A diafilm mint a kultúragitáció eszköze a Rákosi-korszakban

„A diafilm megérkezéséről a pártszervezetet azonnal értesítsék.”

„Utasítom Ügyvezető Urat, hogy a küldött anyagot a Szabad Föld Téli Esték előadás anyagával párhuzamosan minél nagyobb vetítési eredmény elérésével használja ki, erről a havi jelentésben számoljon be.”

Forrás

1.
Értesítés diafilmek elosztásáról

Diafilmek elosztása megyei népművelési központok részére

Ofotért Rt.
Budapest
Madách tér 7.

Kérem szíveskedjenek a MOM1 által készített diavetítőgépekből 199 darabot a mellékelt lista szerinti helyekre szétküldeni. A gépeken helyezzenek el figyelmeztető felírást, hogy csak 220 v. feszültségre használható.
A számlákat az átvétel igazolásával együtt a Minisztérium Oktatási osztályához küldjék.

Bp., 1950. III. 25.

Zsédely

L. Erdős. III. 27.

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1814/ált./4-4/1950.

2.
a.

A Szovjetunió, a béke őre c. filmdiasorozat szétküldése a vármegyei Népművelési Hivataloknak

Minden megyei Népművelési Ügyvezetőjének székhelyén

Tárgy: Filmdiasorozat megküldése.

Egyidejűleg megküldtem Ügyvezető Úr hivatalos címére a „Szovjetunió, a béke őre" c. filmdiasorozat ... db. kópiáját és a hozzátartozó szövegkönyv ... példányát. A szövegkönyv leltári értéke példányonként 1,50 forint, a filmdiasorozat darabonként 10 forint. Utasítom Ügyvezető Urat, hogy a küldött anyagot a Szabad Föld Téli Esték előadás anyagával párhuzamosan minél nagyobb vetítési eredmény elérésével használja ki, erről a havi jelentésben számoljon be.

K. m. l.

Győr thj. város Népművelési Ügyvezetőjének, Győr
Szeged thj. város Népművelési Ügyvezetőjének, Szeged

K. m. l.
[Bp., 1950. január 9.]

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./1/1950.

b.

Magyar-Szovjet Társaság
Képszolgálatának
Budapest
Szentkirályi u. 32/0
Tárgy: Filmdiasorozat megküldése

Értesítem a Társaság Képszolgálatát, hogy a „Szovjetunió, a béke őre" c. filmdiasorozat 20 kópiáját és az előadás szövegkönyvének 40 példányát címére felhasználás végett megküldtem.

Budapest, 1950. I. 9.

Somlyai

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./1/1950.

c.

A Szovjetunió, a béke őre c. film elosztási listája

 

 

Filmdiasorozat (db)

Szövegkönyv (db)

1.

Abaúj vm., Szikszó

4

8

2.

Baranya vm.

13

26

3.

Bács-Bodrog vm.

9

18

4.

Békés vm.

18

36

5.

Bihar vm.

9

18

6.

Borsod-Gömör vm.

15

30

7.

Csanád vm.

15

30

8.

Csongrád vm.

20

40

9.

Esztergom-Komárom vm.

19

38

10.

Fejér vm.

29

58

11.

Győr-Moson vm.

21

42

12.

Hajdú vm.

16

32

13.

Heves vm.

12

24

14.

Jász-Nagykun-Szolnok vm.

21

42

15.

Nógrád-Hont vm.

14

28

16.

Pest vm.

16

32

17.

Somogy vm.

28

56

18.

Sopron vm.

8

16

19.

Szabolcs vm.

26

52

20.

Szatmár-Bereg vm.

11

22

21.

Tolna vm.

36

72

22.

Vas vm.

10

20

23.

Veszprém vm.

20

40

24.

Zala vm.

12

24

25.

Zemplén vm.

13

26

26.

Győr thj. város

6

12

27.

Miskolc thj. város

2

4

28.

Pécs thj város

2

4

29.

Szeged thj. város

3

6

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./1/1950.

3.
a.

A felsorolt megyei Népművelési Ügyvezetőjének székhelyén

Tárgy: Filmdiasorozat megküldése

Egyidejűleg megküldtem Ügyvezető Úr hivatalos címére a „Sztálin élete" c. kicserélt filmdiasorozat ... db. kópiáját. és a hozzátartozó szövegkönyv ... példányát. A szövegkönyv leltári értéke példányonként 1,50 forint, a filmdiasorozat darabonként 10 forint.

Utasítom Felhívom Ügyvezető Úr figyelmét, hogy a küldött anyagot a Szabad Föld Téli Esték előadásaival párhuzamosan minél nagyobb vetítési eredmény elérésével használja ki.

K. m. l.

Szeged thj. város Népművelési Ügyvezetőjének, Szeged

Budapest, 1950. I. 11.

Somlyai

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./5/1950.

b.

Sztálin élete c. film elosztási listája

 

 

Filmdiasorozat (db)

Szövegkönyv (db)

1.

Bács-Kiskun m.

30

60

2.

Baranya m.

65

130

3.

Békés m.

25

50

4.

Borsod-Abaúj-Zemplén m.

90

180

5.

Csongrád m.

38

76

6.

Fejér m.

35

70

7.

Győr-Sopron m.

50

100

8.

Hajdú-Bihar m.

28

56

9.

Heves m.

30

60

10.

Komárom m.

30

60

11.

Nógrád m.

38

76

12.

Pest m.

70

140

13.

Somogy

65

130

14.

Szabolcs-Szatmár

50

100

15.

Szolnok m.

40

80

16.

Tolna m.

40

80

17.

Vas m.

55

110

18.

Veszprém m.

70

140

19.

Zala m.

40

80

20.

Szeged thj. város

4

8

21.

Fővárosi Tanács Népművelési Osztálya

40

80

22.

Népművelési iskola, Debrecen, Nagyerdő sor 12.

1

2

23.

Népművelési iskola, Szeged, Sztálin sétány 4.

1

2

24.

Népművelési iskola, Budapest, Máramarosi út 32.

1

2

25.

Népművelési iskola, Budapest, Alkony u.

1

2

26.

Magyar-Szovjet Társaság, Bp. V. Szentkirályi Semmelveisz u. 1.

10

20

27.

Külügyminisztérium Tájékoztatási o., Bp. V. Pálfi tér 5.

4

8

28.

MÉMOSZ Szakszervezeti Központ Oktatási Osztálya, Bp. VII. Dózsa Gy. u. 53.

2

4

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./1/1950.

 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt november 21.

1905

Megjelenik az "Annalen der Physik"-ben Albert Einstein negyedik dolgozata „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?” címmel, és benne...Tovább

1910

Megzületik Both Béla magyar rendező, színművész (Bacsó Péter "A tanú" című filmjében Bástya elvtárs alakítója) († 2002).Tovább

1916

I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, osztrák császár, magyar és cseh király halála után IV. Károly lesz az utolsó...Tovább

1956

Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.Tovább

1956

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.

Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.

Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.

A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.

Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).

Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. szeptember 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő