(1952–1982)

30 év a katolikus gimnáziumok életében

Két jelentés tükrében

„A politikai-erkölcsi nevelés fontos területét, az osztályfőnöki órák[at] erősen felhasználják saját céljaik érdekében, pl. Esztergomban, ahol az osztályfőnöki óra egyenesen romboló hatású ifjainkra. A tanár arról beszélt, hogy a tanuláshoz intuíció, diszponáltság kell, vannak időszakok, amikor képtelen tanulni az ember. Negyedév után az azt megelőző idegizgalom feloldódik, s a diákok energiája egy természetes és érthető gátlástalanságban tör ki.”

 

Jelentés a katolikus gimnáziumok helyzetéről
1982. október 22.

 

 

 

Középfokú Nevelési Főosztály

 

Háttéranyag

dr. Köpeczi Béla művelődési miniszter elvtárs részére a dr. Lékai János [!] bíboros, prímás-érsek úrral esedékes megbeszéléshez

 

1. Iskolai hitoktatás

Az iskolai hittanbeíratások évek óta nyugodt légkörben, a törvényes rendelkezések kölcsönös megtartásával történnek. Az 1982. június végi adatok szerint az általános iskolába beírt 1 250 167 tanulóból 47 900, azaz az általános iskolásoknak 3,84%-a iratkozott be iskolai hittanra (nem csak katolikus!). Ez az előző évi beiratkozásokhoz képest 0,26%-kal levesebb. Tavaly az általános iskolások 4,1%-a iratkozott be hittanra. Összességében a csökkenés 1651 fő. A középfokú tanintézetekben katolikus hitoktatásra az elmúlt évek adatai szerint nem volt jelentkező. Ez az adat azonban mutatja az egyháznak a tanulókra gyakorolt hatását. A vallásos szülők egy része gyermekét továbbra is a templomokban tartott iskolán kívüli hitoktatásra íratja be. A hitéletnek ezen formáit az iskola természetszerűen nem ellenőrzi, így nincs arról adatunk sem, hogy a tanulóknak milyen arányára terjed ki.

Megfigyelhető az is - mint ezt a világnézeti neveléssel kapcsolatos tapasztalatok, beszámolók igazolják -, hogy erősödött a vallás iránti vonzalom. Az elidegenedési folyamatot, a fiatalok közösség iránti vonzalmát az egyház sokszínű foglalkozásokkal igyekszik kihasználni: válogatott gyerekekkel, kitűnő foglalkozásvezetőkkel korszerű filozófiai ismeretet nyújtanak, jó hittankönyveket árusítanak, a templomokban a fiatalokat vonzó szertartásokat rendeznek.

Az ötnapos munkahét bevezetésével várhatóan felerősödik az egyház aktivitása a pihenő és a munkaszüneti napokon, erről konkrét jelzés azonban nem érkezett hozzánk. Csupán elszórt információink vannak arról, hogy például úttörőházi rendezvényről, szórakoztató programokról is elmennek vasárnap a gyermekek egyházi szertartásra, ifjúsági körre, hittanra.

 

2. A katolikus gimnáziumok működése

A katolikus gimnáziumok a VKM [Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium] és a katolikus egyház képviselői által 1950. szeptember 7-én aláírt jegyzőkönyv (1. sz[ámú]

) keretei között működnek. A katolikus egyház gimnáziumai:

  1. Piarista Gimnázium                                        Kecskemét
  2. Czuczor Gergely Gimnázium                         Győr
  3. Bencés Gimnázium                                        Pannonhalma
  4. Svetits Gimnázium                                          Debrecen
  5. Temesvári Pelbárt Gimnázium                     Esztergom
  6. Ferences Gimnázium                                     Szentendre
  7. Patrona Hungariae Gimnázium                    Budapest
  8. Piarista Gimnázium                                        Budapest

Valamennyi egyházi gimnáziumra érvényesek a mindenkori rendtartás előírásai, valamint a Nevelés és Oktatás Terve.

A katolikus gimnáziumokkal, az azokat egyházi szinten irányító Katolikus Középiskolai Főhatósággal az együtt gondolkodás, az egymás elveinek, álláspontjának tiszteletben tartása jól szolgálja az állami egyházpolitika elveinek megvalósítását.

 

3. A katolikus gimnáziumok személyi és tárgyi feltételei

a) Személyi feltételek

A gimnáziumok személyi feltételei kielégítőek. Megfelelő a szakos ellátás, jó a tanárok felkészültsége. Komoly gondot jelent a gimnáziumok rendi-tanári utánpótlásának biztosítása. Ezt bizonyítja, hogy a nevelőtestületek 34%-a világi tanár (Vö [vesd össze]: 2. sz[ámú] melléklet). A tanári utánpótlás megszervezése különösen nehéz a Miasszonyunk rendjében (Patrona, Svetits). Jelentős az óraadók száma is (36%). Magas a férfi tanárok átlag életkora (50-55 év), ami befolyásolja a lendületes, korszerűbb munkát.

A nevelőtestületek szakmai felkészültségét szolgálja az állami tanárok részére szervezett továbbképzésben való részvétel, valamint a szakmai munkaközösségekben való tevékenység lehetősége. E szempontból kiemelkedő a kapcsolat a Bács-Kiskun, Győr-Sopron és a Hajdú-Bihar megyei továbbképző intézetekkel.

 

b) Tárgyi feltételek

Az utolsó öt évben lényeges javulás tapasztalható a katolikus gimnáziumok állagvédelmében. A közel 30 milliós püspökkari gyűjtésből, valamint külföldi segélyekből több gimnázium, diákotthon felújítását - tetőtér beépítéssel -, bővítését végezték el (Esztergom, Győr, Kecskemét). Ezzel diákotthoni férőhelyet nyertek, s biztosítani tudták a csoportbontást. A budapesti piaristák külföldi segélyből tornatermet építettek.

Az iskolák felszerelése, szemléltető eszközökkel való ellátottsága megfelelő, nem egy esetben kiemelkedő. Így minden feltétel adott az eredményes munka végzéséhez. A külföldi támogatás révén érkező segédletekre az állam vámmentességet biztosít.

Az állam a katolikus gimnáziumok személyi és dologi kiadásainak kiegészítésére kb. évi 4 millió forint támogatást nyújt. (A tanári

havi összege 1350-1570. - Ft).

 

4. Az iskolák nevelő-oktató munkája

A katolikus gimnáziumok szigorúan és következetesen betartják a Rendtartásban, a Nevelés és Oktatás Tervében és a különböző jogszabályokban előírtakat. Teljes lojalitás tapasztalható az állami előírásokkal szemben.

Nevelési szempontból az 1950-es megállapodás szellemében valláserkölcsi indíttatással, eredménnyel érvényesítik munkájukban a hazafias, honvédelmi, erkölcsi nevelést. A humánum dominál nevelésükben. Az érettségi vizsgák miniszteri megbízottjai jelentéseikben arról számolnak be, hogy a tanulók tisztességtudók, jól neveltek. Meghatározott kereten belül eleget tesznek a tanárok a politikai nevelés követelményének is. Nyitottabbak lettek az egyházi gimnáziumok. Az egyházi jelleg mellett nagy figyelmet szentelnek a politikai eseményeknek, a történelmi évfordulóknak, a tanítási órán kívüli nevelésnek (színház, hangverseny).

A katolikus gimnáziumok közepes szinten tesznek eleget a tantervi követelményeknek. (V. ö. [vesd össze]: 2. sz[ámú] melléklet.) Az eredményt befolyásolja a tanulók felkészültsége. Az elmúlt öt év során általában sok igen gyenge tanulmányi eredményt elérő tanuló jelentkezett egyházi gimnáziumba. Így az intézményeknek nem volt lehetőségük a szelektálásra. Motiválta a gyenge tanulók jelentkezését az is, hogy az előző években aránylag kevés érettségizett tanuló jutott be a főiskolákra, egyetemekre. Az okok között szerepeltethető a gyengülő tanári kar is.

Újabban ismét nőtt az érdeklődés az egyházi gimnázium iránt. Ennek oka, hogy az állami gimnáziumokba a növekvő létszám miatt nehezebb bejutni; de oka a jobb propaganda is.

A tanulók 65-70%-át a fizikai dolgozók, munkások és parasztok gyermekei adják. A fennmaradó 30-35% között ott találjuk az értelmiségi réteg valamennyi képviselőjének gyermekét (orvos, ügyvéd, tanácsi dolgozó, művész, tanár, stb.).

Néhány gimnázium, mint a budapesti Piarista, a pannonhalmi, [az] esztergomi kiemelkedő eredménye országosan is ismert. E gimnáziumok tanulóit ott találjuk az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek helyezettjei között (matematikából, francia és latin nyelvből 2-2 helyezést értek el), valamint a főiskolákra, egyetemekre sikerrel felvételizők sorában.

A katolikus gimnáziumokban az elmúlt tanévben 489 tanuló érettségizett. 281 kérte felvételét főiskolákra, egyetemre. Felvételt nyert a jelentkezők 50%-a, ami jó eredmény, tisztességes arány.

A diákotthon fontos szerepet játszik az iskolák életében. Mivel az egyházi gimnáziumok beiskolázása országos szintű, sok az olyan fizikai dolgozó gyermeke, aki diákotthoni elhelyezést kér. E tanulók felvételének megkönnyítésére létesítették a szociális segélyt. A kollégiumi elhelyezés segíti az intenzív kapcsolat kialakítását, a tanulmányi munka eredményességét - még a gyenge felkészültségű tanulóknál is.

A diákotthon fontos szerepet játszik az iskolák életében. Mivel az egyházi gimnáziumok beiskolázása országos szintű, sok az olyan fizikai dolgozó gyermeke, aki diákotthoni elhelyezést kér. E tanulók felvételének megkönnyítésére létesítették a szociális segélyt. A kollégiumi elhelyezés segíti az intenzív kapcsolat kialakítását, a tanulmányi munka eredményességét - még a gyenge felkészültségű tanulóknál is.

Ezen a napon történt november 23.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő