Grósz Károly 1988. szeptemberi tárgyalása Erich Honeckerrel

Grósz Károly, akit az 1988. május 20–22-i országos pártértekezleten a lemondott Kádár János utódaként az MSZMP KB főtitkárává választottak, alig négy hónappal később Magyarország egyik legfontosabb partnerországának vezetőjével, Erich Honeckerrel tárgyalhatott a Német Demokratikus Köztársaságban. Forrásközlésemben röviden összefoglalom a magyar párt- és kormányküldöttség 1988. szeptember 8–9-i kelet-berlini látogatásának fontosabb eseményeit, majd közlöm az ahhoz kapcsolódó, legfontosabbnak vélt hazai és német levéltári dokumentumokat.

 

Bevezető

 

Az Erich Honecker[1] vezette Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) Központi Bizottságának Politikai Bizottsága 1988. augusztus 2-án hozott határozatot arról, hogy hivatalos baráti látogatásra invitálja Grósz Károlyt,[2] a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárát, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét.[3] Az előzetes egyeztetéseknek megfelelően Grósz Károly 1988. szeptember 8-án, csütörtökön fél nyolckor külön repülőgéppel utazott Berlinbe. Kíséretéhez tartozott többek között Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; Kótai Géza, a KB tagja, a Külügyi Osztály vezetője; Major László, a KB Iroda vezetője; Nyers József, a Gazdaságpolitikai Osztály helyettes vezetője; Szabó Sándor, a Külügyi Osztály munkatársa; Thürmer Gyula, a Külügyi Osztály munkatársa; Csiki Ivánné, a Minisztertanács Hivatalának tanácsosa. (Lásd az 1. és a 2. számú dokumentumot!)

 


Grósz Károly

 

A tervezett megbeszéléseken a Német Demokratikus Köztársaság részéről Hermann Axen, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára; Günter Mittag, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára; Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-helyettes; Oskar Fischer külügyminiszter; Günther Sieber, a KB Külügyi Osztályának vezetője; Frank-Joachim Hermann, az Államtanács Elnöki Irodájának vezetője és Gerd Vehres, az NDK budapesti nagykövete vett részt. (Lásd a 3. számú dokumentumot!)

Az összeállított keretprogram szerint Berlin Schönefeld repülőterére kellett megérkeznie a magyar delegációnak. (Lásd a 4. számú dokumentumot!)

 


Günter Mittag

 

A hazai sajtó tudósítása szerint „napsütés, kellemes kora őszi idő fogadta Berlinben Grósz Károly pártfőtitkár-kormányfőt, akinek különgépe pontban reggel kilenc órakor érkezett meg a Schönefeld repülőtérre – jelentik tudósítóink Berlinből. A két ország zászlóival és vörös lobogókkal feldíszített légikikötő betonján Erich Honecker kézfogással és baráti öleléssel üdvözölte magyar vendégét, aki bemutatta a kíséretében érkezett személyiségeket. Ezt követően a díszalakulat parancsnoka jelentést tett, majd a katonazenekar eljátszotta a két ország himnuszát, miközben – államfőnek kijáró – 21 ágyúlövés köszöntötte a vendéget. Grósz Károly Erich Honecker társaságában ellépett a katonák sorfala előtt, majd üdvözölte a megjelent NDK-vezetőket, így Hermann Axent, a PB tagját, a KB titkárát, aki a látogatás idején a főtitkár-miniszterelnök díszkíséretét látja el. A magyar vezető sorban kezet fogott a fogadására megjelent párt- és állami vezetőkkel. A repülőtéren sok száz berlini gyűlt össze, akik zászlókat lengetve szívélyesen üdvözölték a magyar vendégeket.”[4]

 


Erich Honecker

 

Grósz Károly a hivatalos program szerint a tárgyalások megkezdése előtt, még a délelőtti órákban – az előre kidolgozott protokoll szerint – sort kerített az Unter den Lindenen lévő Fasizmus és Militarizmus áldozatai emlékművének a megkoszorúzására.[5] Ezt követően az NSZEP Központi Bizottságának székházában – másfél órára tervezett – szűkkörű megbeszélésre[6] került sor a két pártvezető között. Grósz Károly tájékoztatta Erich Honeckert az MSZMP 1988. május 20–22-i országos pártértekezletéről,[7] Magyarország helyzetéről, illetve a magyar–román viszony aktualitásairól. Honecker a Német Demokratikus Köztásaság politikai egységét, a gazdasági és a kulturális élet fejlődését ismertette.[8] A kisebbségekkel kapcsolatban Honecker „üdvözölte az MSZMP készségét a magyar–román viszonyban meglévő feszültség csökkentésére, az együttműködés lehetőségeinek feltárására, s egyetértését fejezte ki az aradi találkozó[9] megtartásával”[10] kapcsolatban.

 


Németh Miklós

 

A főtitkárok szűkkörű megbeszélésével párhuzamosan a kíséretek tagjai között kétoldalú megbeszélésekre került sor. Németh Miklós és Günter Mittag kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik gazdasági helyzetéről, majd a kétoldalú gazdasági együttműködés aktuális kérdéseiről egyeztettek. Marjai József[11] és Wolfgang Rauchfuss az áruforgalom alakulását és a hazai, illetve kelet-németországi vállalatok közötti kapcsolatok alakulását elemezték. (Lásd az 5. számú dokumentumot!)

Délután három órakor az NSZEP KB székházában a plenáris tárgyalásra került sor, melyen a teljes magyar kíséret, valamint az NDK-tárgyalócsoport tagjai vettek részt. Grósz értékelte a két párt közötti politikai kapcsolatokat, és kiemelte, hogy továbbra is szükség van a különböző szintű, rendszeres találkozók lebonyolítására.[12] Utalt továbbá arra is, hogy Magyarországnak érdeke „a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztése, az idegenforgalom bővítése. Mindent megteszünk szerződéses kötelezettségeink pontos teljesítése érdekében.”[13] Honecker ismertette a Német Demokratikus Köztársaság belső helyzetét, kitért gazdasági eredményeikre, illetve az NSZEP támogatottságára is. Nemzetközi kérdések tekintetében – a beszámolóból legalábbis úgy tűnik – ekkor még tökéletes egyetértés volt a két pártvezető között.[14] 19 órakor az államtanács épületében Erich Honecker díszvacsorát adott Grósz Károly és kíséretének tiszteletére, ahol a két pártvezető pohárköszöntőt is mondott. (Lásd a 6. és a 7. számú dokumentumot!)

Másnap reggel nyolc órakor Grósz Károly a szállásán fogadta Günter Schabowskit, az NSZEP PB tagját, a KB titkárát, majd ezt követően a szállás területén[15] lévő különteremben az NDK-beli nagyvállalatok, külkereskedelmi vállalatok és utazási irodák vezérigazgatóival egyeztetett.[16] A berlini főpolgármesternél[17] tett látogatást és a Nikolai negyedet érintő városnézést követően a Központi Bizottság épületében, délután három óra előtt néhány perccel a hivatalos tárgyalásokat befejezték, majd a magyar küldöttség szálláshelyén sor került a sajtókonferenciára is. A tervezet szerint – az ünnepélyes búcsúztatás után – 18 órakor indult a különgép Berlinből Budapestre.[18]

 

***

 

Grósz Károly és Erich Honecker találkozója az előzetes várakozásoknak megfelelően zajlott, a felmerült kérdések mindegyikében egyetértett a két pártvezető. Honecker kifejtette, hogy az NSZEP is támogatja a Szovjetunióban kibontakozó változásokat, üdvözölte a leszerelési folyamatot, emellett nagyra értékelte az MSZMP nemzetiségi politikáját, és az abban elért eredményeket. A magyar fél szerint a találkozó egyértelműen megmutatta, hogy minden területen kölcsönös a szándék és a törekvés a folyamatos együttműködésre. A kétnapos látogatás középpontjában főként a gazdasági kapcsolatok, a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésével összefüggő kérdések álltak.

Az MSZMP és az NSZEP kétoldali kapcsolataiban törést az 1989 második felében kibontakozó keletnémet menekültválság, és az arra adott magyar válasz okozott.

 

 

Dokumentumok:

 

1.

Feljegyzés az NDK-ba tervezett látogatás kapcsán

Budapest, 1988. augusztus 8.

 

 

Magyar Szocialista Munkáspárt                                                        Szigorúan bizalmas!

Központi Bizottsága                                                                         Készült: 2 pld-ban

Külügyi Osztály                                                                                Budapest, 1988. VIII. 8.

 

 

Feljegyzés

Grósz Károly elvtárs részére

 

A Politikai Bizottság június 28-i határozata értelmében Grósz Károly elvtárs – Erich Honecker meghívására – 1988. szeptember 8–9-én hivatalos, baráti látogatást tesz a Német Demokratikus Köztársaságba.

Javasoljuk, hogy Grósz Károly elvtárs kíséretében az alábbi elvtársak legyenek:

– Kótai Géza, a KB tagja, a Külügyi Osztály vezetője;

– Major László, a KB Iroda vezetője;

– Nyers József, a Gazdaságpolitikai Osztály helyettes vezetője;

– Szabó Sándor, a Külügyi Osztály munkatársa;

– Thürmer Gyula, a Külügyi Osztály munkatársa;

– Csiki Ivánné, a Minisztertanács Hivatalának tanácsosa, osztályvezető;

– a Kormányőrség később kijelölendő képviselői.

Roska István elvtárs, berlini nagykövetünk az NDK fővárosában csatlakozik a kísérethez.

Javasoljuk, hogy Grósz elvtárs tolmácsa Székely Árpád elvtárs, berlini nagykövetségünk munkatársa legyen, s Szabari Krisztina elvtársnő, a küldöttség tolmácsaként ugyancsak utazzék ki.

A német elvtársak e hétre ígérték előzetes programtervezetüket. Azt már hivatalosan közölték, hogy Berlin-Schönefeld repülőterén államfőnek kijáró ceremóniával kívánják köszönteni Grósz Károly elvtársat. A berlini repülőtéren menetrendszerű járat esetén a hivatalos fogadás és az utasok kiszállítása kulturált formában nem megoldható. Ennek figyelembevételével külön repülőgép igénybevételét javasoljuk. Ennek indulására és visszaérkezésére az előzetes program ismeretében később teszünk javaslatot.

A Külügyi Osztály az alábbi anyagokat készíti el Grósz Károly elvtárs részére:

- Tárgyalási jegyzet az Erich Honecker elvtárssal folytatandó megbeszélésekhez;

- Tájékoztató a magyar–NDK párt- és államközi kapcsolatokról;

- Tájékoztató az NDK belső helyzetéről és külpolitikájáról;

- Pohárköszöntő tervezet (szükség szerint);

- Háttértájékoztatók (szükség szerint).

A vendéglátók jelezték, hogy a főtitkárok megbeszéléseiről egyeztetett közleményt kívánnak kiadni. Javasoljuk, hogy az egyeztetést a Külügyi Osztály a kialakult gyakorlat szerint végezze el. Az elutazás és a visszaérkezés tényéről kommüniké jelenik meg. Mindkét eseménynél jelen lesznek a sajtó, a rádió és a TV képviselői.

Javasoljuk, hogy Grósz Károly elvtárs a látogatás alkalmából 12 személyes herendi teáskészlettel ajándékozza meg Erich Honecker elvtársat. A német tárgyalóküldöttség tagjainak Liszt-emlékplakettet és italkóstolót, a programban közreműködő német elvtársak részére italkóstolót ajándékozzunk.

 

                                                                       / Kótai Géza /

 

Az irat jelzete: MNL OL M–KS 288–32–84–1988 – Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Az 1945 utáni munkáspártok iratai, Magyar Szocialista Munkáspárt, Az MSZMP Központi Szervei, Külügyi Osztály (Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztálya), Német Demokratikus Köztársaság – Eredeti, gépelt.

 

2.

Grósz Károly berlini látogatásának előkészítése

Hely és dátum nélkül

 

Magyar Szocialista Munkáspárt

Központi Bizottsága

Külügyi Osztály

 

Grósz Károly elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Erich Honecker elvtársnak, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének meghívására 1988. szeptember 8–9-én hivatalos baráti látogatást tesz a Német Demokratikus Köztársaságban.

Néhány Varsói Szerződésbeli ország pártjának első-, illetve főtitkárai között az elmúlt években az ún. munkatalálkozók gyakorlata honosodott meg. Ezek sorában Erich Honecker elvtárs 1985. október 28–29-én tartózkodott hazánkban.

A főtitkár-miniszterelnök szocialista országba – kétoldalú alapon – most látogat majd második ízben (mint ismeretes, ez év júliusában Varsóban a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének soros ülése alkalmából tartózkodott).

Nemzetközi tevékenységünkben kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a Német Demokratikus Köztársasággal folytatott kapcsolatoknak. Az MSZMP és az NSZEP együttműködése szoros és rendszeres, melyet semmilyen nyitott politikai kérdés nem terhel. Kölcsönösen nagy érdeklődés nyilvánul meg egymás társadalmi-gazdasági gyakorlata iránt. Azonos véleményen vagyunk a nemzetközi élet fő kérdéseiben.

A két ország jelentős gazdasági partnere egymásnak. Az NDK a második legnagyobb szocialista partnerünk, mi pedig a 4–5. helyet foglaljuk el az NDK szocialista országokkal bonyolított áruforgalmában. A legújabb törekvések mindkét részről arra irányulnak, hogy a nagy volumenű áruforgalom dinamikájának megőrzése mellett az együttműködés fejlettebb formáit részesítsék előnyben. A műszaki-tudományos kooperáció a két ország vállalatai, kombinátjai és intézetei közötti közvetlen kapcsolatokban ölt testet.

Együttműködésünknek az NDK szempontjából különösen fontos területe a turizmus, hiszen évente közel másfél millió ottani állampolgár keresi fel a Magyar Népköztársaságot. A lakossági kapcsolatok jelentős tényezői közé tartozik, hogy a fővárosokat is beszámítva 8–8 megye között bonyolódik testvérmegyei együttműködés, továbbá, hogy az NDK-ban jelenleg csaknem 10 ezer konzuli útleveles magyar állampolgár él.

Kulturális, tudományos és oktatási kapcsolataink is jól fejlődnek. Kiemelést érdemel az NDK-nak az a rendszeres és sokoldalú segítsége, amelyet a Magyarországon élő német nemzetiség kulturális ellátásához biztosít.

A szeptember 8–9-i megbeszéléseken – többek között – a két országban folyó szocialista építőmunka gyakorlatának fő elemei, a kétoldalú kapcsolatok – mindenekelőtt a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködés – legidőszerűbb feladatai, valamint a nemzetközi helyzet, illetve a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom kérdései lesznek a figyelem középpontjában. Mi a magunk részéről azt várjuk, hogy Grósz Károly és Erich Honecker elvtárs berlini tárgyalásai újabb lendületet adnak az MSZMP és az NSZEP, valamint a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti sokoldalú együttműködés szélesítésének és elmélyítésének.

 

Az irat jelzete: MNL OL M–KS 288–32–84–1988 – Eredeti, gépelt.

 

3.

Feljegyzés a tervezett látogatás programjáról

Budapest, 1988. augusztus 31.

 

 

Magyar Szocialista Munkáspárt                                                        Szigorúan bizalmas!

Központi Bizottsága                                                                         Készült: 2 pld-ban

Külügyi Osztály                                                                                Budapest, 1988. VIII. 31.

 

 

Feljegyzés

Grósz Károly elvtárs részére

 

A Politikai Bizottság június 28-i határozata értelmében Grósz Károly elvtárs 1988. szeptember 8–9-én hivatalos baráti látogatást tesz a Német Demokratikus Köztársaságba.

Az előzetes egyeztetésnek megfelelően az utazás szeptember 8-án 07.30 órakor különrepülőgéppel lesz. Kérjük Grósz Károly elvtársat, hogy 07.15 órakor szíveskedjék megjelenni a Ferihegy-1 repülőtér I. számú kormányvárójában. Javasoljuk, hogy az elutazásnál legyen jelen Lukács János elvtárs, Szűrös Mátyás elvtárs és Szokai Imre elvtárs, valamint a Német Demokratikus Köztársaság nagykövetségének legfeljebb három képviselője. A visszaérkezés szeptember 9-én 19.30 órakor lesz; javasoljuk, hogy az érkezésnél ugyanezen elvtársak legyenek jelen.

A német elvtársak közölték, hogy a szeptember 8-i és 9-i plenáris megbeszéléseken NDK részről az alábbi elvtársak vesznek részt:

Hermann Axen, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára;

Günter Mittag, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára;

Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-helyettes;

Oskar Fischer külügyminiszter;

Günther Sieber, a KB Külügyi Osztályának vezetője;

Frank-Joachim Hermann, az Államtanács Elnöki Irodájának vezetője;

Gerd Vehres, az NDK budapesti nagykövete.

A tíz kijelölt szakértő között van Berhard Neugebauer külügy-, Dieter Lemke külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint Horst Tschanter, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese.

Az állandó kísérők Hermann Axen, Gerd Vehres és Franz Jahsnowski elvtárs, protokollfőnök lesznek.

Az előzetes program a magyar kéréseknek és javaslatoknak megfelelően került véglegesítésre. A részletezett programot a Külügyi Osztály szeptember 6-ig elkészíti.

A korábbi megállapodás szerint a főtitkárok megbeszéléseiről egyeztetett közleményt adunk ki. Az egyeztetést a Külügyi Osztály a kialakult gyakorlatnak megfelelően végzi el. Az elutazás és a visszaérkezés tényéről kommüniké jelenik meg. Mindkét eseménynél jelen lesznek a sajtó, a rádió és a TV képviselői.

 

                                                                                   /Kótai Géza/

 

Az irat jelzete: MNL OL M–KS 288–32–84–1988 – Eredeti, gépelt.

 

 

4.

Grósz Károly baráti látogatásának programja a Német Demokratikus Köztársaságban

Hely és dátum nélkül

 

1988. szeptember 8., csütörtök

 

Délelőtt           Köszöntés a Berlin-Schönefeld repülőtéren

Koszorúzás a Fasizmus és Militarizmus áldozatainak emlékművénél, Berlin, Unter den Linden

Délután           Látogatás az NSZEP Központi Bizottsága főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökénél, Erich Honecker elvtársnál. A hivatalos tárgyalások megkezdése az NSZEP Központi Bizottsága székházában

Este                 Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottsága főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének díszvacsorája Grósz Károly elvtárs, az MSZMP főtitkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnöke tiszteletére az Államtanács épületében

 

1988. szeptember 9., péntek

 

Délelőtt           Gyárlátogatás

                        Látogatás a berlini főpolgármesternél, a főváros látnivalóinak meglátogatása

Délután           A hivatalos tárgyalások folytatása és befejezése a központi bizottság épületében.

                        Elutazás a berlini Schönefeld repülőtérre

 

Az irat jelzete: SAPMO–BArch DY 30/2490. – Bundesarchiv, Stiftung Archiv Parteien und Massenorganisationen in der DDR, Sozialistische Einheitspartei Deutschlands, Büro Erich Honecker im ZK der SED, Beziehungen mit Ungarn (1964, 1971-1989) – Gépelt másolat.

 

 

5.

Háttéranyag a magyar–NDK kapcsolatok helyzetéről és a továbbfejlesztés lehetőségeiről

Hely és dátum nélkül

 

 

I. Árucsere-forgalom

Az NDK Magyarország külkereskedelmében mintegy 7%-os részesedéssel a Szovjetunió és az NSZK után a harmadik helyen áll, a rubelforgalomban a második pozíciót foglalja el. A magyar viszonylat 5% körüli aránnyal az NDK ötödik kereskedelmi partnere.

Az NDK számunkra a nyersanyagok, alapvető vegyianyagok és félkésztermékek fontos importpiaca. Az ott beszerezhető gépek jelentős hányada konvertibilis vásárlást helyettesít. Kiemelten fejlesztett feldolgozóipari ágazatai – mikroelektronika, számítástechnika, szerszámgépipar – Magyarország számára is alapvetően fontosak. Végül az NDK a legnagyobb szocialista fogyasztási cikk-szállítónk.

Exportunkban stratégiai jelentőségű, hogy az NDK a minőségi követelmények szigorodása és az összetételváltozás ellenére hosszabb távon a magyar termékek nagy vásárlója.

A jelenlegi külgazdasági körülmények között fontosnak ítéljük, hogy bővítsük és fejlesszük gazdasági és külkereskedelmi kapcsolatainkat az NDK-val, és az a jövőben is egyik legfontosabb beszerzési és értékesítési piacunk maradjon.

E szempontokat igyekeztünk érvényesíteni az 1986–1990. évi kétoldalú tervkoordinációban. A tervkoordináció zárójegyzőkönyve és a tartalmában azonos 5 éves árucsere-forgalmi megállapodás a külső és belső gazdasági tényezőket figyelembe véve, a korábbi tervidőszaknál szerényebb dinamikát irányoz elő. Az öt évre egyeztetett kölcsönös áruszállítások értéke (1985. évi változatlan árakon) 10,4 milliárd rubel. Az 1990. évre előirányzott áruforgalom az 1985. évi tényforgalom 114%-a. Az éves átlagos növekedés üteme kb. 2,7%. Az árucsere-forgalom kialakult makroszerkezeti arányai öt évre változatlanok, a mikrostruktúrában volt elmozdulás.

A tervkoordináció kiegyenlített fizetési mérleghelyzetet irányoz elő. Az áruforgalom import-többletét a nemkereskedelmi fizetések aktívuma ellensúlyozza.

Az ötéves egyezmény előirányzatai eddig nem teljesültek maradéktalanul. Az 1986. éves jegyzőkönyvi forgalom mintegy 3%-kal, az 1987. évi megállapodás értéke 7%-kal, az 1988. évié 8%-kal marad el a hosszú lejáratú egyezményben tervezett forgalmi szinttől. Az elmaradás okai egyrészt a magyar gépimport-igények csökkenése, másrészt az NDK évről évre mérséklődő ajánlati tevékenysége. A fizetési mérlegben az elmúlt két évben állandósult a magyar aktívum. A szaldó kiegyenlítését célzó törekvések és módszerek hosszabb távon negatívan hatottak a forgalom növekedésére.

Az 1988. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvben előirányzott áruszállítások értéke (a speciális szállítások nélkül) 1928 M Rbl. Az 1987. évi jegyzőkönyvhöz képest a forgalom 3,8%-kal (ezen belül az export 5,0%-kal, az import 2,8%-kal) nő. A hosszú lejáratú egyezmény 1988. évi előirányzatától a jegyzőkönyvben rögzített forgalom kb. 8%-kal marad el. Alapvető oka az NDK fél nem kielégítő ajánlati aktivitása a gépi szférában. Ellentételek hiányában számos magyar gépexport lehetőség szintén kihasználatlan.

Az export-import aránya és a struktúra megfelel a hosszú lejáratú egyezmény előirányzatainak. Mindkét oldalon kb. 3%-kal nőtt a nem gépi termékek aránya, s ugyanennyivel csökkent a gépek hányada.

Az előirányzott szállítások az áruforgalmon kívüli fizetések tervezettnek megfelelő alakulása esetén biztosítják a kiegyensúlyozott fizetési mérleget az 1988. év végére.

Az árucsere-forgalom első hét hónapi alakulását pozitívan értékeljük. A jegyzőkönyv teljesítése a korábbi évekhez és a többi szocialista országhoz képest időarányosan, jó ütemben halad. A magyar exportszerződés-állomány július hónap végén 96%, az import 99%. A kölcsönös szállítások a kereskedelempolitikai céloknak megfelelően alakulnak. Az 1987. év azonos időszakához viszonyítva (a KGST Nemzetközi Együttműködési Bank adatai szerint) mintegy 6%-kal csökkent az export, és több, mint 5%-kal nőtt az import. A nem realizálható jegyzőkönyvi előirányzatokat sikerül behelyettesíteni. Kontingensen felül kötöttünk szerződést pl. 100 db autóbuszra. Kedvező, hogy szerelési szolgáltatásokért anyagjellegű termékekre kötöttünk szerződéseket.

Helyreállt a fizetési mérleg utóbbi években megbomlott egyensúlya. Július végén mindössze 5 millió magyar passzívummal zártunk. Az év végére elérhetőnek tűnik a kiegyenlített mérlegpozíció.

Az árucsere-forgalom összességében pozitív alakulása mellett néhány probléma megoldatlan.

Az NDK mezőgazdasági gép- és járműalkatrész szállításában évek óta krónikus lemaradások jelentkeznek, amelyet eddig a különböző szintű magyar kérések sorozata és az NDK részéről tett biztató ígéretek ellenére sem sikerült felszámolni. Az 1986. és 1987. évekről áthúzódó, nem teljesített szállítások és az 1988. évi lemaradások megközelítik a 18 millió rubelt. Ez ügyben legutóbb július hónapban miniszterelnök-helyettesi levelet írtunk a Kormánybizottság NDK-elnökének, amelyben az alkatrész-szállítási probléma végleges megoldását kértük.

Késés van ezenkívül 1988-ban az NDK cement-, hűtőkompresszor- és kálisó-szállításokban.

A magyar exportban a terméskiesés miatt lemaradás van friss gyümölcsből, mind a szerződéskötésekben, mind a szállításokban. Az NDK miniszterelnökhelyettesi szinten is kérte a kérdés rendezését. A két ország külkereskedelmi vállalatai keresik a megoldást a kieső barack behelyettesítésére más friss gyümölccsel. További szerződések aláírása várható bor és pezsgő, valamint gyógyszeripari termékek területén és szolgáltatás-exportban.

Az 1989. évi tárgyalásokat mielőbb megkezdjük. Erről Marjai elvtárs és Beil NDK külkereskedelmi miniszter megállapodtak.

Az 1989. évre célkitűzésünk a fizetési egyensúly elérése, a nem gépi jellegű import-többlet fenntartása, kereslettel megalapozott export- és importkontingensek kialakítása. Az 1988. évi jegyzőkönyvhöz viszonyítva 4,6%-os forgalombővítéssel számolunk. Ezen belül kiegyensúlyozott fizetési mérleg mellett az import 2–3%-kal, az export 6–7%-kal bővülhet. A tervezett forgalomnöveléssel a hosszú lejáratú megállapodás előirányzatai az elmúlt két évnél jobban megközelíthetőek.

Az elmúlt két év áruforgalmi adataiból és az idei előrejelzésekből úgy ítélhető meg, hogy az 1986–1990. évi hosszú lejáratú egyezmény áruforgalmi előirányzatainak 100%-os teljesítése bizonytalan, csak folyamatos bővítéssel, a megszűnő igények behelyettesítésével közelíthető meg.

A tervidőszak hátralévő 2–3 évében ennek érdekében szükséges átgondolni, hogy milyen belföldi intézkedésekkel növelhető a kétoldalú forgalom. Az export bővítése, a partner igényeinek ismeretében nem okoz különösebb gondot. Az NDK árualapokat, a magyar importigényeket és a fizetési mérleg egyensúlyi követelményeit is figyelembe véve az import nagyobb odafigyelést tesz szükségessé. Mindenekelőtt a korábban hozott kormánybizottsági határozatok következetes végrehajtását kell megvalósítani. A tervezett importliberalizálás új rendjében mérlegelni kell, hogy egyes tervezett korlátozó intézkedésekkel – pl. kivételi listákkal – mennyiben terelhetők a vállalati beszerzések az NDK-piacra olyan esetekben, amikor ott tőkés minőségű áruk megvásárlására nyílik lehetőség.

 

II. Idegenforgalom

A turizmus e viszonylatban kiemelt szerepet játszik. Az 1988. évben az NDK rendelkezésére bocsátott turistafizetőeszköz összege 1630 millió forint. A részletek rendelkezésre bocsátása rendben megtörtént. Július végéig az MNB 1600 millió forintot utalt át az NDK Állami Bankjának. Az éves keretből további 30 milliót, valamint a márka-forint árfolyamváltozásából származó 115 millió forintot az év folyamán átutaljuk.

Márkát nem vásárolunk. Az NDK-beutazók által Magyarországon beváltott összeg eddig fedezte a magyar turisták márkaszükségletét. 1987-ben és 1988-ban 100–100 millió márkát (20 M Rbl) az MNB visszautalt az NDK-nak.

Az NDK az elmúlt években nem vette igénybe a tervkoordinációban turizmusra egyeztetett forintkeret teljes összegét. Az így rendelkezésére álló összegből a lehető legnagyobb számú turistát kívánja Magyarországra utaztatni. Ezért az egyéni turisták által igényelhető napi forint-ellátmányt rendkívül kis összegben határozza meg.

1988. január 15-től új pénzügyi szabályozást vezetett be a Magyarországra utazó NDK-állampolgárok forint-ellátásában. Az NDK-turisták az eddigi 2660 Ft helyett (14 napi tartózkodásra) évente személyenként 2300 Ft-ot válthatnak (12 napi tartózkodásra). A rendelkezés a korábbinál kedvezőtlenebb helyzetet teremt a Magyarországra utazáshoz, elsősorban az egyéni, nem szervezett turistákat érinti, s várhatóan a forgalom mérséklődését okozza.

Többször, felső szinten is kértük a partnert, hogy a kölcsönös turizmus fejlesztése érdekében könnyítsen belső adminisztratív korlátozásain. A belső pénzügyi rendelkezések meghozatala az NDK szuverén ügye. Nem tartjuk azonban jónak, hogy az NDK-ban a turizmust szabályozó rendelkezésekkel kapcsolatos tömegtájékoztatás alapján az utazások korlátozásait a lakosság gyakran a magyar hatóságoknak tulajdonítja.

A Magyarországra irányuló NDK-idegenforgalom 1984 óta mérsékelten nő. Az 1988. év első hat hónapjában 236 ezer NDK-turista érkezett Magyarországra, számuk mintegy 3%-kal magasabb az előző évinél. Az NDK turistái körében Magyarország ma kedvelt célország. A magyar kiutazások szempontjából mindeddig az NDK a fogadókapacitások szűkössége, a szervezés hiányosságai, valamint a forint-márka árfolyama miatt nehezen értékesíthető célország volt. A kiutazások száma 1987-ben és 1988-ban azonban növekvő tendenciájú, az NDK-márkavásárlások összege pedig mintegy 30%-kal nőtt. Figyelembe véve a magyarországi inflációt, az utazásokat feltehetően nem kis mértékben, bevásárlási célok motiválják.

A márka-forint nemkereskedelmi árfolyama 1988. május 1-jén 6,10 Ft/DDM-ről 7 Ft DDM-re változott. A korrekció 15% volt a márka javára. Feltételezhető, hogy az NDK szeptemberben újabb igényt jelent be a forint leértékelésére. Javaslatát a magyar fogyasztói árszínvonal deklarált 1988. évi emelkedésével fogja alátámasztani.

A mi állásfoglalásunk felvetésére az lehet, hogy a legutóbbi, 1988. május 1-jei korrekció után legközelebb csak 1989-ben, a fogyasztói áralakulás ismeretében vizsgáljuk a kérdést.

 

[…][19]

 

IV. Műszaki-tudományos együttműködés

A számunkra hasznos kapcsolatok között legkevésbé kiaknázott terület a műszaki-tudományos együttműködés. Figyelembe véve az NDK-ban a termelőerők fejlettségét, a termelés műszaki színvonalát, a technológiai kultúrát, célszerű számunkra a műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztése, a mindkét országban rendelkezésre álló műszaki-tudományos potenciál felhasználásának koordinálása és az együttműködési formák bővítése, kiszélesítése. Az MNK és az NDK közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének 2000-ig szóló, hosszú távú programja alapján az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az NDK Tudományos Műszaki Minisztériuma kidolgozta az 1986–1990. évi műszaki-tudományos együttműködés kiemelt feladatainak programját, amelyet 1986-ban az érdekelt vezetők aláírtak, és a Bizottság a XXIV. ülésszakon jóváhagyott.

A program figyelembe veszi a KGST-tagországok műszaki-tudományos fejlődésének 2000-ig szóló komplex programjában meghatározott fő irányokat. 13 témacsoportot tartalmaz. Nem végleges jellegű, folyamatosan kiegészíthető.

Megkülönböztetett figyelmet fordítottak az MNK és az NDK kutatási és fejlesztési fő céljaira is. Kiemelt szerepet kapott a mikroelektronika közös fejlesztése és alkalmazása, az ipari robotok alkalmazása, a gazdaságos anyag- és energiafelhasználás, a biotechnológia fejlesztése, valamint az atomenergia.

A program feladataira a munkatervek és a szerződések létrejöttek. A munkálatok időarányos előrehaladását fokozottan figyelemmel kell kísérni. Célszerű a programot folyamatosan korszerűsíteni, a csúcstechnológiai kutatásokat kiemelten központilag kezelni és a többi témában pedig elsősorban a közvetlen vállalati kezdeményezést ösztönözni és egyidejűleg központilag támogatni. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az NDK partnerszervezete kidolgozták a műszaki-tudományos együttműködés új eljárási rendjét. A feltételek korszerűek, lehetővé teszik a jelenlegi körülményekhez alkalmazkodó tevékenységet. Várjuk, hogy ez az új feltételrend a kölcsönös kezdeményezést is segítse.

A hatékonyabb együttműködési tevékenység érdekében a felelős partnerek az 1987. évben albizottságot alakítottak, amelynek fő feladata a kulcstechnológiák terén végzett közös tevékenység szorgalmazása lesz.

 

V. Tervkoordináció

A két ország központi tervező szervei megkezdték az 1991–1996 közötti tervkoordináció előkészítését. Tárgyaltak a tervegyeztetés tartalmi, módszertani és szervezési kérdéseiről.

Mindketten a KGST 43. ülésszakán elfogadottakból indulnak ki. Megállapodtak, hogy a két ország közötti együttműködés elsődleges eszköze e tervkoordináció lesz, amelynek módszereiben új elemeket építenek be. Az egyeztetésen részt vesznek a vállalatok és a kombinátok.

 

Az irat jelzete: MNL OL M–KS 288–32–84–1988 – Eredeti, gépelt.

                                                                                                                                

 

6.

Pohárköszöntő a Grósz Károly tiszteletére adott hivatalos vacsorán

Kelet-Berlin, 1988. szeptember 8.

 

Kedves Grósz Károly elvtárs!

Kedves magyar elvtársak, kedves barátaink!

 

Engedjék meg, hogy még egyszer szeretettel köszöntsem Önöket a Német Demokratikus Köztársaságban. Örülünk, hogy nyílt és őszinte véleménycserére érkeztek hozzánk, amely ugyanolyan baráti és bizalomteljes légkörben folyik, mint amely évtizedek óta jellemzi pártjaink, országaink és népeink kapcsolatát.

Az Ön látogatására, kedves Grósz Károly elvtárs, olyan időben kerül sor, amikor a szocialista országok, egy széles nemzetközi nyilvánosság, valamint ésszerűen, józanul, realista módon gondolkodó nyugati erők erőfeszítéseinek köszönhetően a nemzetközi kapcsolatokban fokozatosan szilárdulnak a pozitív tendenciák. Míg korábban a konfrontáció és annak kiéleződése volt a meghatározó elem, ma sok területen kedvező irányú fordulat kezdődik. Ez abban jut kifejezésre, hogy gyarapodnak a kapcsolatok, erősödik a tárgyilagos párbeszéd Kelet és Nyugat között.

Hatályba lépett a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről szóló szovjet–amerikai szerződés[20], amelynek révén első ízben számolnak fel egy egész korszerű fegyverkategóriát, reális esélyt nyújtva arra, hogy az emberiség megszabadulhasson a nukleáris katasztrófa lidércálmától. A leszerelési procedúrában nem állhat be szünet. Ezért szövetségünk Politikai Tanácskozó Testületének ez év júliusi, varsói ülésén további lépéseket szorgalmaztak a katonai potenciálok radikális csökkentéséért. Az NDK nyomatékosan támogatja ezeket a kezdeményezéseket.

Vonatkoznak ezek arra, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok 50%-kal csökkentse hadászati támadófegyvereit, szigorúan betartva az ABM-szerződés[21] pontjait, a nukleáris kísérletek számának csökkentésére, majd a kísérletek számának csökkentésére, majd a kísérletek teljes beszüntetésére, a vegyi fegyverek teljes betiltására és megsemmisítésére, a haderők és a hagyományos fegyverzet leépítésére az Atlanti-óceántól az Urálig. Ugyancsak síkraszállunk a harcászati nukleáris fegyvereknek a leszerelési folyamatba való bevonásáért is.

Az NDK Európa szívében, a világ két legnagyobb katonai koalíciójának választóvonalánál fekvő országként, továbbra is mindent megtesz azért, hogy megvalósuljanak a Varsói Szerződés tagállamainak a hagyományos leszereléssel kapcsolatos javaslatai. Szövetségünk e kezdeményezését konstruktív lépésként értékeljük újabb tárgyalások előkészítése felé, amelyeket még 1988-ban meg kellene kezdeni. A NATO országaitól kedvező reakciót várunk.

Az NDK a párbeszédet és az együttműködést szem előtt tartó politikájával a jövőben is elősegíti a nemzetközi kapcsolatok jó irányú fejlődését azzal a céllal, hogy az elindított kedvező fordulaton ne lehessen rossz irányban változtatni. Itt szeretnék utalni az ez év júniusában Berlinben az atomfegyvermentes övezetekről tartott nemzetközi találkozóra.[22] A világ minden részének országaiból érkezett, nagyszámú résztvevő között átfogó, egyenjogú és nyílt eszmecsere folyt a béke kérdéseiről. Minden egyéb nézetkülönbség háttérbe szorult az abbeli igyekezet mögött, hogy építő szellemben kivegyék a részüket a világpolitika legfontosabb feladatának megoldásából, a szilárd békéhez, a nukleáris katasztrófa elkerüléséhez vezető utak kereséséből.

A berlini találkozó sikeréhez fellépésével a magyar küldöttség is hozzájárult. Ezért ismételten köszönetet mondok. A Magyar Népköztársaság ismételten hangoztatta, hogy rendelkezésre bocsájtja területét egy ilyen övezet kialakításához. Az Észak-Európában és a Balkánon tervezett övezetekkel együtt ily módon Európában észak-déli irányban összefüggő atomfegyvermentes terület létezne. Ennek felbecsülhetetlen jelentősége lenne a leszerelés és az enyhülési folyamat szempontjából.

Az NDK annak érdekében, hogy a kialakítandó közös „európai otthonban” erősítse a kölcsönös bizalmat és szilárdítsa földrészünk biztonságát, állhatatosan kitart az atomfegyvermentes folyosó, a vegyifegyver-mentes övezet és egy közép-európai bizalmi és biztonsági övezet terve mellett. A helsinki záróokmány alapján a legkülönbözőbb területeken szállunk síkra a kölcsönös megértésért és az építő jellegű együttműködésért.

Elégedetten és örömmel nyugtázzuk, hogy az NDK és a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenysége alapvetően összhangban van és gyakorlati lépéseinket közös ügyünknek, a béke és a szocializmus ügyének szolgálatában tesszük. Egyetértünk abban is, hogy hatékonyabbá kell tennünk a testvéri szocialista országok együttműködését a Varsói Szerződésnek és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében. A szövetségeink szervezeteinek legutóbbi ülésein erről hozott határozatok megvalósításából az NDK aktívan kiveszi a részét. Érdekeltek vagyunk a politikai és gazdasági együttműködés bevált formáinak megtartásában, és ugyanakkor új, hatékony utak keresésében is. Itt megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk az 1991 és 1995 közötti időszakra szóló népgazdasági tervek egyeztetésének.

 

Kedves magyar elvtársak, kedves barátaink!

Mai találkozásunk jó alkalmat kínál arra, hogy méltassuk a német és magyar kommunisták szoros harci szövetségének több évtizedes hagyományát. Annál is inkább, mivel néhány hónap múlva emlékezünk meg a Kommunisták Magyarországi Pártja és Németország Kommunista Pártja megalakulásának 70. évfordulójáról. Ma jogunk van büszkén kijelenteni: a mi testvéri szocialista országainkban beteljesült a német és a magyar munkásmozgalom dicső harcosainak, köztük Karl Liebknechtnek[23] és Rosa Luxemburgnak[24], Kun Bélának és a fasizmus sötét éjszakájában a társadalmi haladás diadaláért egymás oldalán életüket kockáztató elvtársak ezreinek végakarata. A két pártnak, országnak és népnek ezeken a hagyományokon alapuló kiforrott szövetsége helyt áll a mai körülmények között. Ez garantálja a további közös előrehaladást.

Joggal mondhatjuk, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai magas színvonalon állnak és problémamentesek. A barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést minden területen megvalósítjuk. A gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés 2000-ig történő fejlesztése az 1985-ben aláírt hosszú távú programnak megfelelően gazdasági kapcsolataink folyamatosan fejlődtek. A Magyar Népköztársaság a legfontosabb gazdasági partnereink egyike. A mikroelektronika, biotechnológia és az új nyersanyagok rendkívül időszerű súlypontjai a műszaki-tudományos együttműködésnek, megfelelnek országaink népgazdasági szükségleteinek. Itt nagyon hasznosnak bizonyul a vállalatok, intézmények közötti sok-sok közvetlen kapcsolat, amelyek további impulzusokat adnak együttműködésünknek.

Érthető módon gazdasági együttműködésünk méreteivel és a népgazdaságainkkal szemben támasztott magasabb követelményekkel összefüggésben új kérdések merülnek fel. Az eddigi gyakorlathoz hasonlóan ezekre is meg fogjuk találni a kölcsönös bizalom és megértés szellemében fogant, mindkét ország érdekeivel számoló megoldásokat.

Kapcsolataink terjedelme a tudomány, az oktatás és a kultúra területén is kifejezően bizonyítja együttműködésünk magas szintjét. Ez újból megmutatkozott ez év áprilisában, az NDK-ban megrendezett Magyar Kulturális Napok sikerén. Mindkét fél egyetért abban, hogy az 1989-re Magyarországra tervezett NDK Kulturális Napokat ugyanilyen kimagasló eseménnyé teszik.

Kapcsolataink növekvő sokrétűsége és szélessége, valamint népeinknek egymás iránti őszinte érdeklődése következtében nőtt a két ország állampolgárai közötti személyes találkozások száma is. Megragadják a kínálkozó alkalmakat, hogy jobban megismerjék a testvéri ország lakóinak kultúráját, hagyományait és konkrét életkörülményeit. Ezt is üdvözöljük.

 

Kedves Grósz Károly elvtárs!

Kedves magyar elvtársak!

Az NDK dolgozói nagy érdeklődéssel kísérik a magyar testvérpártnak és testvérnépnek annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy megvalósítsák a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének határozatait és jelentős társadalmi változások révén gyorsítsák a magyarországi szocialista építőmunkát, erősítsék a népgazdaság teljesítőképességét, elmélyítsék a szocialista demokráciát. Ehhez, kedves magyar elvtársak, kedves barátaink, tiszta szívből kívánunk Önöknek sok sikert a Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusának előkészítése során.

Amint Önök is tudják, abból indulunk ki, hogy a fejlett szocialista társadalom építése mélyreható politikai, gazdasági, társadalmi és szellemi-kulturális változások folyamata, amely magában foglalja az új feladatok és problémák megoldásához vezető mindenkori legjobb utak alkotó szellemű megkeresését. Ebben a szellemben valósítjuk meg az NSZEP XI. kongresszusának határozatait, a gazdaság- és szociálpolitika egységének irányvonalát, kibontakoztatjuk a szocialista demokráciát. Ezen az úton újra és újra olyan döntéseket kell hoznunk, olyan változtatásokat kell keresztülvinnünk, amelyek megfelelnek az új követelményeknek.

 

Kedves elvtársak, kedves barátaink!

Dolgozóinknak a Német Szocialista Egységpárt és a Magyar Szocialista Munkáspárt által vezetett céltudatos cselekvése, sokoldalú együttműködésünk szélesítése a jövőben is nagy jelentőséggel bír a szocializmus pozícióinak erősítése, s ezzel az emberiség számára létfontosságú béke biztosabbá tétele szempontjából.

Önöknek, tisztelt vendégek, további kellemes NDK-beli tartózkodást kívánva javaslom: emeljék poharukat velem együtt:

– A Német Szocialista Egységpárt és a Magyar Szocialista Munkáspárt testvéri szövetségének további szilárdulására,

– A Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti gyümölcsöző együttműködésre,

– Az Ön egészségére, kedves Grósz Károly elvtárs,

– minden jelenlévő magyar elvtársunk és barátunk egészségére!

 

Az irat jelzete: SAPMO–BArch DY 30/2490. – Gépelt másolat.

 

7.

Pohárköszöntő-tervezet

Hely nélkül, 1988.

 

Tisztelt Honecker Elvtárs!

Kedves Elvtársak!

 

Őszinte szívből köszönöm Erich Honecker elvtárs meleg, baráti szavait. Köszönetet mondok a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának és személy szerint Honecker elvtársnak a megtisztelő meghívásért, amelynek nagy örömmel tettem eleget. Átadom a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa üdvözletét és jókívánságait.

 

Kedves Elvtársak!

Mai őszinte, jó hangulatú megbeszélésünk Erich Honecker elvtárssal a pártfőtitkári találkozók értékes hagyományát gyarapítja. A rendszeres politikai párbeszéd híven tükrözi a magyar–NDK kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlődését. Együttműködésünk további erősítése összhangban van külpolitikai céljainkkal, a jövőről alkotott elképzeléseinkkel.

Hazánk és a Német Demokratikus Köztársaság viszonyában meghatározó, hogy eszméink, fő törekvéseink, alapvető érdekeink összekötnek bennünket. A két ország helyzetében, társadalmi-gazdasági gyakorlatában természetesen sok eltérő vonás is tapasztalható. Meggyőződésünk, hogy a sokszínű nemzeti megoldások iránti figyelem és tiszteletteljes viszony kapcsolatunkban is a bizalom és a megértés erősítésének tényezője. A mostani látogatás politikai fontosságát számunkra az is jelenti, hogy közelebbről megismerkedhetünk az NSZEP gazdag tapasztalataival, NDK-beli barátaink elképzeléseivel, terveivel.

A magyar közvélemény elismeréssel tekint az NSZEP VIII. kongresszusa óta megvalósult fejlődésre, az NDK nemzetközi méretekben is kiemelkedő teljesítményére a műszaki-tudományos haladás területén, az emberek szociális biztonságának, életkörülményeinek javításában elért eredményekre. Hazánk is őszintén érdekelt abban, hogy az NSZEP a konkrét nemzeti viszonyok között korszerű válaszokat találjon korunk kihívásaira, s az NDK népének munkaszeretetére, a német kultúra és tudomány értékeire alapozva eredményesen haladjon előre a szocialista társadalom fejlesztésében.

Országaink előrehaladását a színvonalas hazai munka mellett elsősorban gazdasági együttműködésünk hatékony fejlesztésével segíthetjük. Fontos feladatnak tartjuk, hogy vívmányainkat megőrizve előre lépjünk a szakosítás és kooperáció területén, bővítsük együttműködésünket a mikroelektronikában és más progresszív ágazatokban. Készek vagyunk előmozdítani a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatokat minden korszerű és a világpiacon is versenyképes termék előállítására.

Kapcsolataink sokrétű intézményi formái alkalmasak arra, hogy jobban hasznosítsuk a két ország szellemi potenciálját a politika, a kultúra, a tudomány és az oktatás terén is. Nagy feladatot teljesítünk, ha bővítjük az állampolgárok közötti közvetlen érintkezést, az idegenforgalmat, a kölcsönös ismereteket országaink történelméről és jelenéről, új tartalommal gazdagítjuk a testvérmegyei együttműködést.

Népeinket összeköti a Magyarországon élő német nemzetiség is. Humánus kötelességünk, hogy a lenini nemzetiségi politika elveinek szellemében segítsük nemzeti arculatuk megőrzését, kultúrájuk fejlesztését. Azon vagyunk, hogy a magyarországi németek a jövőben is megtalálják boldogulásukat szülőföldjükön. Nagyra értékeljük az NDK megértő internacionalista viszonyát és segítségét az európai civilizáció és a népeink számára egyaránt fontos ügyhöz.

 

Kedves Elvtársak!

Önök előtt is ismert, hogy hazánkban az elmúlt években a szocializmus fejlődése lelassult, megszaporodtak problémáink. Pártunk széles körű vita után jutott arra a következtetésre, hogy számunkra gondjainkból csak egy elfogadható kivezető út van: a szocializmus gyökeres megújulása, gondolkodásunk, cselekvésünk korszerűsítése.

Segítséget jelent számunkra az a tudat, hogy támaszkodhatunk szocialista vívmányainkra, az előttünk járó nemzedékek tapasztalatára és bölcsességére is. Ugyanakkor friss erőt merítünk a demokrácia fejlesztéséből, a gondolkodó, a reális célokért felelősen cselekvő emberek és közösségek alkotó készségének kibontakozásából. A fegyelmezett munka mellett mindez fontos erőforrásunk a nyitottabb, hatékonyabb gazdálkodás kialakításában is. Az MSZMP eltökélt szándéka, hogy az egész nép pártjává váljék, s következetesen haladjon előre a magyar társadalom megújulásának útján.

 

Kedves Elvtársak!

Mai megbeszélésünk ismételten megmutatta, hogy hazánk és az NDK azonosan ítéli meg a világpolitika fő kérdéseit. Elismeréssel tekintünk az NDK aktív külpolitikai kezdeményezéseire, leszerelési javaslataira, amelyek erősítik országuk tekintélyét a világban.

A szocialista világban végbemenő folyamatok nemzetközi jelentőségű tényezővé váltak. A Szovjetunió és a többi szocialista ország új szemléletmódjának, rugalmas, aktív kezdeményezéseinek hatására nemzetközi téren csökkent a feszültség, felerősödtek a kedvező irányzatok.

Üdvözöljük a szovjet–amerikai párbeszéd helyreállítását, azt a kölcsönös felismerést, hogy az emberiség sorsáért viselt felelősség tudatában nem engedhető meg az atomháború, az egymás elleni fegyveres konfliktus. Történelmi tettként értékeljük a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött megállapodást. Úgy véljük, hogy a hadászati-katonai erőegyensúly megőrzése közös érdek. A kölcsönös biztonságot azonban a fegyveres erők lényegesen alacsonyabb szintjén is garantálni lehet.

Támogatjuk a Szovjetunió javaslatát az európai hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők csökkentésére, s ezzel foglalkozó összeurópai tanácskozás megtartására. Hazánk érdekelt abban, hogy az elsődleges csökkentés által érintett országok közé kerüljön.

Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a szocialista országokkal kialakított kapcsolataink új szintre emelésének. Támogatjuk a Varsói Szerződésben folyó együttműködés fejlesztését, az alapvető kérdésekben a rendszeres és érdemi konzultációkat, a partneri viszony erősítését.

A KGST-t a szocialista országok gazdasági fejlődésének hosszú távon is fontos tényezőjének tekintjük. Úgy gondoljuk azonban, hogy az együttműködés halaszthatatlan korszerűsítésében meghatározó szerepet kell kapjanak az áru- és pénzviszonyok, a korszerű közgazdasági eszközök.

Gazdasági és politikai érdekeink egyaránt azt követelik, hogy kölcsönös előnyök alapján folyamatosan bővítsük kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal. Számunkra létkérdés, hogy velünk és ne nélkülünk fejlődjék a világgazdaság. Rendezett viszonyra, szerződésekkel szabályozott együttműködésre törekszünk az Európai Gazdasági Közösséggel. Ebben kedvező feltételt jelent, hogy a KGST és az EGK közötti kapcsolatok a közös nyilatkozat aláírásával új hivatalos szintre emelkedtek.

A nemzetközi feszültség enyhülése kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy előre lépjünk az európai problémák megoldásában, a széleskörű politikai párbeszéd, az előremutató és kiegyensúlyozott kelet–nyugati viszony fejlesztésében. Úgy látjuk, hogy megfelelő politikai akarat esetén adottak a feltételek a bécsi utótalálkozó eredményes befejezéséhez.

 

Kedves Honecker Elvtárs!

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében kifejezem reményemet, hogy hamarosan hazánkban köszönthetjük Önt hivatali baráti látogatáson.

Emelem poharam a Német Szocialista Egységpárt, a Német Demokratikus Köztársaság további sikereire a szocializmus építésében, a béke védelmében; Erich Honecker elvtárs és minden jelenlévő NDK-beli barátunk egészségére.

 

Az irat jelzete: MNL OL M–KS 288–32–84–1988 – Eredeti, gépelt.

 


[1] Erich Honecker (1912–1994): a Német Szocialista Egységpárt főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke. Az első titkári tisztséget Walter Ulbricht 1971. májusi leváltását követően egészen 1989 októberéig töltötte be.

[3] Bundesarchiv, Stiftung Archiv Parteien und Massenorganisationen in der DDR (a továbbiakban: SAPMO-BArch), DY 30/J IV 2/2/2294. 128.

[4] Népszabadság, 1988. szeptember 9.

[5] SAPMO-BArch DY 30/J IV 2/2/2294. 129.

[6] Rajtuk kívül Thürmer Gyula, Székely Árpád és Gerd Vehres volt jelen.

[7] Az 1988. május 20–22 között megrendezett országos pártértekezleten Kádár Jánost leváltották, Grósz Károlyt főtitkárrá választották.

[8] Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), Az 1945 utáni munkáspártok iratai, Magyar Szocialista Munkáspárt, Az MSZMP Központi Szervei, Külügyi Osztály (Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztálya) (a továbbiakban: MNL OL M-KS 288-32) 84. Német Demokratikus Köztársaság, 487-488.

[9] Marjai József 1923-ban született Budapesten. Diplomácia szolgálatot 1948-tól teljesített. 1956 és 1970 között Bernben, Prágában és Belgrádban volt Magyarország nagykövete. Ezt követően külügyminiszter-helyettesként és államtitkárként is dolgozott. 1978 áprilisától a Minisztertanács elnökhelyettese volt. 1988-ban nyugdíjazták.

[10] MNL OL M-KS 288-32-84. 489.

[11] A Magyarországon bekövetkezett irányváltást a többi szocialista ország bizalmatlansággal fogadta, mely esetenként a kapcsolatok romlását is okozta. Különösen Romániával vált feszültté a viszony (falurombolási terv), 1988-ban már közel 13 ezer erdélyi magyar nem kívánt visszatérni Romániába. Augusztus 28-án, Gorbacsov kérésére Aradon próbálták rendezni a nézetkülönbséget, de ahogy a külügyi vezetők előre sejtették, Grósz számára kudarccal végződött a találkozó, Ceauşescu semmit sem adott fel, egyetlen fontos kérdésben sem hátrált meg..

[12] MNL OL M-KS 288-32-84 489.

[13] MNL OL M-KS 288-32-84. 489.

[14] MNL OL M-KS 288-32-84 491-494.

[15] A magyar delegációt a niederschönhauseni kastélyban szállásolták el.

[16] MNL OL M-KS 288-32-84 371.

[17] Erhard Krack (1931–2000): volt kelet-berlini főpolgármester.

[18] MNL OL M-KS 288-32-84 372-373.

[19] A III. fejezet a termelési kapcsolatokkal foglalkozik, melynek további fejlesztési alapját „A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének 2000-ig szóló hosszú távú programja” adta. Kitért a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés céljainak és irányainak, továbbá a mezőgazdasági és közúti járműgyártás, a mikroelektronika és az ipari robottechnika, valamint a magyar vállalatok és az NDK kombinátok közötti kooperáció ismertetésére.

[20] A szerződést 1987. december 8-án írta alá Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov.

[21] Az ABM szerződésben megállapodás született az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között a hadászati rakétavédelmi rendszerek kiépítésének korlátozása ügyében.

[22] A háromnapos találkozóra 1988 júniusának végén került sor Kelet-Berlinben, Erich Honecker vezetése mellett.

[23] A Német Kommunista Párt egyik alapítója volt, 1919-ben a szociáldemokrata G. Noske megrendelésére fogták el, és végezték ki.

[24] Karl Liebknechthez hasonlóan a Német Kommunista Párt alapítója volt, őt is 1919-ben gyilkolták meg.

Ezen a napon történt június 18.

1937

Felszáll Moszkvából a „szovjet Lindbergh”: Valerij Cskalov (és társai). ANT-25 típusú gépe az Északi-sark érintésével két nap múlva száll...Tovább

1940

Franciaország tűzszünetet köt a németekkel.Tovább

1972

Az NSZK labdarúgó válogatottja az Európa-bajnokság brüsszeli döntőjén 3-0-ra győzi le a Szovjetunió csapatát.Tovább

1979

Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár és Jimmy Carter amerikai elnök Bécsben aláírja a SALT-2 megállapodást.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Egyház és társadalom

 

Szociológiai értelemben az egyház társadalmi-kulturális rendszer, mely három alrendszerből áll: a tágabb értelemben vett vallási kultúrából, az azonos hitű közösségből, valamint a vallási kultúra és közösség ápolására létrejött szervezetből, amit a papság és a hierarchia képvisel. Tomka Miklós vallásszociológus értelmezése szerint Magyarországon az 1940-es évek második feléig tartó időszak még a „keresztény társadalom” korának tekinthető: az összefonódott vallási és szekuláris kultúrából úgy részesedett mindenki, mint a nemzeti hagyományból. „1948 előtt ‒ írja ‒ a vallás a legfontosabb kultúrahordozóként megelevenítette a történelmi folyamatosságot, képviselte a nemzeti identitást, hozzájárult a társadalom integrációjához.”

A fokozatosan kiépülő egypárti diktatúra azonban csakhamar elérkezettnek látta az időt a „klerikális reakcióval” történő mielőbbi leszámoláshoz. A kommunista hatalom az egyház működésének ellehetetlenítését, végső soron pedig annak megsemmisítését tűzte ki célként. Államosították az egyházi iskolákat, koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték Mindszenty József hercegprímást, koncepciós eljárás során bebörtönözték Grősz József kalocsai érseket, megvonták a szerzetesrendek többségének működési engedélyét, a szerzetesek egy részét pedig letartóztatták, deportálták vagy kivégezték. Az egyház kényszerűségből eltávolodott a társadalmi kérdésektől, kiszorult a közéletből és visszavonult a templomok falai közé.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlást követően a korábbi nyílt egyházüldözés helyébe egy új típusú szövetségi politika lépett. Kádár János pártfőtitkár egyházpolitikájának legfőbb jellemzőjévé egyre inkább a pragmatizmus vált, azon megfontolás jegyében, hogy „amíg az egyház létezik, fel kell használni”. Noha az egyéni vallásgyakorlás és az egyházak társadalmi szerepének korlátozása még a nyolcvanas években sem szűnt meg, a központi ellenőrzés valamelyest enyhült, és ezzel megnőttek a vallásosság kinyilvánítási lehetőségei. Radikális változásra azonban e téren is csak a rendszerváltást követően kerülhetett sor. 1990 után lehetővé vált az egyházi intézményrendszer újjáépítése és ezzel együtt az újbóli társadalmi szerepvállalás, aminek köszönhetően az egyház a hazai civil társadalom egyik legfontosabb építőkövévé vált.

Az ArchívNet idei 2. számának fő témája tehát: „Egyház és társadalom”. Szerzőink közül Somorjai Ádám OSB Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius 1943-ban keltezett összefoglaló jelentését közli. A Vatikáni Levéltárban őrzött ún. triennális, azaz három évre visszatekintő jelentés igen értékes történeti forrás, amely nemcsak a magyarországi egyházi viszonyokról tudósít, hanem kitér a korabeli közállapotokra, valamint a fontosabb kül- és belpolitikai kérdésekre is. Gianone András Mindszenty József esztergomi érsek 1956-os híres rádiószózatának különböző változatait veti össze, míg a Csejoszki Mihály által közölt dokumentumok a katolikus fenntartású gimnáziumok „szürke” korszakába, az 1960-as évekbe nyújtanak betekintést. Összeállításunkban emellett más témákról is olvashatunk: Miklós Dániel az 1939–1940-ben Magyarországon tartózkodó cseh menekültek történetéhez kapcsolódó levéltári forrásokat közöl, Tarnai Eszter pedig egy olyan visszaemlékezés-részletet tesz közzé, amely jól szemlélteti a Budapest ostromát követő hónapok nehézségeit és a fővárosi közélelmezés rendkívül súlyos helyzetét.

 

Budapest, 2021. május 28.

 

A szerkesztők