Képgaléria megtekintéseII. Vilmos német császár hűségnyilatkozatot tesz a Monarchia mellett, megerősítve az I. világháború kitörését jelentő későbbi hadüzenetet...Tovább
„Halló! Halló! Pártközpont?
Ügyeleti jelentések 1956 októberéből
A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár 1956-os iratgyűjteményében találhatók a Magyar Dolgozó Pártja Akadémia utcai székházában működött Központi Pártügyelet 1956. október 23. és október 30. között keletkezett iratai. A források nemcsak a forradalom fővárosi és vidéki eseményeit, hanem a pártközpont működését is tükrözik.
A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár 1956-os iratgyűjteményében (PIL 290. f.) találhatók a Magyar Dolgozó Pártja Akadémia utcai székházában működött Központi Pártügyelet 1956. október 23. és október 30. között keletkezett iratai. A források nemcsak a forradalom fővárosi és vidéki eseményeit, hanem a pártközpont működését is tükrözik.
Október 23-án délután a tüntetés betiltásáról, szervezéséről és lefolyásáról a beérkező jelzések alapján még az iratkezelés szigorú, megszokott formájában készültek a jelentések és a feljegyzések, azonban a néhány órával később keletkezett iratokon már látható jelei vannak a pártapparátus felbomlásának, a szabályos irattermelés megszűnésének és a korábbitól eltérő ügyintézésnek (1-4. sz. dokumentumok).
Képet kapunk ugyanakkor arról is, hogy a pártvezetés hogyan próbált úrrá lenni a kezdeti fejvesztettségen és kapkodáson olyan intézkedések meghozatalával, amelyekkel biztosítani igyekezett a pártközpont működőképességét. Az MDP Politikai Bizottsága az egyes területek operatív irányítására október 24-ére virradó éjszaka szervezési, agitációs és katonai csoportot hozott létre. A döntésről készült tájékoztató feltünteti a csoportok feladatköreit, vezetőit, a csoportok házon belüli elhelyezkedését a helyiségekhez tartozó telefonszámokkal együtt. Felhívja a figyelmet arra, hogy a telefonon kapott információkon fel kell tüntetni azt, hogy ki kitől vette föl, és milyen időpontban (5. sz. dokumentum).
A munkacsoportok felállítása után kialakult ügyintézés a fennmaradt iratokban jól követhető. Állandó ügyelet megszervezésével tartották a kapcsolatot a budapesti és megyei pártbizottságokkal, egyéb szervezetekkel, magánszemélyekkel. A telefonon, kézírással felvett felhívásokat, sajtónyilatkozatokat és a táviratok szövegeit legépelték, javították és stilizálták, s a parlamenti adóstúdiónak továbbították (6. sz. dokumentum). Szemmel látható, hogy minden kezük ügyébe eső papírdarabot felhasználtak, némelyek hátoldalára sokszor fontos feljegyzések is kerültek. Több gépelt ügyeleti feljegyzésen szerepel kézírásos megjegyzés, hogy kinek továbbították, s hogy az ügyben milyen intézkedés történt. A beérkezett jelentéseket egyenként, több példányban kisebb papírokra legépelték, ezután egy-egy példányt továbbítottak a pártvezetésnek és a munkacsoportok vezetőinek (7-10. dokumentum). A pártbizottságok jelentései alapján a vidéki eseményekről október 26-tól már összefoglalók készültek, s október 27-ére nagyjából újra helyreállt az eredeti iratkezelési rend. (11-13. dokumentumok)..
Az MDP Központi Pártügyeletének 0,06 ifm-nyi anyaga 1956 novemberében, az Akadémia utcai székház kiürítésekor került a Párttörténeti Intézet Archívumába.
1. dokumentum, PIL 290. f. 16. ő. e. 24. lap
2. dokumentum, PIL 290. f. 16. ő. e. 28. lap
3-4. dokumentum, PIL 290. f. 16. ő. e. 50-51. lap
5. dokumentum, PIL 290. f. 15. ő. e. 80. lap
6. dokumentum, PIL 290. f. 19. ő. e. 63. lap
7-8. dokumentum, PIL 290. f. 18. ő. e. 58., 63. lap
9-10. dokumentum, PIL 290. f. 19. ő. e. 6., 20. lap
11-13. dokumentum, PIL 290. f. 19. ő. e. 33. lap, 20. ő. e. 5-6., 50. lap
Ezen a napon történt július 05.
1914
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Beköszöntő
Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben
Tisztelt Olvasók!
A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.
Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.
Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.
Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.
Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő