„Góliátok törpére”

Röplapok 1956-ból

A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár 1956-os röpiratgyűjteményéből válogatott röplapok a november 4-ét követő hónapok eseményeibe nyújtanak betekintést. Az időszakot a munkástanácsok sztrájkja, az ellenállásra felhívó röplapok, illegális újságok terjesztése, az utcai tüntetések és tiltakozó akciók fémjelezték, de mellettük megjelentek a Magyar Forradalmi Munkás–Paraszt Kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt konszolidációs politikája mellett agitáló röplapok is.

A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár 1956-os röpiratgyűjteményéből válogatott röplapok a november 4-ét követő hónapok eseményeibe nyújtanak betekintést. Az időszakot a munkástanácsok sztrájkja, az ellenállásra felhívó röplapok, illegális újságok terjesztése, az utcai tüntetések és tiltakozó akciók fémjelezték, de mindemellett megjelentek a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt konszolidációs politikája mellett agitáló röplapok is. A rendkívüli körülmények között keletkezett, sztrájkra buzdító, politikai követeléseket és információkat tartalmazó dokumentumok között vannak olyanok is, amelyek a politikai humor eszközeivel közelítették meg az eseményeket és a szereplőket. Az utcákat elborító, házfalakra kiragasztott röplapok gyártásából szinte mindenki kivette a részét. A készítők között megtalálhatók a forradalomban tevékeny szerepet játszott, illegalitásba vonult szabadságharcosok, a volt pártellenzék, a baloldali értelmiség tagjai, a diákok, az egyszerű hétköznapi emberek és a kormány politikája mellett elkötelezett párttagok is.

1-2. dokumentum. PIL 978. f. 6. ő. e. 3-4. lap

A Corvin közi fegyveres csoport ellen a szovjet páncélosok november 5-én indítottak koncentrált támadást, de az ellenállást csak november 6-án reggelre sikerült felszámolni. A parancsnokság nevében kiadott röplapok készítőiről nincsen adatunk. Újfalusy Zoltán a harcok lezárulását követően szülei Práter utcai lakásában őrizte a corvinisták Kossuth címeres pecsétjét és nagykocsis írógépét. 1956. november 14-én egy ismeretlen fiú és egy lány kereste fel, s elkérték a Corvin-közi parancsnokság írógépét, amelyet átvittek a Nap utca 28. alatti házba. Itt négy fiú és egy lány röplapokat készítettek és sokszorosítottak, Újfalusy pedig a nála lévő bélyegzővel le is pecsételte azokat. (PIL 290. 110. ő. e. Fővárosi Bíróság IV. 2768/1957.)

3. dokumentum. PIL 978. f. 24. ő. e. 4. lap

A fővárosban november 11-éig tartott a fegyveres harc a hatalmas túlerővel szemben, de további ellenállással próbálkoztak több vidéki városban is. Ahol a terepviszonyok lehetővé tették, a szabadságharcosok a hegyekbe, erdőkbe húzódtak vissza.

4. dokumentum. PIL 978. f. 18. ő. e. 38. lap

A röplapkészítés szervezett illegális központja a forradalmi harcokban is nagy szerepet játszó Péterfy Sándor utcai kórházban volt Angyal István, Szirmai Ottó és Gyöngyösi Miklós vezetésével. Az alagsor pincéjében lévő sokszorosítógépen ezrével készültek a röplapok. Angyal november 16-i letartóztatása után az Igazság című lap szerkesztői Obersovszky Gyula és Gáli József léptek a helyére.

5. dokumentum. PIL 978. f. 18. ő. e. 67. lap

November 15-én három ismeretlen fiatalember kereste fel a KGM (Kohó- és Gépipari Minisztérium) Tervező Iroda munkástanácsát, hogy segítséget kérjenek a röplap sürgős sokszorosítására, mert abban felhívás szerepelt az Országház előtti tüntetésre. Mivel a vállalat munkástanácsa éppen ülésezett, Németh Béláné a munkástanács egyik tagja Beke Gábortól, a TÜK iroda vezetőjétől kért engedélyt a sokszorosításra. A bírósági ítélet tényállása szerint a TÜK irodán sokszorosított röplapokért senki nem jött vissza, így azokat a WC-ben megsemmisítették. (PIL 290. 110. ő. e. Fővárosi Bíróság XXXI. 368/1958.) Feltételezzük, hogy az itt közölt dokumentumot egy másik illegális sokszorosítógépen készítették.

6. dokumentum PIL 978. f. 45. ő. e. 15. lap

1956 decemberétől terjedt el a röplapok postai terjesztése. Az ún. levélújság, levélröplap szövegében kérték a címzettet, hogy vagy több példányban gépelje le a szöveget, vagy az eredeti példányt küldje tovább, nehogy a lánc megszakadjon. Bár ez fáradtsággal és anyagi megterheléssel járt, ennek ellentételeként igyekezték kárpótolni az olvasót különleges, néha humoros írásokkal. A levélújság készítője ismeretlen.

7. dokumentum PIL 978. f. 18. ő. e. 36. lap

December 31-én egy főleg diákok részvételével tartott szilveszteri összejövetelen vetődött fel a röplapok készítésének, sokszorosításának és terjesztésének a gondolata. A közölt röplap szövegét Arnold Miklós, Marosi Mihály és Réz Ferenc fogalmazta. Az Egyetemisták Illegális Szervezete aláírás Réz Ferenc ötlete volt, hogy azt a látszatot keltsék, valamely szervezet áll a röplap mögött, bár ilyen nem létezett. (PIL 290. 110. ő. e. Fővárosi Bíróság VIII. 4527/1957.)

8-9. dokumentum. PIL 978. f. 48. ő. e. 15., 19. lap.

A nyomdákat kezdetben csak a szovjet katonai parancsnokság engedélyével lehetett használni, ezekben főleg a kormány és az MSZMP központi kiadványait, röplapjait nyomtatták. November közepétől a fővárosi kerületi pártbizottságok sokszorosítógépein készültek a konszolidációs politikát elősegíteni szándékozó rajzos röplapok.

Ezen a napon történt december 06.

1912

Ludwig Borchardt irányításával dolgozó német régészcsoport megtalálja Nofertiti portréját.Tovább

1916

I. világháború: A központi hatalmak csapatai bevonulnak az elfoglalt Bukarestbe.Tovább

1917

I. világháború: Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar MonarchiánakTovább

1917

A kanadai Halifax kikötőjében felrobban az SS Mont-Blanc francia lőszerszállító hajó. 2000 ember életét veszti, 9000 sebesült. 2 km2-es...Tovább

1938

Német–francia megnemtámadási nyilatkozat.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Lapunk idei negyedik száma ismét négy forrásismertetést publikál. Az írások ezúttal nemcsak konkrét személyek sorsának alakulását, hanem egy konkrét intézmény számára mérföldkőnek nevezhető eseménysort mutatnak be. A publikációk időrendjét tekintve egy kapcsolódik az Osztrák-Magyar Monarchiához, egy a Horthy-korszakhoz, egy a kommunista hatalomátvétel éveihez, egy pedig a kiépült Kádár-rendszerhez. Mind a négy írásnak van ugyanakkor kihatása a későbbi időszakokra nézve.

A kronologikus rendet tartva Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) forrásismertetése az első, aki az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületének történetéhez szolgáltat eddig kevésbé ismert adalékokat. Szerzőnk írásában bemutatja, hogy milyen módon zajlott az akkor még csak papíron létező levéltári palota építéséhez a kivitelezők pályáztatása – a bő száz évvel ezelőtt történt kiválasztásnak pedig máig ható következménye az épület külső-belső kinézete. Mint kiderül: a pályáztatás lineáris folyamatnak tűnik, azonban a gyakorlat mást mutatott több esetben is.

Kunné Tornóczky Andrea (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára) Sárdy János operaénekes életének azon szakaszát helyezi reflektorfénybe, amikor még kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron. Írásából kiderül, hogy miként került pályázat útján a tolnai városba, és hogy mivel foglalkozott a tanítás mellett (amelynek későbbi énekesi karrierjéhez is köze volt).

Az 1945 utáni magyarországi keresztényellene politikai lépéseket átélő Mihalovics Zsigmond beszámolóit ismerteti Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság), aki a Vatikáni Államtitkárság Levéltárában végzett kutatásai során bukkant rá Katolikus Akció korabeli vezetőjének a feljegyzéseire, amelyeknek XII. Piusz pápa volt a címzettje. A bőséges, nemcsak a magyarországi egyház-, hanem politikatörténet számára is értékes forrást jelentő írásokat két részletben közöljük terjedelmi okok miatt.

Szabó Imréné Simon Teréz brutális bűncselekményét, bírósági ügyét, majd kivégzését mutatja be részletesen levéltári dokumentumok alapján Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola). A két kisgyermek meggyilkolását tervező takarítónő esete abból a szempontból kuriózum, hogy hazánkban ő volt az utolsó előtti kivégzett nő, valamint, hogy a kegyelmi kérvényének elutasításához nagyban hozzájárult a közvélemény haragja.

Negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei ötödik és hatodik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest 2022. október 20.

Miklós Dániel
főszerkesztő