Képgaléria megtekintéseAz Ír Köztársaság deklarálja az Brit Nemzetközösségből való kilépését.Tovább
„Halló! Halló! Pártközpont?
Ügyeleti jelentések 1956 októberéből
A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár 1956-os iratgyűjteményében találhatók a Magyar Dolgozó Pártja Akadémia utcai székházában működött Központi Pártügyelet 1956. október 23. és október 30. között keletkezett iratai. A források nemcsak a forradalom fővárosi és vidéki eseményeit, hanem a pártközpont működését is tükrözik.
A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár 1956-os iratgyűjteményében (PIL 290. f.) találhatók a Magyar Dolgozó Pártja Akadémia utcai székházában működött Központi Pártügyelet 1956. október 23. és október 30. között keletkezett iratai. A források nemcsak a forradalom fővárosi és vidéki eseményeit, hanem a pártközpont működését is tükrözik.
Október 23-án délután a tüntetés betiltásáról, szervezéséről és lefolyásáról a beérkező jelzések alapján még az iratkezelés szigorú, megszokott formájában készültek a jelentések és a feljegyzések, azonban a néhány órával később keletkezett iratokon már látható jelei vannak a pártapparátus felbomlásának, a szabályos irattermelés megszűnésének és a korábbitól eltérő ügyintézésnek (1-4. sz. dokumentumok).
Képet kapunk ugyanakkor arról is, hogy a pártvezetés hogyan próbált úrrá lenni a kezdeti fejvesztettségen és kapkodáson olyan intézkedések meghozatalával, amelyekkel biztosítani igyekezett a pártközpont működőképességét. Az MDP Politikai Bizottsága az egyes területek operatív irányítására október 24-ére virradó éjszaka szervezési, agitációs és katonai csoportot hozott létre. A döntésről készült tájékoztató feltünteti a csoportok feladatköreit, vezetőit, a csoportok házon belüli elhelyezkedését a helyiségekhez tartozó telefonszámokkal együtt. Felhívja a figyelmet arra, hogy a telefonon kapott információkon fel kell tüntetni azt, hogy ki kitől vette föl, és milyen időpontban (5. sz. dokumentum).
A munkacsoportok felállítása után kialakult ügyintézés a fennmaradt iratokban jól követhető. Állandó ügyelet megszervezésével tartották a kapcsolatot a budapesti és megyei pártbizottságokkal, egyéb szervezetekkel, magánszemélyekkel. A telefonon, kézírással felvett felhívásokat, sajtónyilatkozatokat és a táviratok szövegeit legépelték, javították és stilizálták, s a parlamenti adóstúdiónak továbbították (6. sz. dokumentum). Szemmel látható, hogy minden kezük ügyébe eső papírdarabot felhasználtak, némelyek hátoldalára sokszor fontos feljegyzések is kerültek. Több gépelt ügyeleti feljegyzésen szerepel kézírásos megjegyzés, hogy kinek továbbították, s hogy az ügyben milyen intézkedés történt. A beérkezett jelentéseket egyenként, több példányban kisebb papírokra legépelték, ezután egy-egy példányt továbbítottak a pártvezetésnek és a munkacsoportok vezetőinek (7-10. dokumentum). A pártbizottságok jelentései alapján a vidéki eseményekről október 26-tól már összefoglalók készültek, s október 27-ére nagyjából újra helyreállt az eredeti iratkezelési rend. (11-13. dokumentumok)..
Az MDP Központi Pártügyeletének 0,06 ifm-nyi anyaga 1956 novemberében, az Akadémia utcai székház kiürítésekor került a Párttörténeti Intézet Archívumába.
1. dokumentum, PIL 290. f. 16. ő. e. 24. lap
2. dokumentum, PIL 290. f. 16. ő. e. 28. lap
3-4. dokumentum, PIL 290. f. 16. ő. e. 50-51. lap
5. dokumentum, PIL 290. f. 15. ő. e. 80. lap
6. dokumentum, PIL 290. f. 19. ő. e. 63. lap
7-8. dokumentum, PIL 290. f. 18. ő. e. 58., 63. lap
9-10. dokumentum, PIL 290. f. 19. ő. e. 6., 20. lap
11-13. dokumentum, PIL 290. f. 19. ő. e. 33. lap, 20. ő. e. 5-6., 50. lap
Ezen a napon történt április 18.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Beköszöntő
Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből
Levéltárosok, történészek régóta vitatkoznak azon, hogy a múlt megismerésében mi a szerepük az olyan személyes dokumentumoknak, mint a naplók, visszaemlékezések, önéletrajzok vagy magánlevelek. Van-e egyáltalán forrásértékük, és ha igen, milyen kritériumoknak kell megfelelniük? Sokáig úgy vélték, hogy csupán kiegészítő funkciójuk van: az elsődlegesnek tekintett levéltári források mellett mindössze a történeti összkép árnyalására, a kor hangulatának megfestésére, valamint a többi adat ellenőrzésére használhatóak. Változás e téren az 1970-es évektől állt elő a történettudomány módszertanában bekövetkezett átalakulás, valamint a társadalomtörténet, a mikrotörténet és a történeti antropológia előtérbe kerülésével. Ma már jogos elvárásnak számít, hogy a múltat kutató szakemberek ne csak a nagy összefüggéseket vizsgálják, hanem a megélt történelem sokszínűségét is bemutassák, és a kortársi tapasztalatok közvetítésével a mai olvasóhoz közelebb hozzák a rég letűnt korszakok változatos mindennapjait. Egyre többen vallják: a történész egyik fő feladata, hogy minél személyesebbé, átélhetőbbé tegye a múltat, és a korábbinál nagyobb figyelmet fordítson a hétköznapi emberek sorsának kutatására.
Mindez át- és felértékelte az ún. ego-dokumentumok jelentőségét is: másodlagos források helyett primer dokumentumokká váltak, amelyeket önmagukban is érdemes vizsgálni. „A naplót és a többi hozzá hasonló dokumentumot ‒ írta Gyáni Gábor ‒ az teszi kivételesen becsessé, hogy a bennük foglalt információk a múlt személyes átéléséről szólnak.” A korabeli naplók vagy magánlevelek segítségével megtudhatjuk, miként élt és gondolkodott azok szerzője, milyen hétköznapi tapasztalatokra tett szert, milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Ez a forrástípus éppen ezért a társadalomtörténet elsőrangú kútfője, nélküle nehezen tudnánk rekonstruálni a múltat a maga változatosságával.
De nemcsak a „banális”, békebeli hétköznapok megismerése végett fontosak a személyes források. Ha össze tudnánk számolni, hogy nagyjából hány szereplője lehetett a 20. század két nagy világégésének ‒ Ormos Mária becslése szerint csak a második világháború több mint egymilliárd embert érinthetett ‒, akkor képet alkothatnánk arról is, hányféle módon lehetséges bemutatni a harctéri eseményeket, az otthon maradt családtagok sorsát, vagy a hadifogságban eltöltött időszakot. Attól függően, hogy ki miként élte át és dolgozta fel magában a vele történteket.
Az ArchívNet idei 1. számának fő témája tehát: „Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből”. Szerzőink két korabeli napló és egy terjedelmes beszámoló formájában megírt levél segítségével elevenítik fel az első, illetve a második világháború egyes eseményeit. Salga Kristóf az üknagyapja, Damásdi Imre első világháborús naplóját dolgozza fel, Sőregi Zoltán pedig Szabó József főhadnagy második világháborús naplójából közöl hosszabb részletet. Kőfalviné Ónodi Márta egy szerzetesi csoportra irányítja a figyelmet, és a kalocsai székhelyű iskolanővérek társulatának Budapesten élő, vagy oda menekült tagjai háborús tapasztalatairól számol be. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Marosi Tibor a Somogyi‒Bacsó-gyilkosságról ír, míg Seres Attila korabeli magyar diplomáciai jelentéseket publikál az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről.
Budapest, 2021. április 16.
A szerkesztők