A közsegélyre szoruló hét éven felüli gyermekek gondozásáról szóló 1901:XXI. törvénycikket az uralkodó szentesítette, majd augusztus 10-én...Tovább
A punk és skinhead zene a nyolcvanas évek elején
A Mos-OI! zenekar koncertje és pere 1983-ban
„Idős nyugdíjas vagyok, és nagyon féltem az unokámat. Egy éve teljesen kivetkőzött magából, „punk" lett. A ruházata és az egész magatartása borzasztó. Állandóan pank [!] koncertekre jár, és a magnóján ilyeneket hallgat. Ha a barátai feljönnek, fasiszta dolgokról beszélnek, szidják a rendszert, a kommunistákat és mindenféle vad dolgokat terveznek. Egészen kivetkőznek magukból és fasiszta ordítózásokat [!] csinálnak. Közöttük van a Mosoly [!] nevű zenekar, akiknek a cigányokról meg a rendőrségről szóló száma a mellékelt kazettán van."
Budapesti Rendőrkapitányság javaslata a Mos-OI! zenekarra vonatkozó nyomozás lezárására
1983. június 27.
Budapesti Rendőrkapitányság
III/1. Alosztály
Szám 221-Bü-118/76/1983.
Szigorúan titkos!
Tárgy: E. J. és társai ügyének lezárására
Javaslat
Budapest, 1983. június 27.
A BRFK III/III-A. Alosztály „Gyűlölködők" fn [fedőnevű] előzetes ellenőrzésének adatai alapján a Btk. 148.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő nagy nyilvánosság előtt elkövetett izgatás bűntettének alapos gyanúja miatt 1983. május16-án nyomozást rendeltünk el az 1983. május 16-19 között őrizetben, 1983. május 19-től előzetes letartóztatásban lévő:
[...]
alatti lakosok ügyében. [...]
A vizsgálat során megállapítottuk, hogy Sz. Gy. és P. Z. kb. két éve foglalkoznak rendszeresen zenei tanulmányokkal, és terveztek egy együttes megalakítását. Később csatlakozott hozzájuk 1982 őszén E. J. A gyanúsítottak hétvégén rendszeresen találkoztak a Budapest III. kerület Flórián téren egymással és a baráti társaságukhoz tartozó punk nézeteket valló társaikkal, valamint más együttesek tagjaival. Beszélgetéseik során politikai véleményüket is kifejtették, így a cigánysággal, a romániai magyar nemzetiség helyzetével, a BM szervek működésével kapcsolatban. E beszélgetések során nacionalista, soviniszta állásfoglalásokat hangoztattak és gyakorlatilag e beszélgetések hatására alakult ki az együttes által később előadott számok szövege.
Az MSZMP III/2. körzet alapszervezet vezetősége a Hazafias Népfront kezdeményezésére 1982 folyamán megalakította a „Mozaik" Ifjúsági Klubot. [...] Az év elején klubvezető váltás volt, és az új vezető gyakorlatlanságából adódóan az 1983. február 19-én tartott koncert előkészítése során több - súlyos következményekre vezető - hibát vétett.
A koncertről sem annak engedélyezésére hivatott szerveket, sem a politikai szerveket - többek között a helyiség tulajdonosát a III/2. pártkörzet vezetőségét - nem értesítette.
A koncertre eredetileg 4 együttest terveztek, azonban ezt később megváltoztatták, és más együttesek fellépésének is helyt adtak, így a gyanúsítottakból álló „Mosoly" együttesnek is. Klubvezető ezen túlmenően nem kérte el a fellépő együttesek számainak szövegét. A koncerten nagy létszámú, 100-150 főből álló közönség - nagyrészt a punk együttesek sleppje - vett részt.
Az eseményről az egyik együttestől 1983. február 17-én értesült a kerületi KISZ Bizottság képviselője, majd értesítése alapján a III. kerületi Rendőrkapitányság ifjúságvédelmi előadója és a III/2. MSZMP körzet titkára. Az elvtársak a koncert kezdetén kb. 17 és 20 óra között is ott tartózkodtak. Az ifjúságvédelmi előadó és a titkár elvtársak felhívták a klubvezető figyelmét a leírt problémákra. Kb. 21 óra körül, a mikor a „Mosoly" együttes fellépett a klubvezető sem volt a koncertteremben, mivel kb. fél órára eltávozott.
A „Mosoly" együttes számait fk. [fiatalkorú] Sz. Gy. írta, azonban a végleges szövege kialakításában, hangszerelésében fk. [fiatalkorú] P. Z. is részt vett. A számokat 1982 novemberétől folyamatosan próbálták, erről szűkebb baráti körük is értesült, egyesek a próbákon is részt vettek.
A számok (Bevándorlók bére; Cigánymentes övezet; Egyenruhám tiszta; Románia) egyértelműen fasiszta hangvételű, az MNK [Magyar Népköztársaság] társadalmi rendjét támadó, a román, palesztin és arab nép, valamint a cigányság ellen gyűlölet felkeltésére alkalmas, a BM [Belügyminisztérium]szerveket sértő és lejárató szövegeket tartalmaznak.
A számokból kisugárzó, más népeket (népcsoportokat) kiirtásig terjedő gyűlölet a BM [Belügyminisztérium] szerveket sértő és alaptalanul vádoló nézetek gyakorlatilag alig motiválta. A gyanúsítottak többször összeütközésbe kerültek cigányokkal, hallották, hogy Romániában elnyomják a magyarokat, a rendőrök verik a fiatalokat [a] könnyűzenei koncerteken, stb. Ugyanakkor egyértelműen megállapítható, hogy a gyanúsítottak egyértelműen tudatában voltak számaik ellenséges voltával, „kemény szövegével", de erre tudatosan törekedtek, mivel ezen az úton is ki akartak tűnni az ilyen nézeteket más formában, burkoltan valló együttesek közül (CPg, Kretens). Az együttesnek a fellépése után a nézők közül többen felhívták a figyelmét [!] számaik fasiszta jellegére. A „Mosoly" együttes 1983 tavaszán felbomlott E. J. és fk. [fiatalkorú] Sz. Gy. közötti - zenei - nézeteltérések miatt.
[...]
A gyanúsítottak a nyomozás során beismerő vallomásaikban a leírt tényállást teljes mértékben alátámasztották. Elkövetési okaik között kiemelték a siker és az érvényesülés vágyát. Igyekeztek a cselekményüket apolitikusnak beállítani. Ezt cáfolja Sz. Gy. vonatkozásában a házkutatás során lefoglalt notesz, amelyben két évvel ezelőtt K. I. cs.-i lakossal - volt osztálytársával - együtt írt versek találhatók, amelyek élesen antiszemita és kommunistaellenesek (Gettó Blues, Birkenau, Auswitzi [!] rángatódzó, Párttag toborzó, stb.). A verseket más személyeknek nem mutatták meg, de a gyanúsítottban kialakult ellenséges nézetrendszert bizonyítják ezek a szövegek. [...]
Az ügy társadalomra veszélyessége kiemelkedő, hiszen több év óta Budapest területén nagy számú közönség előtt társadalmi rendünket ilyen nyíltan támadó szövegek nem hangzottak el.
A cselekmény elősegítő körülményei között szerepelnek a helyet adó III/2. MSZMP körzet és a klubvezető konkrét és egyéni mulasztásai. [...]
Megelőző intézkedésként a BRFK III/III.-A. Alosztállyal egyeztetve 7 személyt részesítettünk rendőrhatósági figyelmeztetésben. Nevezettek más punk együttesek tagjai (...), botrányos magatartást tanúsító nézők (...), az antiszemita versek írója (K. I.), a Mozaik Klub vezetője (...) és a kommunista ellenes dalt éneklő tanuló (...).
A fentiek alapján
- Sz. Gy., P. Z. és E. J. a Btk 148. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő nagy nyilvánosság előtt elkövetett izgatás,
- [...]
bűntett elkövetésével gyanúsíthatók.
A fentieket bizonyítják:
- tanúvallomási jegyzőkönyvek,
- szakértői szakvélemények,
- tárgyi bizonyítékok (a koncert hangfelvétele)
- gyanúsítotti jegyzőkönyvek.
A leírtak alapján kérem engedélyezni Erdős József és társai ügyének lezárását és az alábbi intézkedések megtételét:
E.J., fk. [fiatalkorú] S. Gy. és fk. [fiatalkorú] P. Z. ügyében az iratoknak vádemelési javaslattal a Fővárosi Főügyészségre történő megküldését,
[...]
Dr. Gy. L. r[endőr] őrnagy, alosztályvezető Dr. R. L. r[endőr] százados, fővizsgáló
ÁBTL V-164.258 [Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 164.258 számú vizsgálati dosszié]. Eredeti, géppel írt és aláírt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 27.
1901
1944
A brit és amerikai légierő pusztító bombatámadása a csepeli Weiss Manfréd Művek ellen.Tovább
1944
A zugligeti Szép Ilona villamos kocsiszín melletti a Nagy Béla-féle cukrászdában a detektívekkel folytatott tűzpárbajban életét vesztette...Tovább
1949
Az első sikeres szovjet kísérleti atomrobbantás.Tovább
1955
A szovjet csapatok kivonulnak Ausztriából.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő