„Góliátok törpére”

Röplapok 1956-ból

A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár 1956-os röpiratgyűjteményéből válogatott röplapok a november 4-ét követő hónapok eseményeibe nyújtanak betekintést. Az időszakot a munkástanácsok sztrájkja, az ellenállásra felhívó röplapok, illegális újságok terjesztése, az utcai tüntetések és tiltakozó akciók fémjelezték, de mellettük megjelentek a Magyar Forradalmi Munkás–Paraszt Kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt konszolidációs politikája mellett agitáló röplapok is.

A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár 1956-os röpiratgyűjteményéből válogatott röplapok a november 4-ét követő hónapok eseményeibe nyújtanak betekintést. Az időszakot a munkástanácsok sztrájkja, az ellenállásra felhívó röplapok, illegális újságok terjesztése, az utcai tüntetések és tiltakozó akciók fémjelezték, de mindemellett megjelentek a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt konszolidációs politikája mellett agitáló röplapok is. A rendkívüli körülmények között keletkezett, sztrájkra buzdító, politikai követeléseket és információkat tartalmazó dokumentumok között vannak olyanok is, amelyek a politikai humor eszközeivel közelítették meg az eseményeket és a szereplőket. Az utcákat elborító, házfalakra kiragasztott röplapok gyártásából szinte mindenki kivette a részét. A készítők között megtalálhatók a forradalomban tevékeny szerepet játszott, illegalitásba vonult szabadságharcosok, a volt pártellenzék, a baloldali értelmiség tagjai, a diákok, az egyszerű hétköznapi emberek és a kormány politikája mellett elkötelezett párttagok is.

1-2. dokumentum. PIL 978. f. 6. ő. e. 3-4. lap

A Corvin közi fegyveres csoport ellen a szovjet páncélosok november 5-én indítottak koncentrált támadást, de az ellenállást csak november 6-án reggelre sikerült felszámolni. A parancsnokság nevében kiadott röplapok készítőiről nincsen adatunk. Újfalusy Zoltán a harcok lezárulását követően szülei Práter utcai lakásában őrizte a corvinisták Kossuth címeres pecsétjét és nagykocsis írógépét. 1956. november 14-én egy ismeretlen fiú és egy lány kereste fel, s elkérték a Corvin-közi parancsnokság írógépét, amelyet átvittek a Nap utca 28. alatti házba. Itt négy fiú és egy lány röplapokat készítettek és sokszorosítottak, Újfalusy pedig a nála lévő bélyegzővel le is pecsételte azokat. (PIL 290. 110. ő. e. Fővárosi Bíróság IV. 2768/1957.)

3. dokumentum. PIL 978. f. 24. ő. e. 4. lap

A fővárosban november 11-éig tartott a fegyveres harc a hatalmas túlerővel szemben, de további ellenállással próbálkoztak több vidéki városban is. Ahol a terepviszonyok lehetővé tették, a szabadságharcosok a hegyekbe, erdőkbe húzódtak vissza.

4. dokumentum. PIL 978. f. 18. ő. e. 38. lap

A röplapkészítés szervezett illegális központja a forradalmi harcokban is nagy szerepet játszó Péterfy Sándor utcai kórházban volt Angyal István, Szirmai Ottó és Gyöngyösi Miklós vezetésével. Az alagsor pincéjében lévő sokszorosítógépen ezrével készültek a röplapok. Angyal november 16-i letartóztatása után az Igazság című lap szerkesztői Obersovszky Gyula és Gáli József léptek a helyére.

5. dokumentum. PIL 978. f. 18. ő. e. 67. lap

November 15-én három ismeretlen fiatalember kereste fel a KGM (Kohó- és Gépipari Minisztérium) Tervező Iroda munkástanácsát, hogy segítséget kérjenek a röplap sürgős sokszorosítására, mert abban felhívás szerepelt az Országház előtti tüntetésre. Mivel a vállalat munkástanácsa éppen ülésezett, Németh Béláné a munkástanács egyik tagja Beke Gábortól, a TÜK iroda vezetőjétől kért engedélyt a sokszorosításra. A bírósági ítélet tényállása szerint a TÜK irodán sokszorosított röplapokért senki nem jött vissza, így azokat a WC-ben megsemmisítették. (PIL 290. 110. ő. e. Fővárosi Bíróság XXXI. 368/1958.) Feltételezzük, hogy az itt közölt dokumentumot egy másik illegális sokszorosítógépen készítették.

6. dokumentum PIL 978. f. 45. ő. e. 15. lap

1956 decemberétől terjedt el a röplapok postai terjesztése. Az ún. levélújság, levélröplap szövegében kérték a címzettet, hogy vagy több példányban gépelje le a szöveget, vagy az eredeti példányt küldje tovább, nehogy a lánc megszakadjon. Bár ez fáradtsággal és anyagi megterheléssel járt, ennek ellentételeként igyekezték kárpótolni az olvasót különleges, néha humoros írásokkal. A levélújság készítője ismeretlen.

7. dokumentum PIL 978. f. 18. ő. e. 36. lap

December 31-én egy főleg diákok részvételével tartott szilveszteri összejövetelen vetődött fel a röplapok készítésének, sokszorosításának és terjesztésének a gondolata. A közölt röplap szövegét Arnold Miklós, Marosi Mihály és Réz Ferenc fogalmazta. Az Egyetemisták Illegális Szervezete aláírás Réz Ferenc ötlete volt, hogy azt a látszatot keltsék, valamely szervezet áll a röplap mögött, bár ilyen nem létezett. (PIL 290. 110. ő. e. Fővárosi Bíróság VIII. 4527/1957.)

8-9. dokumentum. PIL 978. f. 48. ő. e. 15., 19. lap.

A nyomdákat kezdetben csak a szovjet katonai parancsnokság engedélyével lehetett használni, ezekben főleg a kormány és az MSZMP központi kiadványait, röplapjait nyomtatták. November közepétől a fővárosi kerületi pártbizottságok sokszorosítógépein készültek a konszolidációs politikát elősegíteni szándékozó rajzos röplapok.

Ezen a napon történt június 09.

1940

Franciaországban Rundstedt és Guderian páncélosai támadást indítanak az Aisne folyó mentén. Jean de Lattre de Tassigny francia tábornok...Tovább

1958

Megkezdődik Nagy Imre és társainak pere Budapesten. A zárt tárgyaláson halálra ítélik rajta kívül Gimes Miklóst, Maléter Pált, Szilágyi...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei második száma. A mostani lapszám négy forrásismertetése a 20. század második felébe, azon belül a Kádár-rendszer időszakába kalauzolja el az olvasókat. A dokumentumok által bemutatott események különlegesnek mondhatók: megelevenedik előttünk az utolsó Magyarországon kivégzett nő bűnügye, betekinthetünk egy beszéd legépelt szövegén keresztül a Kádár-korszak nőpolitikájának átalakításába, valamint egy Ukrajnában fennmaradt beszámoló révén szó esik arról, hogy miként tudott egy alkalommal Grósz Károly sikert aratni a nemzetpolitika terén.

Az időrendet követve a sorban az első Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) forrásismertetésének második része, amelyben Zágon József Mindszenty Józsefnek szóló levelének a tervezetét mutatja be. Az elküldött levél még nem került elő, azonban elég valószínű, hogy azt az akkoriban az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartózkodó Mindszenty kézhez kapta. Az esztergomi érsek egy későbbi levelében ugyanis felfedezhető Zágon papírra vetett gondolatainak a nyoma.

Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola) korábban már bemutatta az ArchívNet hasábjain a Magyarországon utolsó előttiként kivégzett nő esetét. Ezúttal az utolsó kivégzett, a többszörösen büntetett előéletű Besze Imréné ügyét mutatja be bírósági iratok alapján, aki 1967 szeptemberében gyilkolta meg nyereségvágyból Kertész Lajosnét Gyöngyösön.

Besze Imréné büntetőügye még zajlott, amikor 1968 májusában Székesfehérvár adott otthont egy népességtudományi konferenciának, ahol az egyik előadó Ortutay Zsuzsa volt. Beszéde szövegét Svégel Fanni (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola) ismerteti, aki Ortutay Zsuzsa szavai alapján tárja az olvasók elé, hogy az 1960-as években milyen minőségi változás ment végbe a magyarországi nőpolitikában.

A Kádár-korszak legvégének egy mindössze félnapos eseményét mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár): Grósz Károly kárpátaljai villámlátogatását. Ugyan Grósz és Nicolae Ceausescu aradi találkozója katasztrofális következményekkel járt a magyar politikus hírnevére nézve, az 1989. április 3-án lezajlott kárpátaljai útját mégis egyfajta sikerként könyvelhette el. Terjedelmi korlátok miatt a forrásismertetés első részét adjuk közre mostani számunkban.

A második idei számunk számára forrásismertetéseket küldő és publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Felhívjuk továbbá leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. május 19.

Miklós Dániel
Főszerkesztő