Képgaléria megtekintéseRodolfo (er. Gács Rezső) bűvész (†1987)Tovább
„Halló! Halló! Pártközpont?
Ügyeleti jelentések 1956 októberéből
A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár 1956-os iratgyűjteményében találhatók a Magyar Dolgozó Pártja Akadémia utcai székházában működött Központi Pártügyelet 1956. október 23. és október 30. között keletkezett iratai. A források nemcsak a forradalom fővárosi és vidéki eseményeit, hanem a pártközpont működését is tükrözik.
A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár 1956-os iratgyűjteményében (PIL 290. f.) találhatók a Magyar Dolgozó Pártja Akadémia utcai székházában működött Központi Pártügyelet 1956. október 23. és október 30. között keletkezett iratai. A források nemcsak a forradalom fővárosi és vidéki eseményeit, hanem a pártközpont működését is tükrözik.
Október 23-án délután a tüntetés betiltásáról, szervezéséről és lefolyásáról a beérkező jelzések alapján még az iratkezelés szigorú, megszokott formájában készültek a jelentések és a feljegyzések, azonban a néhány órával később keletkezett iratokon már látható jelei vannak a pártapparátus felbomlásának, a szabályos irattermelés megszűnésének és a korábbitól eltérő ügyintézésnek (1-4. sz. dokumentumok).
Képet kapunk ugyanakkor arról is, hogy a pártvezetés hogyan próbált úrrá lenni a kezdeti fejvesztettségen és kapkodáson olyan intézkedések meghozatalával, amelyekkel biztosítani igyekezett a pártközpont működőképességét. Az MDP Politikai Bizottsága az egyes területek operatív irányítására október 24-ére virradó éjszaka szervezési, agitációs és katonai csoportot hozott létre. A döntésről készült tájékoztató feltünteti a csoportok feladatköreit, vezetőit, a csoportok házon belüli elhelyezkedését a helyiségekhez tartozó telefonszámokkal együtt. Felhívja a figyelmet arra, hogy a telefonon kapott információkon fel kell tüntetni azt, hogy ki kitől vette föl, és milyen időpontban (5. sz. dokumentum).
A munkacsoportok felállítása után kialakult ügyintézés a fennmaradt iratokban jól követhető. Állandó ügyelet megszervezésével tartották a kapcsolatot a budapesti és megyei pártbizottságokkal, egyéb szervezetekkel, magánszemélyekkel. A telefonon, kézírással felvett felhívásokat, sajtónyilatkozatokat és a táviratok szövegeit legépelték, javították és stilizálták, s a parlamenti adóstúdiónak továbbították (6. sz. dokumentum). Szemmel látható, hogy minden kezük ügyébe eső papírdarabot felhasználtak, némelyek hátoldalára sokszor fontos feljegyzések is kerültek. Több gépelt ügyeleti feljegyzésen szerepel kézírásos megjegyzés, hogy kinek továbbították, s hogy az ügyben milyen intézkedés történt. A beérkezett jelentéseket egyenként, több példányban kisebb papírokra legépelték, ezután egy-egy példányt továbbítottak a pártvezetésnek és a munkacsoportok vezetőinek (7-10. dokumentum). A pártbizottságok jelentései alapján a vidéki eseményekről október 26-tól már összefoglalók készültek, s október 27-ére nagyjából újra helyreállt az eredeti iratkezelési rend. (11-13. dokumentumok)..
Az MDP Központi Pártügyeletének 0,06 ifm-nyi anyaga 1956 novemberében, az Akadémia utcai székház kiürítésekor került a Párttörténeti Intézet Archívumába.
1. dokumentum, PIL 290. f. 16. ő. e. 24. lap
2. dokumentum, PIL 290. f. 16. ő. e. 28. lap
3-4. dokumentum, PIL 290. f. 16. ő. e. 50-51. lap
5. dokumentum, PIL 290. f. 15. ő. e. 80. lap
6. dokumentum, PIL 290. f. 19. ő. e. 63. lap
7-8. dokumentum, PIL 290. f. 18. ő. e. 58., 63. lap
9-10. dokumentum, PIL 290. f. 19. ő. e. 6., 20. lap
11-13. dokumentum, PIL 290. f. 19. ő. e. 33. lap, 20. ő. e. 5-6., 50. lap
Ezen a napon történt május 16.
1911
1931
A Nemzeti Radikális Párt, a Frontharcosok Nemzeti Pártja és az Ifjú Magyarok Nemzeti Pártja egyesült Nemzeti Radikális Párt néven.Tovább
1935
Csehszlovákia és a Szovjetunió kölcsönös segélynyújtási szerződést köt.Tovább
1950
A KIE közgyűlése – szabálytalanul – Bereczky Albert püspök elnökletével kimondta a KIE feloszlását. Utoljára a kecskeméti KIE tartotta meg...Tovább
1960
Theodore H. Maiman megalkotja az első lézertTovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő