Kossuth Lajos földi maradványait a budapesti Kerepesi úti temetõben felépített mauzóleumban az evangélikus egyház szertartása szerint...Tovább
A punk és skinhead zene a nyolcvanas évek elején
A Mos-OI! zenekar koncertje és pere 1983-ban
„Idős nyugdíjas vagyok, és nagyon féltem az unokámat. Egy éve teljesen kivetkőzött magából, „punk" lett. A ruházata és az egész magatartása borzasztó. Állandóan pank [!] koncertekre jár, és a magnóján ilyeneket hallgat. Ha a barátai feljönnek, fasiszta dolgokról beszélnek, szidják a rendszert, a kommunistákat és mindenféle vad dolgokat terveznek. Egészen kivetkőznek magukból és fasiszta ordítózásokat [!] csinálnak. Közöttük van a Mosoly [!] nevű zenekar, akiknek a cigányokról meg a rendőrségről szóló száma a mellékelt kazettán van."
Részlet a zenekar egyik ismerősének kihallgatási jegyzőkönyvéből
1983. június 16.
„A politikai témák közül emlékezetem szerint legélesebben a cigánykérdés vetődött fel, tudni illik többször volt a cigányokkal verekedés és egyéb probléma, így a társaságban eléggé elítélő vélemények hangzottak el a cigánysággal kapcsolatban, 'szemét mocskosoknak', 'bokszosoknak' hívtuk őket, akiket az állam tart el és közben csak a lopáson meg a bűnözésen jár az eszük, kéne valamilyen módot találni arra, hogy ezeket az elemeket megfékezzék. Itt szeretném hozzátenni, hogy a Mosoly együttes „Cigánymentes övezet" című száma, ha túlzott formában is, de beszélgetéseink lényegét tartalmazza, tudni illik arról nem volt szó, hogy kiirtsák őket. Itt legfeljebb mi addig jutottunk el, hogy rá kéne szorítani őket a rendszeres munkára, akár internáló táborokkal, akár egyéb módon (az internáló táboron itt nem az eredeti értelmét értettük). A másik téma a románság problémája volt, itt az Erdély elvesztése mindannyiunknak fáj és ezen túlmenően a magyarokkal szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés, az elnyomó intézkedések. Szó volt arról, hogy Romániában a könyvek, a színdarabok egy része a magyarokat ázsiaiaknak, barbároknak, bevándorlóknak nevezi és a románt felsőbbrendű lényeknek kívánja bemutatni, mint a magyarokat. Ez a szemlélet tükröződik a Mosoly együttes „Románia" című számában, ismét túlzó módon. A harmadik téma a rendőrség volt, nevezetesen az, hogy egy-egy koncert alkalmával a rendőrök néha túl keményen intézkednek, de meg kell jegyeznem, hogy az „Egyenruhám tiszta" című szám már nagyon eltér a beszélgetésektől, mert azért mi a rendőrség egészét nem kívántuk megkérdőjelezni, arról nem volt szó, hogy verik az embereket, stb. Egyedül a „Bevándorlók bére" című számnak nincs beszélgetési alapja, mert sem a négerekkel, sem az arabokkal nem volt problémánk, ezt nem tudom honnan szedte a Mosoly együttes, mivel ez olyan fokú idegengyűlöletet fejez ki, ami egyrészt, másrészt valóban fasiszta szemléletre vall. Meg kívánom jegyezni, hogy a számokból az következne, hogy a Mosoly együttes tagjai fasiszták, de az én véleményem szerint nem azok. Más a számok szövege, és ennél sokkal enyhébb a fiúk véleménye. A nácizmust magát mind a hárman és velük együtt én elvetettük és ez így nem is került tulajdonképpen szóba."
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 25.
1909
1915
August von Mackensen német tábornagy seregei győzelmet aratnak Rigómezőnél. A szerb hadsereg maradéka Albániába vonul vissza.Tovább
1918
A Vajdaságot a Szerb királyság részének nyilvánítják és kimondják a Róth Ottó-féle Bánáti Köztársaság felszámolását.Tovább
1927
A magyar felsőház elfogadja azt a törvénycikket, amely szerint március 15. nemzeti ünnep lesz Magyarországon.Tovább
1936
Antikomintern paktum létesül Németország és Japán között, Olaszország 1937-ben, Spanyolország 1939-ben csatlakozik hozzá.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő