfontosabb adatok 1958. március elejére már összeállíthatók.
Mindezek szükségessé teszik, hogy a Gazdasági Bizottság az összeírás végrehajtására 1957. június hó folyamán határozatot hozzon.
Az összeírás elvégzése több, ez évre tervezett - és egyébként szükséges - adatfelvételt (pl. az M tervek elkészítéséhez szükséges összeírás, a bérből és fizetésből élők Egységes Foglakozási Jegyzék szerinti összeírása, korstatisztikai összeírás, stb.) feleslegessé tesz, és az e célokra szánt pénz és papír a népgazdaság érdekét szolgáló népösszeírás fedezetéül szolgálhat.
Meg kell még jegyezni, hogy a nemzetközi megegyezések alapján általában tíz évenként rendszeresen tartandó népszámlálás szükségessége - melyet a Gazdasági Bizottság a tervezett 1959. január 1-ről későbbi időpontra halasztott - továbbra is fennáll.
Határozati javaslat
•1.) A Központi Statisztikai Hivatal 1957. év végén hajtson végre egy minimális, egyszeri adatfelvételt az ország népességére és annak összetételére vonatkozóan. Az összeírás előkészítésébe és megszervezésébe vonja be az illetékes főhatóságokat, elsősorban az Országos Tervhivatalt és a Munkaügyi Minisztériumot.
Felelős: a K. S. H. elnöke.
•2.) A pénzügyminiszter biztosítsa az egyszeri adatfelvételhez szükséges 20 millió forintot, valamint a felvétel végrehajtásához az időszaki létszámot.
Felelős: a pénzügyminiszter.
Határidő: július 1-től folyamatosan
•3.) Az Országos Tervhivatal biztosítsa az egyszeri adatfelvételhez szükséges 45 tonna papírt.
Felelős: az O. T. elnöke.
Határidő: augusztus 20-tól november 20-ig folyamatosan.
•4.) A Gazdasági Bizottság elhatározza, hogy a Minisztertanács 3454/VI. 22./1956. sz. határozatával 1959. év elejére kitűzött és a Gazdasági Bizottság által ez év januárjában későbbi időpontra halasztott népszámlálást az 1960. év elején kell végrehajtani. Utasítja a Központi Statisztikai Hivatalt, hogy ennek előkészítését kezdje meg és a népösszeírást úgy hajtsa végre, hogy az a népszámlálás előkészítését segítse elő és ezzel annak költségeit csökkentse.
Felelős: a K. S. H. elnöke
Budapest, 1957. évi július hó 23-án.
(Kiss Árpád) (Péter György) (Kisházi Ödön)
Jelzet: MOL - XIX-A-39-b/1-1030/GB-1957. (Magyar Országos Levéltár, Gazdasági Bizottság, TÜK iratok.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 21.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő