Éberség a hetvenes években

A közölt források szocializmusban elvárható éberség különböző szintjeit kívánják érzékeltetni. Az egyik a rendszerellenes papi agitálás veszélyére hívta fel az illetékesek figyelmét. Az Artex vállalat által Egyesült Államokba exportált történelmi Magyarországot és a koronás címert ábrázoló falicsempék pedig a „proletár internacionalizmus" érdekeivel ellentétes folyamatok elindítására alkalmasak. A harmadik dokumentumban Megyeri Károly a Magyar Televízió elnökhelyettese az 1956-os forradalom 20. évfordulója kapcsán külföldi forgatócsoportok fokozott ellenőrzésére hívja fel a figyelmet.

Feljegyzés K. A. szegedi lakos panasz-bejelentésének kivizsgálásáról

MSzMP Központi Bizottság
Kulturális Osztály

Budapest, V. Széchenyi rkp. 19.

Kedves Elvtársak!

Ez év május 6-án - szombati napon - Pannonhalmán megnéztem az apátságot. Először egy világi vezető csoportjához csatlakoztam, mivel halkan beszélt, az előttünk járó csoporthoz pártoltam át, amelyet egy A. páter nevű helyi szerzetes tanár vezetett. A csoport egy kecskeméti ált. iskola 6. 7. osztályához tartoztak. Egy férfi tanár volt a kiránduló csoport vezetője.

A szerzetes tanár hangosanés nagyon szellemesen ismertette az apátság értékeit. Amikor már belemélyedett jó pedagógia érzékkel, nagy intelligenciával is mély gyűlölettel rendszerünk iránt, h allatlan iróniával töltötte meg ismertetését. Tudatos lélek mérgezése három irányú volt: 1. A világ teremtése - előszedve az elferdített majom elméletet. 2. Napjaink vezetőinek kigúnyolása - egy ott járt magyar író csoporton keresztül "akik azt sem igen tudták, ki volt Dante." 3. A munka ellen lázított - mivel ma nem érdemes dolgozni, hiszen ma senki sem élvezi a munkát, mert ez már nem munka hanem robot.

A szerzetes tanár jól tudta, hogy a gúny öl. ..., rendszer ellenes előadása vérlázító volt. Javaslom, hogy szerzeteseknek ne adjunk engedélyt csoport-vezetésre. Feltételezem, hogy az Elvtársak megtalálják a módját a hasonló esetek megakadályozására. Nyugdíjas iskola igazgató vagyok. Csongrád megye első úttörő titkára voltam. A felszabadulás utáni összes munkám megcsúfolását látom abban, hogy ma a papok így agitálhatnak ellenünk, s főleg iskolás korúak között. Ki tudja, hány iskolás csoportot fertőzhetnek meg évenként?

 Elvtársi üdvözlettel:

Szeged, 1972. május 15.

 K. A.
Szeged, K. u. 10. II. e. 2.

Tm/10/179/2.

ÁLLAMI EGYHÁZÜGYI HIVATAL70.410/1972-

Feljegyzés
K. A. szegedi lakos panasz-bejelentésének kivizsgálásáról.

A bejelentés alapján 1972. június 1-én az Állami Egyházügyi Hivatal vizsgálatot folytatott Pannonhalmán. Megállapítottuk, hogy a bejelentésben említett "A. páter nevű helyi szerzetes tanár", azonos T. G. A. bencés szerzetes személyével.

A vizsgálat során meghallgattuk dr. Monsberger Ulrich kormányzóperjelt, T. G. A. bencés szerzetest és a helyi idegenforgalmi kirendeltség vezetőjét.

T. G. A. eleinte tagadta a bejelentésben foglalt ellenséges, cinikus, gunyos kitételek használatát. A konkretizálás során és Monsberger kormányzóperjel közbeszólása alapján - aki emlékeztette T., hogy már többször kapott figyelmeztetést - kénytelen volt elismerni a bejelentésben foglaltakat. T. mentségül hozta fel idegileg megromlott egészségi állapotát és azt, hogy "elszólásai" nem szándékosságot tükröznek.

A bencés rend jelenlegi vezetője Monsberger Ulrich perjel egyértelműen elítélte T. A. magatartását és idegenvezetői tevékenységét bizonytalan időre felfüggesztette. Döntésével egyetértettünk és erről a pannonhalmi idegenforgalmi kirendeltség vezetőjét tájékoztattuk, aki azt tudomásul vette.

Budapest, 1972. junius 9.

2. június 13.

Tu/10/179/3.

K. A. elvtársnak
Szeged
K. u. 10. III. 2.

Kedves Kovács Elvtárs!

Levéltben közölt észrevételeiről tájékoztattuk az Állami Egyházügyi Hivatal vezetőjét és megkértük az ügy kivizsgálására.

Az Ön által említett A. páter - T. G. A. - elismerte, hogy oinikus, gunyos megjegyzéseket tett a tanulók előtt.

A bencés rend jelenlegi vezetője egyértelműen elítélte T. G. magatartását: idegenvezetői tevékenységét felfüggesztette. Az Állami Egyházügyi Hivatal vezetője a döntéssel egyetértett, erről a pannonhalmi idegenforgalmi kirendeltség vezetőjét értesítette, aki azt tudomásul vette.

Ezuton szeretném megköszönni figyelmességét, és a mindannyiunk számára fontos tájékoztatást.

További eredményes munkát és jó egészséget kívánunk.

 Elvtársi üdvözlettel:

(Dr. Molnár Ferenc)

Ezen a napon történt június 16.

1919

Eperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot.

1940

A Szovjetunió megkezdi Észtország megszállását.

1944

Jaross Andor belügyminiszter, a közrend és a közbiztonság megőrzé-sére hivatkozva feloszlatta a Gyermekbarát Egyesületet. A veszélyt a...Tovább

1948

A Nemzetgyűlés elfogadta az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot (1948:XXXIII. tv.), amelynek végrehajtása...Tovább

1958

Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós halálos ítéletének végrehajtása.

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Osztrák‒Magyar Monarchia ‒ nemzetiségi kérdés, felbomlás
 

„Détruisez l’Autriche-Hongrie!”, azaz „Zúzzátok szét Ausztria–Magyarországot!” – adta ki a jelszót Edvard Beneš 1916-ban Párizsban megjelent, nagy visszhangot kiváltó könyvében. A későbbi csehszlovák állam egyik alapítója, az ekkor még emigrációban élő Beneš azt próbálta bizonyítani hamis propagandával, hogy a németek, a Habsburgok és a magyarok a történelem folyamán mindig is egy antidemokratikus abszolutizmust képviseltek, állandó jelleggel fenyegették a „csehszlovákokat”, sőt mi több, az egész emberiség legveszélyesebb ellenségeinek számítanak. Egykori tanárával majd harcostársával, Tomáš Garrigue Masarykkal együtt Beneš a német- és magyarellenes hangulat felfokozásával igyekezett meggyőzni Franciaország, valamint a többi antantállam közvéleményét és döntéshozó köreit a Monarchia feldarabolásának szükségességéről. Ehhez hasonló törekvések már korábban is megjelentek. Robert William Seton-Watson történészprofesszor, ismertebb nevén Scotus Viator, az „utazó skót”, kezdetben a Habsburg Monarchia lelkes híve volt, később annak éles bírálójaként a föderalizálást szorgalmazta, végül pedig a Birodalom szétrombolásának egyik élharcosa lett. Seton-Watsonnak a századelő magyarországi állapotai vizsgálata során minden tévedésével, túlzásával, magyarellenes előítéleteivel együtt ‒ amint azt összeállításunk első írásában Jeszenszky Géza is kiemeli ‒ sok kérdésben igaza volt. A korabeli magyar közvélemény és a hivatalos körök azonban elutasítóan fogadták minden bírálatát, értetlen és ellenséges légkört alakítottak ki vele szemben.

A kettős monarchia és ezzel együtt a történeti Magyarország 1918. őszi felbomlása, az utódállamok létrejötte bonyolult, többtényezős folyamat eredménye volt. A központi hatalmak elveszítették az első világháborút, a soknemzetiségű birodalomban felerősödtek az elszakadási törekvések, a szomszédos kisállamok mértéktelen területi követeléseket fogalmaztak meg, a győztes nagyhatalmak pedig 1918 tavaszán-nyarán hosszas bizonytalankodás után véglegesen eldöntötték, hogy az Osztrák‒Magyar Monarchiának nincs helye az általuk elképzelt új Európa térképén. Gyarmati Enikő dokumentumközlése a szétesés „pillanatfelvételeit” nyújtja svájci követjelentések tükrében, hozzájárulva ezzel a felbomlásról alkotott külső kép rekonstruálásához.

Az összeállítás többi írása Budapest hídjainak 1945-ös felrobbantásával, a MÁV 1946-os helyzetével, Hruscsov 1958. évi tatabányai látogatásával, végül pedig a legendás huszárkapitány, Zubovits Fedor afrikai kalandozásaival foglalkozik.

 

Budapest, 2019. március 4.

 

A szerkesztők