Éberség a hetvenes években

A közölt források szocializmusban elvárható éberség különböző szintjeit kívánják érzékeltetni. Az egyik a rendszerellenes papi agitálás veszélyére hívta fel az illetékesek figyelmét. Az Artex vállalat által Egyesült Államokba exportált történelmi Magyarországot és a koronás címert ábrázoló falicsempék pedig a „proletár internacionalizmus" érdekeivel ellentétes folyamatok elindítására alkalmasak. A harmadik dokumentumban Megyeri Károly a Magyar Televízió elnökhelyettese az 1956-os forradalom 20. évfordulója kapcsán külföldi forgatócsoportok fokozott ellenőrzésére hívja fel a figyelmet.

Bevezetés 

Az alábbi három dokumentum a történetírásban és az emlékezetben is a "kádári korszaknak" ahhoz az évtizedéhez - a '70-es évekhez - kapcsolódó, amely a társadalom többsége számára a vagyoni biztonság, a gyarapodás, a békés hétköznapok illúzióját jelentette. Az ún. enyhülési politika leglátványosabb időszakának eseményei (fegyverzet-korlátozási megállapodásokkal, a nagyhatalmak közötti csúcstalálkozóról, a vietnami-konfliktus befejezésével, a közel-keleti háborút látszólag lezáró "Camp David"-del) csak erősítették az állandóságba, a relatív "népi demokratikus jólétbe" vetett bizalmat és hitet.

A felszín alatt a kirakat csillogása mögött azonban már elindultak azok a folyamatok, amelyek elvezettek a nyolcvanas évek gazdasági, társadalmi válságához, végállomásként az ún. rendszerváltozás folyamatáig.

Az első - bizalmi válsággal is felérő - mozzanat az évtized közepén sokkoló hatású húsáremelés, majd az immár permanenssé váló Lengyelországi társadalmi válsággal megjelenő hazai ellenzéki mozgalmak tevékenységének a megerősödése volt.

A munkásosztály vezető szerepének, és a "marxizmus-leninizmus eszmeiségének" biztosítása ellenére nem lankadhatott az "éberség" a hétköznapokban jelentkező "ellenséges", "káros" nézetekkel, jelenségekkel szemben. A válogatás ennek az éberségnek a különböző szintjeit kívánja érzékeltetni. A "Mindszenty-ügy" megoldásának árnyékában izgalmas az a bejelentés, amely a rendszerellenes papi agitálás veszélyére hívta fel az illetékes döntéshozó figyelmét. A "közvetlen demokrácia" megnyilvánulásaként, győzelmeként is értelmezhetjük a levélben megfogalmazottak "kezelését". Foganatja lett az állampolgári bejelentésnek, bár a bejelentésben említett bencés szerzetest "csak" az idegenvezetéstől tiltották el.

A "falicsempe-ügy" nemzetközi összefüggésekbe emeli az elvárható éberséget. Az Artex Külkereskedelmi Vállalat által az Egyesült Államokba exportált történelmi Magyarországot és a koronás címert ábrázoló falicsempék - a vizsgálat szerint - a "proletár internacionalizmus" érdekeivel ellentétes folyamatok elindítására alkalmasak. A fegyelmi eljárás nem maradhatott el. Az azonban, hogy súlyosabb büntetéseket nem osztottak ki, jelzi, hogy a rendszer a hetvenes években már nagyobb toleranciával tekintett az ilyen cselekedetekre, mint néhány évvel korábban. Az sem érdektelen, hogy az Artex vezérigazgatója nem kapott fegyelmi büntetést, míg az Iparművészeti Vállalatnál nem csak az ügyintéző, hanem az igazgató is. Ez valószínűleg azzal függhetett össze, hogy a külkereskedelmi vállalatok a postás szerepét játszották, és az üzletet a termelő cégek kötötték meg, de nem lévén külkereskedelmi joguk, kénytelenek voltak igénybe venni az ágazathoz tartozó külkereskedelmi vállalat "szolgáltatásait."

A harmadik dokumentum az éberség konfliktus-megelőző szintjét érzékelteti. Megyeri Károly a Magyar Televízió elnökhelyettese Grósz Károlynak az MSZMP KB Agitációs és Propaganda osztályának vezetőjéhez írt levelében az 1956-os forradalom 20. évfordulója kapcsán Magyarországra jövő külföldi forgatócsoportok fokozott ellenőrzésére hívja fel a figyelmet. Megyeri javaslata kiemeli, hogy "A mai nemzetközi helyzetben, a szocialista közösség és ezen belül hazánk érdekeinek ártana, ha olyan rendszabályokat vezetnénk be, amelyek kihatással lehetnének az államközi kapcsolatokra, és amelyeket a nyugati propaganda erőteljesen kihasználhatna ellenünk."

A levél értelmében a Magyar Újságírók Szövetsége erre a célra alakítandó ­megbízható tagokból álló "újságíró brigádja" felügyelete, irányítása mellett készülhettek volna filmek az 1956-os évfordulóhoz kapcsolódóan. A párt agitációs és propagandabizottsága is foglalkozott az üggyel, de a rendelkezésre álló adatokból nem deríthető ki, hogy Megyeri Károly javaslatát megvalósították-e vagy sem.

A dokumentumok a MOL V. osztályán az M-KS-MOL-288. f. (MSZMP KB) iratai között

 22/1976/24. ő. e.
24/1972/9. ő. e.
26/1972/4. ő. e. levéltári jelzet alatt található

A dokumentumok őrzési helye: MOL V. osztálya, M-KS-MOL-288. f. 22/1976/24. ő. e., 24/1972/9. ő. e., 36/1972/4. ő. e. levéltári jelzet alatt.

Ezen a napon történt november 14.

1925

Statáriális bíróság elé állítják lázadás bűntettével vádolva az augusztus 22-én elfogott Rákosi Mátyást, Gőgös Ignácot, Hámán Katót, Vas...Tovább

1965

A vietnami háborúban elkezdődik a „Ia Drang”-i csata, az első jelentősebb ütközet az amerikai és észak-vietnami erők között.

1972

az MSZMP KB ülésén Kádár János keményvonalas beszéde, a reform visszafordítása, a visszarendeződés kezdete. Kádár Moszkva és a „...Tovább

1988

November 14-ről 15-re virradó éjszaka a Palesztin Nemzeti Tanács kikiáltja a független palesztin államot az Izrael által megszállt...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 17 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tudományos előadások, konferenciák egész sora, tanulmányok, dokumentumkötetek és jól megírt monográfiák megjelenése is jelzi azt a kerek 100 évet, amely az első világháború befejezése, az őszirózsás forradalom kitörése, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és a történelmi Magyarország dezintegrációjának kezdete óta eltelt. Az évforduló kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy a korszakkal foglalkozó történészek, levéltárosok az újonnan feltárt források tükrében ismét mérlegre tegyék 20. századi történelmünk e kiemelkedően fontos pillanatait. Eljátszhatnak azzal a gondolattal is, hogy vajon adódott-e olyan alkalom az egymást viharos gyorsasággal követő események során, amikor okosabb és előrelátóbb politikai döntésekkel meg lehetett volna akadályozni az ország szétesését, vagy legalábbis minimalizálni lehetett volna a területi veszteségeket.

Térségünk 20. századi történelmének tragikuma, hogy ami az egyik nép számára vereség, az a másik számára győzelem volt. Hiszen míg az első világháború végén bekövetkezett kárpát-medencei impériumváltásokat a magyarok szinte felmérhetetlen súlyú tragédiaként élték meg, addig a román, szlovák, szerb, horvát lakosság túlnyomó többsége kitörő örömmel reagált az eseményekre.

Ugyanez történt, csak éppen ellenkező előjellel 1938 és 1941 között, a magyar revíziós célkitűzések részleges sikerének éveiben. Ekkor a trianoni békeszerződés által elcsatolt területek egy része – a Felvidék déli sávja, Kárpátalja, Észak-Erdély és a Székelyföld, valamint a Délvidék nagyobbik fele – viszonylag rövid időre, néhány évre visszakerült Magyarországhoz. Ekkor a magyarok érezték úgy, hogy a sors igazságot tett velük, a nem magyar ajkúak pedig elkeseredéssel és csalódással fogadták a számukra kedvezőtlen történelmi fordulatot.

Az ArchívNet idei 4. számának tematikája: „Összeomlás és terület-visszacsatolás, 1918/1920 – 1938/1941”. Az első két dokumentumközlés a történeti Magyarország felbomlásának éveibe, a harmadik és a negyedik pedig a területi revíziók korába vezeti el az olvasót. Az utolsó írás már egy újabb, az 1945-ös évvel kezdődő időszakot jelzi.

Budapest, 2018. november 7.

A szerkesztők