Az SOS-t hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánítja a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció (International Radio Telegraphic...Tovább
A punk és skinhead zene a nyolcvanas évek elején
A Mos-OI! zenekar koncertje és pere 1983-ban
„Idős nyugdíjas vagyok, és nagyon féltem az unokámat. Egy éve teljesen kivetkőzött magából, „punk" lett. A ruházata és az egész magatartása borzasztó. Állandóan pank [!] koncertekre jár, és a magnóján ilyeneket hallgat. Ha a barátai feljönnek, fasiszta dolgokról beszélnek, szidják a rendszert, a kommunistákat és mindenféle vad dolgokat terveznek. Egészen kivetkőznek magukból és fasiszta ordítózásokat [!] csinálnak. Közöttük van a Mosoly [!] nevű zenekar, akiknek a cigányokról meg a rendőrségről szóló száma a mellékelt kazettán van."
A Budapesti Rendőrkapitányság jelentése a Mos-OI! zenekar ügyében megkezdett nyomozásról
1983. május 17.
Budapesti Rendőrkapitányság
III/1. Alosztály
Szám 221-Bü-118/17/1983.
Szigorúan titkos!
Tárgy: E. J. és társai ügyében
Jelentés
Budapest, 1983. május 17.
A BRFK III/III-A. Alosztály „Gyűlölködők" fn. [fedőnevű] Előzetes Ellenőrzés adatai alapján 1983. május 16-án a Btk 148. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő nagy nyilvánosság előtt elkövetett izgatás bűntettének alapos gyanúja miatt nyomozást rendeltünk el az 1983. május 16-án őrizetbe vett:
Fk. Sz. Gy. [...]
Fk. P. Z. [...]
E. J. [...]
lakosok ügyében.
A rendelkezésre álló adatok szerint a 13. sz[ámú] Iparitanuló Intézetben egy osztályba járó Sz. Gy. és P. Z. gyanúsítottak 1982. őszén határozták el, hogy egy „punk" együttest alakítanak, amelyhez röviddel ez után csatlakozott a baráti körükhöz tartozó E. J. is. A gyanúsítottak közül Sz. Gy. több számot írt az együttes számára, amelyek végső zenei és szövegbeli kialakításában mind hárman részt vettek.
A Meggyfa utcai „Mozaik" klubban 1983. február 19-én kb. 8-10 „punk" együttes részvételével koncertre került sor. Ekkor lépett a kb. 100-150 fő fiatalokból álló közönség elé a gyanúsítottak által alakított „Mosoly" [!] együttes. Műsorukban 6 számot adtak elő, amelyeket E. J. énekelt, de a számok előadásában vokálisan társai is részt vettek.
Az együttes személyi viták miatt a koncert után 1983 márciusában feloszlott, több fellépésük nem volt a nyilvánosság előtt. Az előadott számok címei: „A bevándorlók bére csak halál lehet", „Cigánymentes övezet", „Románia", „Egyenruhám tiszta", „Állj át", „Éljenek a sikinheadok" [!]. A számok tartalma szerint alkalmasak az MNK [Magyar Népköztársaság] társadalmi rendje, a cigányok, a palesztinok, a román nép ellen gyűlölet felkeltésére, az „Egyenruhám tiszta" c[ímű] számuk a BM [Belügyminisztérium] szervek ellen irányul.
A gyanúsítottak a dalokat az MSZMP III/2. pártkörzet Meggyfa utcai hivatalos helyiségében adták elő.
Az 1983. május 16-án a gyanúsítottaknál megtartott házkutatáson Sz. Gy.-nél több egyértelműen fasiszta tartalmú verset, E. J.-nél az előadott számok gépelt szövegét, P. Z.-nél pedig 1 db [darab] rakéta pisztolyt foglaltunk le, amely az iü. [igazságügyi] fegyverszakértő előzetes megállapítása szerint emberélet kioltására alkalmas lőfegyver. Lefoglalásra került ezen túlmenően kazetta is, amely az előadott számokat tartalmazza.
Az ügyben vizsgálatot tanúk kihallgatásával, a zenekar működésével szimpatizáló, tagjaival azonos nézeteket valló és „punk" koncerteken fasiszta jellegű megnyilvánulásokat tevő személyek felkutatásával és elszámoltatásával folytatjuk.
A Fővárosi Főügyészség Állam Elleni Ügyek Osztályával való konzultáció alapján a gyanúsítottakat 1983. május 19-én előzetes letartóztatásba helyezzük.
Budapest, 1983. május 17.
Gy. L.
Dr. Gy. L. r[endőr] őrnagy
alosztályvezető
ÁBTL V-164.258 [Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 164.258 számú vizsgálati dosszié]. Eredeti, géppel írt és aláírt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 22.
1906
1934
A Népszövetségben Belgrád megvádolja Magyarországot az I. Sándor elleni királygyilkosságban való részvétellel.Tovább
1941
Megalakult a Cserkész Országos Nagytanács, amelyben a jobbratolódás ellenzőinek néhány képviselője is szerepet kapott.Tovább
1942
Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekeríti a 6. német hadsereget.Tovább
1943
Libanon függetlenné válik Franciaországtól.Tovább
- 1 / 3
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő