A punk és skinhead zene a nyolcvanas évek elején

A Mos-OI! zenekar koncertje és pere 1983-ban

„Idős nyugdíjas vagyok, és nagyon féltem az unokámat. Egy éve teljesen kivetkőzött magából, „punk" lett. A ruházata és az egész magatartása borzasztó. Állandóan pank [!] koncertekre jár, és a magnóján ilyeneket hallgat. Ha a barátai feljönnek, fasiszta dolgokról beszélnek, szidják a rendszert, a kommunistákat és mindenféle vad dolgokat terveznek. Egészen kivetkőznek magukból és fasiszta ordítózásokat [!] csinálnak. Közöttük van a Mosoly [!] nevű zenekar, akiknek a cigányokról meg a rendőrségről szóló száma a mellékelt kazettán van."

Részlet Pesti Központi Kerületi Bíróság 1. Fk. 30.696/1983/5. számú ítéletéből

1983. szeptember 29.

 

„A vádlottak mindhárman bűnösségüket és a bűncselekmény elkövetését beismerték. Jóllehet érdemi védekezésük arra irányult, hogy a sz

ámok megírásával és előadásával csak ki akartak tűnni a többi együttes közül, nem kívántak gyűlöletet kelteni, egybehangzóan elmondták azt is, hogy a számokat azért írták meg, mert különböző okok miatt haragudtak a cigányokra, az arabokra, a románokra és a rendőrökre. A vádlottak vallomását a kihallgatott tanúk is különböző részletekben megerősítették. Ennek alapján meg lehetett állapítani, hogy a koncert szervezése során olyan alapvető mulasztások történtek, amely nélkül a vádlottaknak nyilván nem állt volna módjukban a bűncselekményt elkövetni. [...] Az ilyen módon megnyugtatóan megállapítható tényállás szerint a vádlottak célja a tényállásban szereplő számok előadásával egyértelműen saját érzelmeik másokban való felkeltése volt, szerepet kaphatott természetesen, mint ahogy a pszichológus szakértői véleményben felmerült, a feltűnési vágy, ez azonban csak motiválta a szövegválasztást és mint ilyen csak az alanyi oldalon lévő, nem szükségszerű tényállási eleme a bűncselekménynek. [...] A gyűlölet az ellenszenv szélsőséges formája. Azt, hogy a vádlottak ilyen érzelmeket tápláltak a dalokban szereplő népekkel, illetve fajjal valamint a rendőrökkel szemben, maguk sem vitatták. A dalok szövege pedig egyértelművé teszi, hogy ez az ellenszenv ilyen szélsőséges formában jelentkezhetett náluk. [...]. Mindez annyit jelent, hogy ezek a népek illetve fajok annyira ellenszenvesek, hogy ki kívánják irtani őket, illetve a rendőröket teljesen egyértelműen és maximálisan lejáratni szeretnék. [...] mindhárom vádlott javára enyhítő körülményként értékelte feltáró jellegű beismerő vallomását, figyelemmel arra is, hogy a vádlottak beismerése végül is kiterjedt a célzatra is. További enyhítő körülményként kellett figyelembe venni a töredelmes megbánást tanúsító magatartásukat, valamint a koncert szervezése során tapasztalható szervezetlenséget, [...] I. rendű vádlott javára további enyhítő körülmény fiatal felnőtt kora. Súlyosbító körülményként észlelte a bíróság mindhárom vádlott terhére, hogy az általuk elkövetett izgatási cselekmény a törvény két fordulatába ütközik és kétszeresen is súlyosabbnak minősül. [...] Jóllehet a vádlottak által elkövetett bűncselekmény tárgyi súlya magas, figyelemmel azonban az alkalmi elkövetésre, az elkövetést megkönnyítő külső körülményekre és arra, hogy a vádlottak koruknál fogva nyilvánvalóan nem megrögzötten helyezkednek szembe a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjével és politikájával, a büntetési célok között az egyéni nevelési cél érdekében a bíróság szükségesnek látta alkalmazni a [..,] s ez az általános megelőzési cél érvényesítését sem veszélyezteti."

 

Ezen a napon történt április 19.

1957

A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő